The Project Gutenberg EBook of A Mester, by Mikl�s Sur�nyi

This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with
almost no restrictions whatsoever.  You may copy it, give it away or
re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included
with this eBook or online at www.gutenberg.org


Title: A Mester

Author: Mikl�s Sur�nyi

Release Date: January 27, 2007 [EBook #19744]
[This file was first posted on November 9, 2006]


Language: Hungarian

Character set encoding: ISO-8859-2

*** START OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK A MESTER ***




Produced by Tam�s R�th and the Online Distributed
Proofreading Team. With special thanks to the library of
P�cs, especially to the director, J�zsef Kereszturi for
the help in selecting and borrowing the books.









SUR�NYI MIKL�S

  A MESTER

SINGER �S WOLFNER KIAD�SA BUDAPEST

       *       *       *       *       *

                A MESTER

                  REG�NY


                   IRTA

               SUR�NYI MIKL�S


      BUDAPEST SINGER �S WOLFNER KIAD�SA

  Fenntartunk minden jogot, a ford�t�s�t is.

       *       *       *       *       *

  Copyright by Singer & Wolfner, Budapest 1921.

Budapesti Hirlap nyomd�ja




I.


Magass�ga 192 centim�ter, v�llainak sz�less�ge, mint a bibliai
S�mson�, heraklesi �kleinek egy csap�s�val le tudta volna
ter�teni a nemeai oroszl�nt, combja egy gladi�tor erej�t, feje
egy �ri�si gyermek j�mbors�g�t, sz�ve egy im�dkoz�, b�nb�n�,
�rvacsor�z� falusi asszonys�g puhas�g�t, szeme egy szerelmes
kisl�ny naiv �br�ndoz�s�t juttatta eszedbe, ha valaha tal�lkozt�l
D�m�t�r J�nossal, a szobr�sszal, az arany�rem �s a p�risi Grand
Prix tulajdonos�val, a negyvenh�t �ves, �szbecsavarodott,
orgonahangu �s mosolyg� bajusz� v�n polg�rral, aki a Zugl�i-�t
egy fejedelmi pomp�val, klasszikus izl�ssel �s �h�tatos
stilustisztelettel megkompon�lt vill�j�ban lakott, magafaragta
kariatidok �ltal tartott fed�l alatt, amelynek timpanonj�n az
volt olvashat�: Sors bona, nihil aliud.

D�m�t�r J�nos a hivatalos m�v�szet �llamilag hiteles�tett
rangl�tr�j�n a legfels� helyet foglalta el, m�r k�t �v �ta
m�lt�s�gos �r, f�rend, a mesteriskola igazgat�ja, �mb�r a
b�rokratikus adminisztr�ci�t nem v�llalta, mert gy�l�lte az
irka-firk�t �s hijj�val volt a tekint�lynek nemcsak a
n�vend�kek, de m�g a tan�rok k�r�ben is. M�rvad� helyeken
egy�ltal�n nem sokra tartott�k, �ppen a hivatalos vil�g, az
udvar, a korm�ny �s az arisztokr�cia r�sz�r�l mutatkoz� elismer�s
�s az anyagi sikerek miatt. Nem tudjuk, �gy volt-e ez Leonardo da
Vincivel, aki a Sforz�k, Michelangeloval, aki Gyula p�pa,
Rubenssel, aki Vincenzc Gonzaga, D�rerrel, aki Miksa cs�sz�r,
Bernardo Rosselinoval, aki Aeneas Sylvius hivatalos m�v�sze volt,
de t�ny, hogy manaps�g a szerkeszt�s�gek �s a kritikusi
t�rzsasztalok nem j� szemmel n�zik, akit a nagyok m�r befogadtak
kegyeikbe.

Ezt D�m�t�r is tudta, az�rt mindig pirulva, bocs�natk�r� arccal,
hebeg�n �s zavartan jelent meg tan�tv�nyai �s ifj� m�v�szt�rsai
k�z�tt; ilyenkor mindig �gy �rezte, hogy nagy �s neki
felfoghatatlan szellemi �ri�sok k�z�tt l�batlankodik. Cifra
elm�leteiket nem �rtette �s groteszk v�zlataikat ijedten
csod�lta. A saj�t fogyat�kos akad�miai k�pzetts�ge f�l�nkk� �s
al�zatoss� tette; m�gis akad�mikusnak cs�folt�k, ami val�j�ban
mindig egy csepp b�szkes�get �bresztett benne, mert azt gondolta,
hogy igy n�mi tudom�nyoss�g hir�be keveredik. �nmag�nak azonban
bevallotta, hogy Michiels, Semper, Riegl, MaierGraefe, Hildebrand
�s Rodin k�nyveinek majd minden lapj�n �rthetetlen �s hom�lyos
sorokra bukkan, amelyeken hi�ba t�ri kem�ny s�rt�vel bor�tott
dombor� kopony�j�t. Ellenben egy aktot megmint�zni �gy, hogy
abban a csontv�zra az izomzat, az izomzatra a zsirad�kp�rna �s a
rostokra, a h�sra, a v�red�nyekre az epidermis �gy fek�dj�k r�,
mint az eleven ember test�re: ehhez senkisem �rtett jobban, mint
D�m�t�r, a hivatalos m�v�sz, az akad�mikus.

Nem csoda, hogy szer�ny �s sz�kszav� ember lett �gy D�m�t�r, aki
n�gyszer-�tsz�r megnyalta piros �s h�sos sz�jasz�l�t, m�g egy
sz�t kiejtett el�kel� bar�tai, ragyog�an szellemes koll�g�i,
finoman csiszolt elm�j� �s sensitiv modelljei: a m�gn�saszszonyok
�s dekadens nagyvil�gi h�lgyek el�tt, akik mint�z�s k�zben
m�v�szett�rt�neti �s eszt�tikai m�velts�g�k sz�d�t� magass�g�ba
ragadt�k a h�ledez� mestert. Minthogy teh�t sz�val nem gy�zte,
k�nytelen volt sz�ntelen�l dolgozni. �nt�tte a portr�kat,
aktokat, heroikus csoportozatokat, eml�km�veket �s reliefeket.
K�zben pedig j�kedv�en f�ty�r�szett, �r�kk�n �g� szivarj�t r�gta
hatalmas �s vak�t� fogsor�val. V�s�je alatt szikr�zott a
m�rv�ny--mert legkedvesebb m�veit maga szerette kifaragni--�ri�s,
b�tyk�s, csontos �kl�vel nyomkodta, d�ngette, pofozta, simogatta,
cir�gatta a vasr�csra vakolt agyagmint�t, mint egy boxol�
gladi�tor. Ilyenkor kigy�lt alacsony, de boltozatos homloka, apr�
szemei alleluj�ztak a munka boldogs�g�ban, r�vid s�r� s�rtehaja
csapzott az izzadts�gt�l, sz�ja mosolyra h�z�dott, arca kipirult
s izgatottan nyalogatta ajk�t, amelyre vastagon r�rak�dott a
gipsz f�st�l�gve porl� m�llad�ka. Egy birk�z� antik h�rosz volt
ilyenkor, aki az anyaggal v�v diadalmas csat�t: ujjainak �szt�n�s
mozdulataival, temperamentum�nak isteni sugallat�b�l,
egy�nis�g�nek szent egy�gy�s�g�vel alkot. Ilyenkor nagy, sz�rke,
boz�tos feje, sz�les orra, vaskos �llkapcsa, kurta nyaka, �ri�s
v�llai, izmokkal p�rn�zott domboru h�ta �s oszlopos l�bai egy
�sember monument�lis sziluettj�ben jelentkeztek. Ilyenkor n�mely
impresszionista d�ma egyenesen a karjaiba omlott volna, ha
D�m�t�r J�nos nem a legszem�rmesebb �s a leggy�v�bb �reg gyermek,
aki valaha mint�z�f�t, v�s�t �s kalap�csot forgatott a kez�ben.

D�m�t�r J�nos sohasem nyult k�zzel a modellj�hez, ami�ta
megh�zasodott. Feles�g�t, Van Roosen Herta b�r�n�t, a gazdag,
sz�p �s negyvenk�t esztendeje ellen�re le�nyos finoms�gu sz�ke
kis teremt�st oly vall�sos �hitattal im�dta, hogy m�s
asszonyszem�lyre csak nem n�lk�li �s elvont szobr�sz-szemmel
tudott r�tekinteni.

Pedig most m�r a feles�g�t is csak hetenk�nt k�tszer-h�romszor
l�tta bizalmas csal�di kettesben, ha ugyan bizalmass�gnak �s
csal�diass�gnak szabad nevezni a reggeli vagy eb�d alatt
elt�lt�tt merev �s szertart�sos f�l�r�t, amit neki ez a majdnem
vir�gg�, vagy k�z�pkori szonett� finomodott, idegbeteg �s rajong�
kis hiszterika enged�lyezett. Eleinte term�szetesen nem volt ez
�gy. �t �ve annak. Van Roosen b�r�n� akkor m�r elv�lt asszony
volt. M�nchenben l�tta meg a szobr�sz egy aktcsoportj�t: P�ris
elrabolja Hel�n�t. Meghallotta, hogy P�rist a m�v�sz saj�t
mag�r�l mint�zta t�k�rb�l.

--�n leszek a Hel�n�ja--ki�ltott fel ideges gy�ny�rt�l borzongva
a b�r�n� �s f�ldh�z v�gva a Fleurs du Mal-t, �gy tal�lta, hogy
mindenn�l szebb dolog a ragyog� �s er�s eg�szs�g �s hogy a saj�t
aktija nem sokkal marad m�g�tte a hom�rosi Hel�n�nak.

D�m�t�r mukkanni sem tudott, amikor �rtes�lt az asszony
sz�nd�k�r�l. Nem tal�lt szavakat a v�dekez�sre, csak hajlongott,
b�logatott �s a sz�jasz�l�t nyalogatta. Igy h�zasodott meg
zavar�ban D�m�t�r s arr�l sem �, sem a b�r�n� nem tehet, hogy e
hangulat n�h�ny h�nap alatt Hel�na impresszionista lelk�ben
elviharzott. M�gis, valah�nyszor r�gondolt az els� h�napok
mithologiai sz�ps�geire, el�g�lten �s �nmag�t irigyelve suttogta
nedves ajkai k�z�tt:

--Meg�rte az a n�h�ny h�nap az ut�na k�vetkez� esztend�ket is.

Ezekr�l az esztend�kr�l nemcsak besz�lni, de gondolkodni sem
szeretett J�nos. Egyetlen nagy, term�szetes �s szinte baromi
lemond�ssal int�zte el a boldogtalans�g�t: ki tehet r�la, hogy �n
szeretem �t �s � nem szeret m�r engem? Sors bona, nihil
aliud,--ism�telgette mag�ban ezt a fatalista mond�st, amellyel
lelk�nek minden h�borg�s�t elsim�totta.

K�l�nben is egyszer� �s eg�szs�ges lelk� ember volt D�m�t�r, aki
jobb szeretett munka ut�n a m�terem s�t�tj�ben, vagy erdei s�ta
alatt pip�zva elm�l�zni, fuvol�zni, harmonik�zni, s�rk�nyokon,
mesebeli alakokon, �ri�s embereken, tengeri kalandokon, soha nem
l�tott groteszk �llat-figur�kon elt�n�dni, mint szoknya ut�n
futk�rozni. Szerette a gyenge, csip�s, sz�nsavval �l�nk�tett
homoki bort �s a s�rga, k�nny� s�rt, amib�l szervezete
rengeteget tudott megem�szteni an�lk�l, hogy ked�ly�t t�lzottan
felizgatta volna. N�la a m�mor abban jelentkezett, hogy kedve
t�madt nagy birk�z�sokat rendezni, ha tal�lna mag�hoz val�
rend�thetetlen atl�t�kat. Szeretett volna oly sz�pen dalolni,
f�ty�lni, heged�lni, hogy a k�vek is meginduljanak �s a szobrok
t�ncra perd�ljenek �r�m�kben. Szeretett volna katona lenni �s
csat�ban verekedni, nagy veszedelmekben emberek �let�t
megmenteni, haj�kat partra vontatni, bik�kat megf�kezni,
malomk�vekkel dob�l�dzni, cirkuszban l�ncot t�pni, t�zes parip�n
nyargal�szni, bebarangolni a vil�got, s�rk�nyok barlangj�ba
leereszkedni �s fenevadakt�l a f�ldet megtisztitani, Ha m�st nem,
legal�bb k�b�l szerette volna mindezeket kifaragni �s ilyenkor
hal�losan unta a m�v�szi rangj�val j�r� k�telezetts�geket. �s
unta az asszonyokat, akik n�ha hizelegtek neki, m�skor
kig�nyolt�k; a m�v�szeket, akik megleck�ztett�k tudatlans�ga �s
szent ig�nytelens�ge miatt; h�z�t, butorait �s gazdags�g�t,
amelyet a feles�ge csapong� fant�zi�ja buj�v�, terhess� �s
k�nyelmetlenn� tett a sz�m�ra; a hivatalos vil�g nagyk�p�s�g�t,
az iskola sz�razs�g�t, a nagy urak leereszked�s�t �s a csel�ds�g
arc�tlans�g�t. Unta, gy�l�lte, el�tkozta az emberek h�dolat�t,
kiv�ncsiskod�s�t �s bizalmaskod�s�t �s �sszeborzongott, amikor
t�rlaton, utc�n, szalonokban, m�g a templomban is ut�na suttogt�k
ezt a sz�t:

--A mester!

Ilyenkor megsz�k�tt �s n�h�ny �r�ra vissza�llitotta eredeti �nj�t
mag�hoz val� primitiv k�rnyezetbe. Elszaladt a K�ztemet�
t�j�k�ra, egy �reg, csendes csapsz�kbe, amely k�zel l�v�n a
sirk�gy�rakhoz, mindig tele volt iddog�l� k�farag�-leg�nyekkel.
Odamenek�lt D�m�t�r s m�r �tk�zben felcsillant a szeme arra a
gondolatra, hogy ejnye a mindens�git, ha j� szerencs�je �s keze
�gyess�ge cserben nem hagyja, ma d�lut�n h�romszor egym�sut�n
kilenc bab�t �t le a kugliz�ban.

Meg kell ezek ut�n �szint�n vallanunk, hogy az � lelke nem volt
nagy szenz�ci�kra, tragikus szenved�sekre, vagy az �nelemz�s
m�rtiroms�g�ra val�. A saj�t eg�szs�g�nek �r�k forr�s�b�l
t�pl�lkozva, v�gyai messze m�g�tte maradtak a lehet�s�geknek. Ne
sz�p�ts�k a dolgot, parasztember volt D�m�t�r, egyszer�, de
zseni�lis paraszt, akinek eg�sz ideg�lete leegyszer�s�d�tt a sz�p
form�k �s a megr�gzitett emberi mozdulatok m�sol�s�hoz. Ha nem
lett volna m�v�sz, akkor lovakhoz, �kr�kh�z, buz�hoz �s
kukoric�hoz tapad minden cs�pja a benne virul� term�szetes
�szt�n�knek. Ezt pedig a f�ldb�l, leveg�b�l, erd�b�l, patakb�l �s
az �des sz�leinek piros paraszt v�red�nyeib�l sz�vta mag�ba
csecsem� gyermek �s suhanc leg�nyke kor�ban.




II.


Erd�lyben, Gyergy�szentmikl�son sz�letett s m�r gyermekkor�ban
csod�j�ra j�rtak a falubeliek.--Olyan �kle van, mint egy
medvebocsnak--mondt�k r� az �regasszonyok, akik tulozz�k ugyan a
dolgokat, de nem sz�p�tik az igazs�got. Vaskos, form�tlan �s
kiss� egy�gy� arckifejez�s� leg�nyke lett Jancsib�l, aki t�z
esztend�s kor�ban m�r a kov�cs mellett f�jta a t�zet s
irgalmatlanul szor�totta mark�val a lovak bok�it, amikor r�tett�k
a vasat. A legnehezebb kalap�ccsal �gy csapkodta az �ll�t, hogy
az eg�sz kov�csm�hely rengett,--az ifju Vulcanos dolgozhatott ily
heroikus j�kedvvel, amikor a Kentaurokat patkolta az Olympos
v�lgyeiben. J�nos azonban m�gsem maradt kov�cs, pedig bizonyos,
hogy e t�ren is jelent�keny h�rn�vre tesz vala szert �ri�si ereje
�s kez�nek ritka �gyess�ge miatt. A gigantikus testben ugyanis
finom �s �lmodoz� gyermekl�lek pihegett. Nem f�lt a legvadabb
m�nekt�l �s megbirk�zott a legsulyosabb p�r�ly�kkel is; de nem
mert szem�kbe n�zni a hetyke �s kac�r kis parasztl�nyoknak �s
k�nnyekig el�rz�kenyedett egy hist�ri�s �nek hallat�ra. �r�kig
elb�m�szkodott a v�s�rosb�d�k olajnyomatain �s porcell�nfigur�in;
�gy szerette a vir�gokat, mint egy szerelmes hajadon; k�pesk�nyv,
m�zeskal�cs-szentek, faragott botok, festett cser�ped�nyek,
figur�s tajt�kpip�k leirhatatlan lelkesed�sre hangolt�k �s
megrikatta az orgonasz� a templomban. Gyakran elbujt a kov�cs
sz�r�skertj�ben �s agyagb�l, f�b�l, keny�rb�l, ablakos t�tok
gittj�b�l alakzatot form�lt a maga mulats�g�ra. V�gre is
otthagyta a mesters�g�t �s a gyergy�i agyagipari iskol�ba
k�redzkedett. Apja is ezermester, fafarag�, rejt�lyes elm�j�
sz�kely; anyja finom �telek k�sz�t�je, �lomfejt�, mesemond�,
el�im�dkoz�, ezerj�f�ves asszony: nem csoda, ha a gyermeknek
ink�bb kedve telt cifra t�lak, kors�k, cser�ped�nyek, agyagv�z�k
k�sz�t�s�ben, mint lovak patkol�s�ban. Az iskola igazgat�ja m�r a
m�sodik esztend�ben felvitte Pestre. Csodagyermek gyan�nt
mutogatt�k. Csak �gy fejb�l, percek alatt a legcsod�latosabb
figur�kat gy�rta ki az agyagb�l.

Itt m�d felett megtetszett neki a Kerepesi-temet� t�j�k�n
letelepedett s�rk�farag�k �lete. Otthagyta az iskol�t, h�tat
ford�tott a csodagyermek minden dics�s�g�nek �s k�farag�leg�nynek
�llott be Piacella Virgil mester m�hely�be. Itt ismerte meg az
anyag sokf�le fajt�j�t, a m�rv�ny, a homokk�, a gr�nit legbens�bb
titkait, sz�n, kem�nys�g, finoms�g, er�, optikai �s hangulati
hat�sok tekintet�ben. R�j�tt, hogy m�smilyen k� kell egy ifj�
sz�z �s egy g�rnyed� munk�s, vagy egy marcona katona figur�j�hoz.
Mindent megl�tott, meg�rzett, kitapasztalt, ami a mesters�ghez
sz�ks�ges. Mert �jjel-nappal dolgozott. K�zben meghallotta, hogy
a k�farag�st Olaszorsz�gban sokkal jobban �rtik, mint ak�rhol a
vil�gon. Elk�sz�lt Olaszorsz�gba. V�gigbarangolta a lomb�rdiai
temet�ket s lesz�llt a m�rv�nyb�ny�kba, hogy a maga k�t hatalmas
karj�val fejtse a k�vet.

--A k�nek is van lelke, jelleme �s szerelme, �r�me, f�jdalma �s
szesz�lye--mondogatta sz�szerint �rtelmezve a saj�t szavait.--�n
ismerem a k�vet, a mindens�git,--tette hozz� �n�rzetesen s erre
volt legb�szk�bb eg�sz �let�ben.

Legjobban szeretett volna mindv�gig k�farag� maradni �s keze
al�l, minta n�lk�l, a maga esze-sz�ve, lobog� fant�zi�ja ut�n
egyre-m�sra n�ttek volna ki a Madonn�k, Pi�t�k, b�sul� szentek,
f�kly�s angyalk�k �s pihen� oroszl�nok.

--De �gy m�gsem mehet tov�bb, k�r az ily tehets�gnek
elkall�dnia--er�lk�dtek bar�tai, csod�l�i �s protektorai �s a
leg�nyt elvitt�k B�csbe, hogy megtan�ts�k az alkot�s titkaira.

Ekkor m�r a harminc fel� j�rt az �ri�s test�, csecsem�lelk� �s
�h�tatos sz�v� �reg k�farag�leg�ny.

B�cs. Itt �gy j�rt a sz�kely parasztfi�, mintha egy Luther
korabeli n�met szerzetes, egy 1550 el�tti angol kurta nemes, vagy
Rabelaisnek kort�rsa, egy faragatlan francia katona becseppent
volna a Mediciek udvar�ba. Amaz holtra r�m�lt Accolti Bern�t �s
Fregora Constanza asszony, Macchiavelli �s Aretino k�rm�nfont,
szellemes �s finom �lcel�d�seit�l, a tonus emelkedetts�g�t�l, az
ev�s, t�nc �s zen�l�s eleganci�j�t�l, a t�rsas�gi
illemszab�lyokt�l �s a csiszolt erk�lcs�k sz�mtalan
tilalomf�j�t�l; D�m�t�r J�nos pedig, aki �szt�nd�jai, sikerei,
b�ven hull� honor�riumai r�v�n a Hellmer-iskola legjobb
t�rsas�g�ba keveredett, sz�nh�zba �s �jjeli mulat�helyekre, a
Pr�terbe �s b�deni kir�ndul�sokra vet�d�tt, sz�p k�tszob�s
lak�sban lakott, reggelij�t t�kr�s-m�rv�nyos, fresk�s,
bronzport�l�s k�v�h�zban k�lt�tte el,--sz�vdobogva, ijedt
l�lekkel t�nfergett az �j k�rnyezet k�nyelmetlen �s kim�rt
szok�sai k�z�tt.

Ahogy v�gighallgatta koll�g�inak k�nnyed �s tartalmas cseveg�s�t,
a tan�rok m�ly j�rat� fejteget�seit, �sszeszorult a sz�ve a maga
faragatlans�ga �s tudatlans�ga miatt. Beismerte, hogy a sz�llod�k
�s �ttermek pinc�rei, a t�nctermek kis t�ncosn�i, a vir�g�rus
l�nyok �s az olcs� modellek magasan felette �llanak az �
gyergy�szentmikl�si modor�nak. A magyaron k�v�l egyetlen nyelvet
sem �rtett, kiv�ve husz-huszon�t �tsz�li �s kocsmai olasz �s
n�met kifejez�st. Magyar lapokat olvasgatott, de mindig elakadt a
l�lekzete, ahogy az �js�gok has�bjair�l egy sz�d�letesen
komplik�lt �s finoman elrendezett t�rsadalmi, politikai �s
tudom�nyos vil�g meredt fel�je. Alig lehet elk�pzelni, mily
megd�bben�s fogta el, amikor megtudta, hogy az �llami �letnek
min� bonyolult a g�pezete, mily sok statisztikai, gazdas�gi �s
t�rt�nelmi ismeretre van sz�ks�g, hogy valaki a legkisebb
k�rd�shez hozz�sz�ljon. Nem csoda, ha azt hitte, hogy az �js�gok
minden sor�t eur�pai l�ngelme, egyetemi tan�r, akad�mikus, vagy
polihisztor �reg b�lcs�sz �rja. Az ujs�gokb�l j�tt r�, hogy neki
sejtelme sincs a b�rz�r�l, a hitel�gyi, ipari, kereskedelmi
berendezked�sek elemeir�l, hogy sohasem hallott semmit a
k�zleked�si eszk�z�k technik�j�r�l, legkisebb ismeretei sincsenek
az orvosi, l�lektani �s fizikai tudom�nyok ter�let�n, nem �rti a
szakkifejez�seket �s latin id�zeteket, nem j�rtas a sz�nh�z,
t�ncm�v�szet, divat, t�rsas�gi szok�sok titkaiban �s hir�t sem
hallotta az archeol�gia, stilusismeret, b�torok, �kszerek, ruh�k,
toilette-eszk�z�k tudom�ny�nak, amir�l pedig m�g a modell-l�nyok
is �gy besz�ltek, mintha �desanyjuk tej�vel sz�vt�k volna magukba
annak ismeret�t. A perzsasz�nyeget nem tudta megk�l�nb�ztetni a
n�met gy�rak teppichjeit�l, az irodalmat a modern sz�nm�vekt�l,
Ruskint a praerafaelita m�v�szett�l, az urat a milliomost�l, a
szocialistavez�reket a szocializmust�l, a riportereket a notorius
hazudoz�kt�l, a kritikusokat a nagyk�p� csizmadia leg�nyekt�l �s
a secesszionist�kat a sz�llel b�lelt lak�sberendez�si
�gyn�k�kt�l. Sajnos, D�m�t�r J�nos csaknem harminc �ves volt m�r
s m�g nem ivott Cliquot-t, nem l�tott orosz balletot, nem volt
spiritiszta sze�nszon, nem �lt automobilon �s nem l�v�n
uriasszony szeret�je, nem szagolt m�g levendula-illatot p�risi
csipkefeh�rnem�n.

D�m�t�r l�tta, hogy az � fant�zi�j�n k�v�l van egy sz�les �s
ragyog� vil�g, amelynek csak a ker�t�s�n pillanthat be n�ha, de
mag��v� nem teheti sohasem. Ez nem b�ntotta t�ls�gosan, de
f�lszegg� tette �s z�rk�zott�. A nagy st�lust nem szerette �s nem
k�v�nta, de a maga kicsinyes kedvtel�seit, polg�ri szok�sait �s
naivit�sait restelni kezdte. Fogta a k�nyveket s kiteregette maga
el�tt, hogy felhabzsolja tartalmukat; csak gy�trelmet �s m�g
nagyobb f�l�nks�g�t mer�tett azokb�l. Nekifek�dt h�t a munk�nak,
hogy annak boldogs�g�val �s dics�s�g�vel ellens�lyozza t�rsadalmi
fell�p�s�nek �s tudatlans�g�nak goromba fogyatkoz�sait. A
k�nyvekb�l csak szavakat olvasott, de a munka derekasan haladt
el�re �s k�t esztend� m�lva kijelentett�k r�la, hogy a legnagyobb
szobr�szok g�niusza vajudik a m�veiben.

Egyebekben boldogg� tette, hogy csak tisztel�i, csod�l�i �s
bar�tai vannak s egyszer� paraszti modora nem �rt a nimbusz�nak
�s szavai helyett aktjait �s kompozici�it m�rlegelik. Mindenki
szerette s ennek � tiszta sz�vb�l �rvendezni tudott, nem
gondolv�n arra, hogy a talentumokat mindenki t�mogatja addig,
amig fel�lr�l kezelhetik �s h�t�ra kapaszkodva, vele szemben a
protektort j�tszhatj�k.

�s ek�zben elj�tt az asszony is. N�r�nak h�vt�k, rajong�,
hib�tlanul sz�p, ragyog� fekete szem�, de tehets�gtelen kis
szobr�szle�ny volt, aki egyenesen felk�n�lta neki az els�
szerelem �gi aj�ndok�t. R�la mint�zta eur�pai hir� alkot�s�t,
Nausikaat, amint Odysseus el�tt a tenger partj�n megjelenik.
Ekkor fogamzott meg elm�j�ben, hogy domborm�ben illusztr�lja majd
e homerosi kalandor naiv h�stetteit, amelyek az � gyermekded
ked�ly�t mindenn�l jobban �rdekelt�k.

A szobr�szn�vend�k N�r�r�l mint�zta els� remekm�v�t, de t�bb�
sohasem merte modellnek haszn�lni szerelm�t. Oly magasra emelte
�t �h�tatos rajong�s�ban, hogy elr�m�lt att�l a gondolatt�l: a
vil�g sz�jt�t� b�mul�s�nak kitenni az im�dott test intim titkait.
A f�rfi f�lt�kenys�ge bizony�ra nem egy remekm�t�l fosztotta meg
az emberis�get, de D�m�t�r azt tartotta, hogy a m�v�sz minden
dics�s�g�n�l t�bbet �r, hogy N�ra sz�ps�g�nek miszt�riuma egyed�l
csak az � sz�m�ra nyilatkozik meg. Mikor azt�n N�ra kiszakadt a
Hellmer-iskola k�tel�k�b�l, D�m�t�r szomor�an utrakelt, hogy
P�risban, R�m�ban �s a g�r�g f�ld�n tanulm�nyozza az antik
szobr�szatot. Most, hogy m�r nem l�tta, hideg fejjel tudta
rekonstru�lni N�ra test�nek klasszikus sz�ps�geit �s belevitte
azokat az antik istenn�k elgondol�s�ba. �gy �rezte, hogy most, az
elviharzott szenved�lyek ut�n, t�k�letesebben l�tja az �l�
remekm�vet is. R�j�tt, hogy a nagy m�v�szethez sz�ks�ges a
szerelem; de az is kell, hogy a szerelem m�r a m�lt� legyen a
remekm�vek sz�let�se alkalm�val. Igy van ez minden m�v�szetn�l,
kiv�ve tal�n a zen�t. �mb�r ki tudja? Minden ember egy
individu�lis kis vil�g �s bolond az, aki az �sszes teremtm�nyeket
k�z�s t�rv�ny al� akarja vonni az � g�g�s tud�koss�g�ban.

Az bizonyos, hogy D�m�t�r J�nos hamar eur�pai h�r� szobr�sz lett.
Hazah�vt�k Pestre, a korm�ny kinevezte professzornak, a kir�ly
rendjelekkel t�ntette ki, de a m�v�sz legjobban annak �r�lt, hogy
�zvegy �desanyj�t felhozathatta Gyergy�szentmikl�sr�l �s
vas�rnaponkint, mint a m�ncheni Stuck, cilinderbe, fekete
redingotba, lakkcip�be gavall�rosan ki�lt�zk�dve, megs�t�ltatta a
fejkend�s, feketeruh�s, p�paszemes, szel�d �reg parasztasszonyt a
dunaparti korz�n �s a Stef�nia-�t lombjai alatt.

�t �vig tartott ez az idillikus �let, akkor a gyenge, beteges
any�ka kivonult az antik istenek, k�z�pkori szentek, t�rt�nelmi
h�roszok, �llamf�rfiak �s m�gn�sasszonyok m�rv�nyk�pm�sai k�z�l,
ki a Kerepesi-temet�be. A m�v�sz stiliz�lt falusi fesz�letet
�ll�tott a s�rdombja f�l�, olyant, amin� Gyergy�szentmikl�s
hat�r�n, az �t keresztez�s�n�l �llott, sov�ny, v�rz�fej�,
t�viskoron�zott, kecskeszak�llas Krisztussal, amint l�ba alatt a
n�z�reti M�ria zokog a f�jdalomt�l. M�ri�ban az �desanyja
von�sait �r�k�tette meg, gyermeki �hitattal �gy v�lv�n, hogy
nincs m�lt�bb emberi l�lek, aki az �r l�b�n�l helyet foglalhatna,
mint az � szerelmes sz�l�je.

Ez volt az els� szobra, amelyben az emberek, k�l�n�sen kart�rsai
�s a kritikusok, sz�mos felt�n� �s sajn�latos hib�t fedeztek fel
�s g�ncsolni sem �tallott�k az alkot�j�t.

--A Mestert�l bizony t�bbet v�rt volna az ember. A Krisztus
hat�rozottan cs�nya, M�ria pedig unalmas.




III.


J�nos teh�t sz�d�t� gyorsas�ggal haladt a siker meredek
orsz�g�tj�n felfel�, fel eg�szen a Van Roosen b�r�n� szerelm�ig,
a zugl�i vill�ig,--a fejedelmi vagyon, a dics�s�g �s a kort�rsak
�bred� irigys�g�nek, az ifj� �s improdukt�v eszt�t�k
lekicsinyl�s�nek zenitje fel�, D�m�t�r maga is megd�bbent, n�ha a
saj�t nagys�g�t�l �s hom�lyosan �rezte, hogy a talentum, mihelyt
ledobja h�t�r�l a r�kapaszkodott protektorokat, kezd
ellenszenvess� v�lni �s kih�vja maga ellen a gy�l�letet. Pedig
mindent elk�vetett, hogy elker�lje a felt�n�st �s rendes ember
legyen, ahogy azt a nagy Ruskin el��rja. Bel�tta, hogy
legokosabb, ha az ember jegyz�k�nyvet tart mag�nak �s minden
reggel beirja a napl�j�ba: h�nyadika van �s esik-e az es�; sim�ra
f�s�li az erk�lcseit; el�bb a mell�ny�t h�zza fel �s csak azt�n a
kab�tj�t; naponta n�h�ny juhb�rbe k�t�tt k�nyvet v�s�rol �s
szivarj�t nem az �g� v�g�vel fogja a sz�j�ba; csinos ruh�t hord
�s kif�jja az orr�t, ha n�th�s.

Mindezekn�l fogva egym�st �rt�k a nyak�ba z�dul� kit�ntet�sek �s
egy este a sz�pm�v�szetek minisztere mag�hoz hivatta �s k�z�lte
vele, hogy megkapta a sz�ks�ges szavazatokat az akad�miai
tags�ghoz.

D�m�t�r, aki egyszer� lelk� f�rfi� volt, a g�ncsot f�j� szivvel,
az elismer�st ujjong� �r�mmel szokta elfogadni. Nagyboldogan
ballagott hazafel�, mint egy m�moros gyermek az els� cs�k ut�n.
S�rni, dalolni, �lelkezni, verekedni, duhaj t�ncot j�rni, az
eg�sz vil�got boldogg� tenni--ezt szerette volna D�m�t�r s
majdnem f�l�be s�gta a sarkon geszteny�t �rus�t� kofaasszonynak:
akad�mikus vagyok, lelkem �s sietek h�rt vinni err�l a
feles�gemnek.

El�sz�r teh�t arra gondolt, hogy a j� h�rrel feles�g�hez, Van
Roosen b�r�n�h�z szalad. De esz�be jutott, hogy az most az olasz
konzul est�lyen sz�rakozik. Valaki el�tt pedig ki kell �ntenie
boldog b�szkes�g�nek t�l�rad� serleg�t. Sz�v�hez legk�zelebb
�llott a K�ztemet�-�ti korcsma, Piacella �r �s der�k k�farag�
leg�nyei. Kocsiba v�gta mag�t �s 15 perc m�lva mindenki tudta a
vend�gl�ben D�m�t�r szobr�sz tudom�nyos karrierj�nek
szenz�ci�j�t.

--�ljen a Mester!--harsogta a k�farag�k k�rusa �s tem�rdek er�s
aszubor ker�lt ez alkalommal a tarka abrosszal leter�tett hossz�,
keskeny asztalokra.

--Sors bona, nihil aliud--v�dekezett D�m�t�r szer�nyen �s
zavartan elk�rkedett k�zdelmes fiatals�g�val s az egyszer�
k�zm�ves tisztess�g�t f�l�be helyezte a hiu sikerek bizonytalan
dics�s�g�nek.

--Labor omnia vincit,--fitogtatta klasszikus m�velts�g�t �s
helyet foglalt az asztalf�n, a z�ld zsalug�teros, rezed�s,
musk�tlis �s �rv�csk�s ablak alatt, kigombolta mell�ny�t �s
hossz�sz�r� pip�ra gy�jtott.

--Hallom, hogy sztr�jkra k�sz�lnek a k�farag�k?--k�rdezte
szemreh�ny�lag a leg�nyekt�l.--Hej az �n koromban m�sk�p
csin�ltuk a dolgot. Reggel �t �rakor m�r munk�ban izzadtunk �s
este az Angelus sz�l�tott haza vacsor�hoz. �s a Krisztusok,
M�ri�k, f�kly�s ifjak �s gy�szol� oroszl�nok �gy n�ttek ki a
m�rv�ny- �s homokk�-kock�kb�l, mint erd�ben ny�ri es� ut�n a
gomba. �s nem tudtuk, mi a szoci�lis oszt�ly-�ntudat, ki volt
Marx �s hogy kevesebbet is lehet dolgozni, mint napfelkelt�t�l
napnyugt�ig.

A k�farag�k ittak �s iparkodtak g�nyos �s f�l�nyes arcot v�gni e
szellemtelen �s maradi besz�d hallat�ra. Szem�kben azonban titkos
meghatotts�g ragyogott �s nyeldekl�j�k kisz�radt arra a
gondolatra, hogy a szobr�sz valaha �pp �gy v�ste a feliratokat,
mint �k s ma az orsz�g egyik legh�resebb embere, akinek
automobilja �s f��ri palot�ja van �s m�lt�s�gos �rnak h�vj�k a
csel�dei. Ezt �rezt�k a szobr�szleg�nyek, �mb�r sohasem hallottak
Tarde: T�rsadalmi capillaritas cim� munk�j�r�l. Hi�ba, a
k�farag�leg�nyek m�g a t�rsadalmi oszt�ly�ntudatr�l, a prolet�rok
vil�gszolidarit�s�r�l �s a munkab�remel�sre ir�nyul� gazdas�gi
harcr�l is lemondanak, ha arr�l van sz�, hogy bel�l�k er�s
akarattal szobr�szm�v�sz, vagy esetleg s�rk�gy�ros is lehet.
Vannak k�farag�leg�nyek, akik m�g a termel�si eszk�z�k k�z�s
tulajdonbav�tel�t is arra akarj�k felhaszn�lni, hogy maguknak
k�l�n el�ny�ket, kiv�lts�gokat �s gazdas�gi monop�liumot
szerezzenek. Ilyenek a k�farag�k s ebben nagyon hasonl�tanak a
k�mivesekhez, a vaseszterg�lyosokhoz, a t�rsadalomtudom�nyi lapok
szerkeszt�ihez, a politikusokhoz, a keresked�kh�z, a
f�ldbirtokosokhoz �s a papokhoz.

D�m�t�r J�nos szociol�giai elveit nyiltan csak Piacella Virgil, a
s�rk�gy�ros helyeselte. Egyebekben azonban kor�ntsem volt D�m�t�r
szem�ly�t�l annyira elragadtatva. Ez a zsugori �s fenh�j�z� olasz
fiatal kor�ban maga is szobr�szm�v�sznek k�sz�lt, de �lmait fel
kellett cser�lnie a s�rk�gy�ros sz�mtalan milli�j�val. A
milli�kat rendj�n lev� dolognak tekintette, de az eg�sz vil�got
felel�ss� tette az�rt, hogy benne a legnagyobb szobr�sz-l�ngelme
veszett el a sors mostohas�ga, a milli�k s az emberek irigyked�se
miatt. D�m�t�rt is vet�lyt�rs�nak tekintette, b�r elismerte, hogy
van egy ritka j� tulajdons�ga: rendesen fizet �s alku n�lk�l, ha
agyag vagy gipszmodelljeit faragtatja. �m ahol csak tehette,
c�lz�sokat ejtett el arr�l, hogy D�m�t�r v�gre is mindent a
feles�g�nek k�sz�nhet.

--Van Roosen b�r�n� hozza a milliomos megrendel�ket, az
arisztokrata m�gy�jt�ket, a k�lf�ldi d�m�kat, az �llami
megrendel�seket, mert D�m�t�r ugyan els�rang� mesterember, baromi
szorgalm� iparos, val�s�gos gy�rimunk�s, gipszhord�r,
m�rv�nyfal�, �nt�mester ... mester, az �m a teremt�sit, igazi
�nt�mester ... a fiam nagyszer�en meg�llap�totta, hogy
tulajdonk�ppen nem is m�v�szet, amiben D�m�t�r mesterkedik, de
... Olyan az, mint a sz�mol�b�v�szek, t�ncakrobat�k, c�ll�v�k �s
zenevirtu�zok produkci�ja: egy agybeli r�szleges tulfejl�d�s
eredm�nye, egy tehets�gtelen ember brilli�ns �szt�neinek
kicsapong�sa. A h�velykujja, az teremti az � alkot�sait, a hogy
Garibaldi fiam kifejezi mag�t.

Piacella mester, l�tva, hogy a k�farag�leg�nyek mily �hitattal
tekintenek D�m�t�rre, most is hely�nval�nak tal�lta megjegyezni:

--R�nkf�rne m�r, hogy hajt�sokat, friss r�gyeket �s ragyog�
tavaszi lombozatot kapjon a k�pz�m�v�szet elaggott, korhad� f�ja.
�n amond� vagyok, hogy a fiatals�g� a j�v�. Fiam, Piacella
Garibaldi, most olyan eszm�ket ...

D�m�t�r igazat adott a gazdag s�rk�gy�rosnak, csak hozz�tette:

--Dolgozni kell, bar�tom, dolgozni, mint az igavon� baromnak.

�s esz�be jutv�n, hogy egy megkezdett mint�j�t elfeledte nedves
ronggyal letakarni, sietve kifizette bor�t �s elt�vozott.

Amikor k�nn volt az ajt�n, Piacella Virgil halkan odad�rm�gte az
els� seg�dj�nek:

--Dolgozni kell, az igaz. De aggyal k�ne dolgozni, ide�kkal �s
eszm�kkel, a teremt�sit neki. Nekem is voln�nak eszm�im. Csakhogy
az �n �reg oldalbord�m, az Isten bocs�ssa meg neki, t�bbre
becs�li a h�jaspog�cs�t �s szilv�riumot, mint a konzulok �s
miniszterek bar�ts�g�t. Ez az �n bajom, �cs�m ...

D�m�t�r pedig gyalog baktatott hazafel�, mert �tk�zben ki akarta
eszelni, hogy mint mes�li el feles�g�nek az akad�miai
kit�ntet�st. Egy fordul�n�l kopottas, sov�ny fejkend�s asszonynak
majdnem a sark�ra l�pett. Az asszony mellett kis gyermek
tipegett, s�rva, szepegve, k�ny�r�gve, hogy nem birja tov�bb,
vegye f�l az anyja, vagy adjon enni, vagy fektesse le, mert
f�radt, mert �hes, mert beteg ... D�m�t�r m�rhetetlen�l f�jdalmas
keser�s�get �s sz�nalmat �rzett f�lszaladni, kiterjeszkedni,
elhatalmasodni a sz�v�ben, hogy amikor � akad�mikuss� lett, akkor
egy szeg�ny k�ly�k leroskad a nyomor�s�gt�l, mert a sok baty�t�l
nem jut neki m�r helye az anyja karjain. K�r�ln�zett, hogy kocsit
fogadjon neki, kocsinak h�re-hamva sem volt, k�romkodott egyet,
mert nem b�rt a j�s�g�val, azt�n kapta mag�t, f�lmarkolta a kis
emberk�t, �ri�s karj�ra vette �s ny�jasan, sz�gyenkezve
menteget�z�tt az asszony el�tt.

--�des lelkem, engem ma bev�lasztottak az akad�mi�ba, hadd vigyem
egy kicsit a porontyot.

Az asszony azt gondolta, hogy az urak bolonds�gaib�l, l�m, n�ha
j�cselekedet is kivir�gzik, hagyta teh�t a dolgot �s sz�tlanul
ballagott a csecsem�t viv� Nagy Krist�f oldal�n. D�m�t�r k�zben
megb�nta, hogy akad�mikus mivolt�val k�rkedett, enn�lfogva
magyar�zatul hozz�tette:

--Sors bona, nihil aliud.

--Ugy van--b�lintotta a menyecske, aki sz�t sem �rtett a
magyar�zatb�l, de boldog volt, hogy fia az �les f�rfi� karj�n
elszenderedett.

A Hermina-�t sark�n azonban v�ratlan katasztr�fa t�rt�nt. Egy
bizonytalan j�r�s�, halkan k�romkod� kopott munk�szubbonyba
�tk�ztek bele, a zubbonyb�l f�lvet�d�tt egy s�padt arc, az arcb�l
k�t villog� szem, a szemekb�l kilobbant a meglepet�s, a gyan�, a
d�h �s a bossz� �s az asszony elsikoltotta mag�t.

--J�zus Istenem, az uram!

D�m�t�r majdnem kiejtette kez�b�l a gyereket, a f�rje pedig
elord�totta mag�t:

--Megcs�ptelek benneteket, d�g�k!

�s becstelen n�st�ny-kuty�nak mondta feles�g�t, aki �jjel a
szeret�j�vel csavarog.

--Most m�r tudom, hogy ki az apja ennek a kukacnak--�v�lt�tt
mag�nk�v�l �s f�lemelte �kl�t, hogy D�m�t�r arc�ba s�jtson
veszett haragj�ban.

D�m�t�r a bal karj�ban a gyereket tartotta, jobbj�val pedig
elh�r�totta az �t�st. �m, szerencs�tlens�g�re nem a nemeai
oroszl�nnal, csak egy r�szeg cementmunk�ssal �llott szemben �s
gigantikus �kl�vel oly er�sen markolta meg a fel�je s�jt�
karcsontot, hogy az �sszeroppant.

--Gyilkos! Seg�ts�g!--ord�tott a f�jdalm�ban tehetetlen�l verg�d�
ember, j�tt az �rj�rat, s D�m�t�rt, a n�cs�b�t�t, az uton�ll�t, a
gyermekrabl�t, a gyilkos mer�nyl�t bekis�rte a rend�rs�gre.




IV.


--Neve?

--D�m�t�r J�nos.

--Kora?

--Negyvenh�t.

--Vall�sa?

--R�mai katholikus.

--Lak�sa?

--Budapest, Zugl�i-�t 2.

--�gyraj�r�?

--Nem k�rem, saj�t lak�som van.

--Foglalkoz�sa?

--Szobr�sz.

--S�rk�farag�?

--Igen, az is, k�ny�rg�m.

--Gazd�ja van?

--Magamnak dolgozom.

--Irja csak: munkan�lk�li!--dikt�lta az ellen�r, a rend�ri
�rszoba vezet�je, sz�leshomloku, v�r�sorru, doh�nyos bajusz�,
recseg�hangu Cerberusa az igazs�gszolg�ltat�snak, a k�ztemet�
k�rny�k�n.--Munkan�lk�li csavarg� k�farag�leg�ny, �ll�t�lag
D�m�t�r J�nos --sz�tagolta hivatalos haraggal a jegyz�k�nyvvezet�
napidijas--(majd megl�tjuk, igazat mond-e a j� mad�r) ma �jjel 10
�ra 30 perckor orvul megt�madta V�kony Gy�rgy betonmunk�s
feles�g�t, aki h�rom �ves S�ri le�ny�val gyan�tlanul (�rja:
gyanutlanul) ballagott hazafel�.

--Igy volt az, asszonys�g?--fordult a sarokban szepeg� any�hoz az
ellen�r.

--Igy volt, inst�lom--k�nnyezett a csinos arcu, halav�ny sz�ke
menyecske �s v�d�leg vonta mag�hoz a gyermek�t.

--A t�mad�s gyermekrabl�si sz�nd�kb�l t�rt�nt, amit az is
bizony�t, hogy a k�s�bb helysz�nen megjelen� t�rv�nyes ap�t,
V�kony Gy�rgy betonmunk�st (lakik H�th�rsi-�t 4.) �k�lcsap�ssal
h�tulr�l orvul le�t�tte, �gy, hogy annak a mell�kelt orvosi
l�tlelet szerint nyolc napon t�l gy�gyul� felkarcsontt�r�st �s
z�z�d�st okozott. Igy volt ez, V�kony?

--Igy volt, inst�llom--sziszegte a megs�r�lt munk�s �s D�m�t�r
fel� k�p�tt tehetetlen indulat�ban.

--No, ez rendben van--mondta az ellen�r a f�lh�borod�s, a harag,
a fenyeget�s �s a hatalmaskod�s h�sz �v �ta begyakorlott
hangs�lyoz�s�val.--Mag�nv�d folyt�n megtessz�k ellene a
f�ljelent�st �jjeli csendh�bor�t�s, szem�lyes szabads�g
megs�rt�se, utcai botr�ny okoz�sa, gyermekrabl�s k�s�rlete,
s�lyos testi s�rt�s �s szem�rem elleni v�ts�g elk�vet�se miatt.

A szobr�sz az utols� szavak hallat�ra riadtan f�l�t�tte a fej�t.
�rezte, hogy a sor elej�n felsorolt v�tkekben --ha �gy vessz�k,
valamennyire, legal�bb a l�tszat szerint--hib�s. De az eg�sznek
mi k�ze a szem�remhez? Ez ellen protest�lni pr�b�lt.

--Hallgasson, v�n csirkefog�--�v�lt�tt r� a rend�rellen�r,--azt
hiszi, nem tudjuk, hogy �tk�zben erk�lcstelen aj�nlatokat tett az
asszonys�gnak? Ugy-e V�konyn�?

--Igenis, inst�llom,--k�nnyezett a menyecske �s sz�p, nagy k�k
szem�t f�jdalmasan az ur�ra emelte --pedig semmivel sem
szolg�ltattam r�ja okot.

--El�g!--ord�totta a rend�r �s leg�nyeivel egy k�tl�p�s sz�les �s
h�roml�p�s hossz� cell�ba vitette a m�v�szt.--Majd holnap reggel
�tk�s�rik a f�kapit�nys�gra! --ki�ltotta ut�na fenyeget� hangon.

Itt azt�n mag�ra maradt a szobr�sz, D�m�t�r J�nos �m�lt�s�ga, a
Grand prix �s a nagy �llami arany�rem tulajdonosa, akit a
Tudom�nyos Akad�mia n�h�ny nap m�lva tagjai sor�ba v�laszt a
kultuszminiszter javaslat�ra. K�sz�nhette ezt annak, hogy puha
inge �s borzas olasz kalapja, nagy, sz�lestalpu cip�je �s sz�rke
felleghajt�ja hasonlatoss� tette �t a k�rny�ken l�zeng�
k�farag�leg�nyekhez. K�sz�nhette annak, hogy hirtelen
megr�k�ny�d�s�ben elfelejtett hivatkozni j� bar�taira, a
bel�gyminiszterre �s a f�kapit�nyra; hogy nem kiab�lt
hangosabban, d�h�sebben, �lesebben, mint a rend�rellen�r s
merthogy tiszta, gyermekes, megillet�d�tt sz�v�ben meg�llott a
v�r, arra gondolva, hogy milyen botr�nyt csin�lt az ostoba
fej�vel, hogy nyomor�kk� tett egy k�tkez�b�l �l� munk�sembert �s
rossz h�rbe hozott egy �rtatlan k�kszem� menyecsk�t ... Mire
esz�be jutott, hogy tal�n v�dekezni is lehetne, m�r k�s� volt,
ott �llt a szoba sark�ban egy gyuladt szem� zsebmetsz� �s egy
rongyos szokny�ju, rosszszagu utcai le�ny t�rsas�g�ban, akik
torkuk szakadt�b�l r�h�gtek rajta �s komisz �reg szoknyavad�sznak
cs�folt�k j�kedv�kben.

N�h�ny percig sz�tlanul �llt ott �s az undorod�s testi
rosszull�t�ben azt sem tudta, mit�v� legyen. De azt�n esz�be
jutott feles�ge, van Roosen b�r�n� �s kimondhatatlan f�jdalom
sz�rta �t a sz�v�t. Mit gondol majd r�la az az asszony?

--Eh, ez �gy nem mehet tov�bb--gerjedt f�l lelk�ben a
m�ltatlankod�s �s elhat�rozta, hogy nem t�lti itt az �jszak�t.
Kimegy a rend�rellen�rh�z �s igazolja mag�t. J�jj�n, aminek j�nni
kell, de legal�bb otthon v�rja meg, m�g az igazs�gszolg�ltat�s
sz�rny� g�pezete megindul s v�gighengereli az � keser� �s
szerencs�tlen lelk�t.

--D�m�t�r J�nos, szobr�szm�v�sz vagyok, most v�lasztanak be az
Akad�mi�ba, engedjenek szabadon. Majd holnap jelentkezem a
f�kapit�ny �rn�l--harsogta oroszl�ni hangj�n t�relmetlen�l,
m�ltatlankodva �s elkeseredetten.--Engedjenek haza, a mindens�git
...

�s s�lyos �kl�t r�tette a kilincsre, amely z�rva volt, de ilyen
gigantikus nyom�snak nem tudott ellen�llni. Az ajt� kifordult a
sark�b�l �s bezuhant az �rszob�ba. A pihen� rend�r�k f�lugr�ltak,
fegyver�k, ut�n kapkodtak, f�lcsavart�k a villamosk�rt�t,
�ssze-vissza futkostak a szob�ban, s�pjukba esztelen�l
belef�jtak, k�romkodtak �s az asztal alatt f�l�ll�tott sz�davizes
�vegeket nagy cs�r�mp�l�ssel f�lr�gt�k.

--Hej, sz�kni akar a gazember! Seg�ts�g! Gyilkos! --sikongatott a
rongyos szokny�ju, s�rgahaju n�mber a sarokb�l.--Fogj�k meg a
sz�kev�nyt!--kurjantott lelkesen a zsebmetsz� �s felhaszn�lva a
zavart, kereket oldott �s megugrott az �rszob�b�l.

A rend�r�k ezalatt r�vetett�k magukat D�m�t�rre, puskatussal
agyba-f�be vert�k, letepert�k �s �sszek�t�zt�k. Mikor ott fek�dt
a padozaton, n�h�nyat m�g r�gtak rajta, azt�n otthagyt�k
megk�t�zve, �tlegekt�l elbor�tva ...

Igy gy�tr�d�tt J�nos m�snap reggel nyolc �r�ig ... Eleinte apr�
s�rga szemeib�l s�lyos k�nycseppek g�rd�ltek al�; sz�ve
kimondhatatlanul f�jt sz�gyen�ben �s elkesered�s�ben; az
�tlegeket f�l sem vette, de a sors otromba igazs�gtalans�ga
hal�losan megsebezte a lelk�t. K�s�bb azonban csendesen
elm�lkedni kezdett.

--Ez m�r sokkal t�bb, mint amit egy�gy� j�hiszem�s�gemmel, gy�va
megr�k�ny�d�semmel �s meggondolatlan hevess�gemmel ki�rdemeltem.
Teh�t v�ge is van a kellemetlens�geknek. Holnap j�n a
kimagyar�zkod�s �s �n is, meg a feles�gem is j�t nevet�nk a
siker�letlen kalandon.

Amikor k�s�bb megint sajogni kezdett a sz�ve t�j�n �s
fel�gaskodott az �n�rzete, a hi�s�ga, a szem�rmes polg�ri
tisztess�g�rzete, amikor esz�bejutott sz�les, puha, ruganyos �s
tiszta �gya, amely ut�n minden csontja s�v�rogni kezdett, �jra
megvigasztalta mag�t.

--Baj, baj, nagy szerencs�tlens�g, de nem t�rt�nhetett volna
rosszabbul is? Tegy�k fel, hogy annak az embernek, V�konynak,
vagy hogy h�vj�k, revolver van a zseb�ben s azzal lepuffant, mint
egy kuty�t? Az ember soha sem tudja. Hanem az bizonyos, hogy
igaza van a feles�gemnek: mindenki csak a maga rangj�hoz val�
helyen, k�rnyezetben, id�ben mutatkozz�k. Tulajdonk�pen mit is
keresek �n a k�farag�k kocsm�j�ban, vagy ha m�r nem tudok
leszokni r�la, mi�rt nem j�rok �jjel aut�n vagy b�rkocsin? Igaza
van a feles�gemnek!

�s m�r csak �nmag�ra tudott haragudni, �mb�r k�s�bb esz�be
jutott, hogy az ember, hi�ba, soha sem lehet el�g �vatos. Ez
�ppen olyan elemi csap�s, mintha Ruskin, vagy Tolstoj, vagy Payot
feje f�l�tt lecsapott volna a mennyk� ... Vajjon mit
tan�csoln�nak ezek az urak: ily esetben mi a k�teless�g�k a
m�v�szeknek?

Amire kivirradt a reggel, D�m�t�r szelid rezign�ci�val adta mag�t
�t a sorsnak �s n�m�n, b�nb�n�an �s megtisztult l�lekkel �lt a
tolonckocsira, amelyen a f�kapit�nys�gra sz�ll�tott�k.

Alig vette �szre, hogy ott �ll k�t rend�r k�z�tt az �gyeletes
kapit�ny el�tt.




V.


--Neve?

--D�m�t�r J�nos szobr�szm�v�sz, a mesteriskola igazgat�ja.

A rend�rkapit�ny, akinek keskeny arc�n a kiel�g�tetlen ig�nyek,
az el nem �rt v�gyak �s a meg nem val�s�tott ill�zi�k halv�ny
r�zs�i �gtek, aki j�l szabott, puha �s eleg�ns egyenruh�j�ban
bizony�ra nagyon tetszett a n�knek, aki k�nosan �polt k�rm�vel
eddig sz�rakozottan vakarta az �ll�t, most hirtelen felugrott s
k�nnyed�n megtal�lta azt a gesztust, amellyel v�g�t veti a
szitu�ci� k�nos volt�nak.

--Maguk kimehetnek--parancsolta a rend�r�knek. Azt�n D�m�t�r fel�
fordult:

--Az Isten�rt, m�lt�s�gos uram, hogy ker�l �n ide?

A szobr�sz szeliden mosolygott.

--Tess�k a jelent�st elolvasni.

A kapit�ny sebt�ben v�gigfutotta a rend�rellen�r jelent�s�t.
Azt�n elmosolyodott, gyeng�den �s eleg�ns bizalmaskod�ssal
megfogta a m�v�sz karj�t s a div�nra �ltette.

--Oh ezek a t�kfilk�k!... Nem is k�pzeli a Mester, mily sok bakot
l�nek e faragatlan, hi� �s hatalmaskod� bugrisok.

Azt�n felemelkedett hely�r�l s mint egy tisztelg� k�ld�tts�g
sz�noka, a m�v�sz el� toppant:

--M�lt�s�gos uram! Miel�tt jelent�st tenn�k felettes hat�s�gomnak
�s a hib�s rend�ri k�zegeknek nemcsak alapos kitan�t�s�t, de
egyben p�ld�s megb�ntet�s�t is ind�tv�nyozn�m, aminek, szent
meggy�z�d�sem szerint, meg is lesz a kiv�nt eredm�nye, arra kell
k�rnem �nt, hogy csek�lys�gemt�l m�lt�ztass�k elfogadni a
bocs�natk�r�st, amelyet a megt�vedt rend�szeti szervezet nev�ben
ezennel tiszteletteljesen van szerencs�m f�laj�nlani. Az orsz�g
b�szkes�ge, az eur�pai hir� m�v�sz, a magyar faj halhatatlan
g�niusza ...

--Oh k�rem, k�rem--dadogott D�m�t�r--ez tulz�s ... �n voltak�ppen
... hogy is mondjam csak ... hiszen alapj�ban v�ve, bizony
�risten, �k nem hib�sak.

D�m�t�r izgatottan nyalogatta ajkait �s hatalmas �kl�vel
verejt�kez� homlok�t �t�gette.

--Ami igaz, az igaz, csakhogy ...

--Csakhogy--v�gott k�zbe lelkes�lten a kapit�ny --a mi
leg�nys�g�nk m�g mindig hij�n van a disztingv�l� k�pess�g
legelemibb k�vetelm�nyeinek is. Azon kezdem, kedves j� m�lt�s�gos
uram, hogy nem sz�gyene-e az �llamrend�rs�gnek, hogy akad egy
olyan �rparancsnok, aki az alkot�m�v�szet f�lkent fejedelm�t, a
mi halhatatlan �s b�szk�n szeretett ...

A szobr�sz e pillanatban nem k�v�nt egyebet, mint hogy
megugorhass�k a b�kok �s bocs�natk�r�sek e viharos z�pora el�l.

--A feles�gem ...--szaladt ki piros, nedves ajkai k�z�l az a sz�,
amely most eg�sz �ntudat�t megsemmis�tette, mint ahogy a napsug�r
f�lissza a ny�ri vizek p�rolg�s�t.--Semmi, semmi ... csak �n m�r
szeretn�k hazaszaladni, uram.

A kapit�ny szeretetrem�lt�an mosolygott.

--Ne m�lt�ztass�k nyugtalankodni. Oh a v�letlen j� kezekbe adta
�nt, becs�letemre. Nekem is van egy kis gy�jtem�nyecsk�m. K�pek,
szobrok, antikvit�sok, m�ipari t�rgyak, r�gi brok�tok, damasztok,
h�mz�sek ... korl�tolt anyagi eszk�zeim, sajnos, mondhatn�m, az
anyagi eszk�z�k teljes hi�nya megg�tol abban, hogy valamireval�
gy�jtem�nyr�l �lmodozhassam, de m�gis van egy megbecs�lhetetlen
kincs a birtokomban, igaz, hogy csak kicsiny�tett reprodukci�, de
mag�t�l a m�v�sz kez�t�l: Nausikaa, amint Odysseus el�tt a
tengerparton megjelenik. Csod�latos remekm�, talapzat�n az alkot�
l�ngelme k�zjegy�vel: D�m�t�r I. 1895.

A kapit�ny itt meg�llt, feln�zett a f�st�s mennyezetre,
tekintet�t �h�tatosan odatapasztotta a villanyl�mpa kamp�j�ra,
mintha csendes h�laim�t k�ldene a Magass�gbelihez, ami�rt �pen �t
v�lasztotta ki ,,Nausikaa a tengerparton, D�m�t�r I. 1895."
szerencs�s tulajdonos�ul.

D�m�t�r sz�ve is felmelegedett �s azon t�rte az esz�t, hogy
uristen, mi m�don ker�lt az a der�k rend�rhivatalnok birtok�ba. E
pillanatban mindenn�l jobban �rdekelte a kis szobor--N�ra
eml�ke--�s annak titokzatos t�rt�nete, de nem merte megk�rdezni,
mert f�lt, hogy ezzel �j �s v�gev�rhatatlan elbesz�l�snek nyitja
meg zsilipjeit, pedig � kimondhatatlanul szeretett volna
hazamenni.

A kapit�ny azonban cigarett�val �s poh�r lik�rrel kin�lta.

--Dr�ga Mester, ami a feljelent�st illeti, az egy pillanatig se
okozzon �nnek aggodalmat. Oh, a v�letlen j� kezekbe sodorta
�nt--ism�telgette �nel�g�lten �s sokatmond� szemhunyorgat�ssal,
mik�zben pomp�san csiszolt k�rmeit megcsillogtatta a m�v�sz szeme
el�tt.--Oh, nem hi�ba vagyok gyermekkorom �ta bolondja a
sz�ps�gnek, a sz�nbe, form�ba, vonalba, f�nybe �s �rny�kba
finomodott �rz�kis�g, a szublim�lt erotikum, a pog�ny
testkultusz, az antik �let�r�m�k grande passione-j�nak. �n tudom,
hogy a m�v�sz nem k�nyszer�thet� ugyanazon t�rv�nyek, t�rsadalmi
konvenci�k �s erk�lcsi babon�k korl�tai k�z�, mint az
ad�hivatalnokok vagy a gabonakeresked�k. A m�v�sz temperamentuma
a ny�rspolg�r-fant�zi�t gyakran elk�peszti a maga dionizoszi
kicsapong�saival. Ismerem a cinquecento t�rt�net�t �s �ppens�ggel
nem botr�nkozom meg azon, hogy Benvenuto Cellini lesz�rta
�ccs�nek gyilkos�t, Maffio di Giovanni rend�rf�n�k prib�kj�t, meg
Pompeot, aki b�rgyilkosokat fogadott fel ellene.

--De uram,--tiltakozott az �sszehasonl�t�s ellen D�m�t�r--�n ...

--Tudom, tudom, �nt csak a m�v�szet ter�n szabad �sszehasonl�tani
a cinquecento legnagyobbjaival, --b�kolt szapor�n a kapit�ny--�n
csak azt akartam illusztr�lni, hogy a m�v�sz az m�s, mint a
k�z�ns�ges haland�. Ami pedig az egyszer� munk�sasszonyt illeti,
Istenem, ezt csak bizzuk Erosz �s Afrodit� kif�rk�szhetetlen
akarat�ra. M�velt ember, aki a pszichopatol�gia �s az erotikus
rendelleness�gek tudom�ny�ban j�rtas, soha semmin sem
csod�lkozik. Mit tudjuk mi, vakon, siketen, �zl�s �s szagl�s
n�lk�l bolyong�, otromba laikusok, mit tal�l a m�v�sz az egyszer�
�lt�ny, a foszlott ruhadarabok, a kopott nagykend� �s a durva
v�szonnem�k alatt! Heine Matildja nagyszer� p�lda arra, hogy ...

--Uram, az Isten�rt,--k�ny�rg�tt a szobr�sz --�n olyan dolgokat
besz�l itt nekem ...

-- ...amiket ugyeb�r nem v�rt egy kih�g�si rend�rkapit�ny
hivatali szob�j�ban?--h�zelgett mag�nak �desk�s, ny�jas, de
�ntelt hangon a sov�ny, parf�m�s �s frissen borotv�lt amat�r.
D�m�t�r J�nos sz�d�lni kezdett �s tiszta sz�vb�l visszak�v�nta a
goromba �s esetlen rend�rellen�rt, aki recseg� hangon
csirkefog�nak, uton�ll�nak, gyermekrabl�nak �s becstelen
szoknyavad�sznak c�mezte az �rszob�ban. A gyomra �melygett �s a
pokol fenek�re k�v�nta a vil�g �sszes m�gy�jt�it �s
pszichi�tereit.

A kapit�ny m�g egy poh�rk�val t�lt�tt s azt�n �sszegezte az eset
�rdembev�g� mozzanatait.

--Mir�l van itt sz�, m�lyen tisztelt bar�tom, ha megengedi, hogy
�gy sz�l�tsam �nt, m�lt�s�gos uram ... Mir�l van itt sz�?
Dolgokr�l, szenved�lyekr�l, egy�ni kedvtel�sr�l, a l�lek
legintimebb, legbens�bb hajlamair�l egyr�szt, amelyek egy�ltal�n
nem tartoznak a nyilv�noss�g el�; sz� van m�sr�szt egy durva
v�letlenr�l, a magukban v�ve �rtatlan mozzanatok sajn�latos
�sszetal�lkoz�s�r�l. Egy r�szeges csavarg� �rd�gi m�don el�re
kieszelt zsarol� t�mad�s�r�l van sz�, amely�rt �n j�l meg�rdemelt
leck�t adott neki. B�zza r�m az �gyet, dr�ga Mester, m�lyen
tisztelt bar�tom. A s�rtett f�l majd kiegyezik t�z-tizen�tezer
korona k�rt�r�t�s ellen�ben. A mag�nv�dat visszavonatom. A
menyecske pedig, akinek egyszer� k�nt�se alatt bizony�ra egy
antik Nereida, vagy egy alexandriai kurtiz�n ragyog� teste
rejt�zk�dik, tov�bbra is megmarad �rosz csintalan j�t�kszer�nek.
Csak b�zza r�m uram, �n boldog leszek, ha az isteni Nausikaa
fenk�lt lelk� alkot�j�nak szolg�lat�ra lehetek. Oh, ha m�g valaha
rem�nyen lehetne arra, hogy �n befogad bar�tainak �s tisztel�inek
intim k�r�be, ha m�dom lehetne, hogy �sszehasonl�thatatlan
m�v�szet�nek, zsenialit�s�nak egy-egy lehullott forg�cs�t valaha
a magam�nak mondhatn�m ...

--Uram, �n nem �rtem �nt,--t�rt ki v�gre a m�v�szb�l--annak a
szerencs�tlen munk�snak, f�rjnek, ap�nak v�gre is a karja,
ak�rhogy vessz�k ... magam l�ttam, hogy mily siralmas m�don l�g
t�b�l kicsavarva, a v�lla al�l.

--Semmi az, semmi. T�z-tizen�tezer korona. Ezzel b�ven k�rp�tolta
�n a r�szeges csavarg�t �s megmentette saj�t mag�t a botr�ny
k�nos k�vetkezm�nyeit�l. �s ne gondolja uram, hogy ez az �n
�rdeke csak, vagy az eny�m, vagy egyes t�rsadalmi oszt�lyok�.
Nem. Ez az eg�sz �llam, a t�rsadalmi stabilit�s, a nyugalom, a
kult�ra, az eg�sz emberis�g �rdeke. Az �llam�, amely a
legmagasabbrend� individuumok kultusza r�v�n szolg�latot tesz a
fejl�d�s egyetemes �rdekeinek. Ha az anyagi igazs�got n�zem,
akkor most egy cementmunk�s �rdekeinek meg�v�sa c�lj�b�l olyan
r�st kellene �tn�m a m�v�szi kult�ra b�sty�j�n, amelynek
p�tl�s�hoz �vsz�zadok kellen�nek. K�rdem: van-e joga az �llamnak,
hogy ilyen barbarizmust elk�vessen? Uram, �n a c�lszer�s�gi
iskola, a bel�t�sos elm�let, a spont�n vari�ci�k, az erk�lcsi
k�nyszerek relativit�sa �s az ethikai elvek r�tegezetts�g�nek
alapj�n �llok, ahogy azt mestereinkt�l, Spencert�l �s Piklert�l
tanultam s ink�bb megtorlatlanul hagyok sz�z apr� b�nt, sem mint
elk�vessek egyetlen j�v�tehetetlen nagy hib�t. Nem engedem meg,
hogy a t�rsadalmat a konvenci�k, vall�si szab�lyok, jogi k�nonok,
mor�lis tradici�k, sz�val: a halottak korm�nyozz�k az �l�k
rov�s�ra, mint Comte mondan�, ha itt �llana az �n helyemben. �s
mondja meg �n, helyezkedj�k ki �nmag�b�l �s puszta objektiv
m�rlegel�s ut�n �llap�tsa meg, mire van a t�rsadalomnak, az
�llamnak ink�bb sz�ks�ge: halhatatlan remekm�vek nagyszer�
sorozat�ra, amin�kkel �n m�g meg fogja aj�nd�kozni az
emberis�get, vagy egy cementmunk�s jobb karj�ra? Mi? Azonk�v�l ne
felejtse el, hogy itt olyan megold�st tal�lunk, amely boldogg�
teszi a cementmunk�st is, �nt is, a b�r�n� �m�lt�s�g�t is �s
engem is, sz�val mindenkit,--kacagott a kapit�ny
diadalmasan--akik ebben a dologban ily sz�pen �sszeker�lt�nk.
B�zza r�m a dolgot �s tartson meg engem lek�telez� sz�ves
j�indulat�ban. Az aut�ja, amely�rt voltam b�tor az im�nt
telefon�ltatni, a kapu alatt v�rja M�lt�s�godat.

�s t�z perc mulva D�m�t�r J�nos bel�pett a zugl�i-uti palota
h�v�s, m�rv�ny-vesztib�lj�be.

--A b�r�n� nincs itthon--jelentette ki az inasa. --�m�lt�s�ga
kor�n reggel kikocsizott a herceg �r �excellenci�j�val.




VI.


D�lben azt is megtudta D�m�t�r, hogy a b�r�n� csak k�t-h�rom nap
m�lva lesz l�that�, mert tegnap hirtelen leutazott dun�nt�li
birtok�ra.

--Teh�t semmit sem tud az �jjeli kir�ndul�sr�l. M�gis szerencs�m
van, a mindens�git--d�rm�gte mag�ban �s izgatottan nyalogatta
sz�jasz�l�t a nem v�rt kellemes fordulatra ...

Az �rvendez�s nem tartott sok�ig.

M�snap egy riportujs�g meg�rta a k�ztemet�-uti botr�ny minden
r�szlet�t. A rend�rkapit�ny adta le egy ujs�gir�-bar�tj�nak, mint
ragyog� �s tanuls�gos m�v�szett�rt�neti �rdekess�get.
Megfogadtatta vele, hogy nem haszn�lja fel kicsinyes �s ostoba
riportk�zl�sekre. Ez az eset a halhatatlans�gnak, a
memo�rirodalomnak val� pomp�s csemege--er�s�tette �szinte �s
finom elragadtat�ssal ... Ugyan�gy komment�lta a m�bar�tok
k�r�ben �s a F�szek Club k�rtyaasztal�n�l, a Folies Caprice egy
lef�gg�ny�z�tt p�holy�ban �s az Intim Sz�nh�z kulissz�i k�z�tt
...

--Csak semmi nagyk�p�s�g, semmi indiszkr�ci�, --k�ny�rg�tt a
t�ncosn�knek, a fest�knek, az ujs�g�r�knak �s a
rend�rtisztvisel�knek-- ...tiszt�n pszichopatologiai �rdekess�g
szempontj�b�l kell n�zni a dolgot ... Majd �tven �v m�lva a
D�m�t�r-monogr�fi�dba felveheted, fiam ...

A riportujs�g fekete mis�kr�l, k�rtyabotr�nyokr�l, f�ldalatti
titkos orgi�kr�l, utcai k�sel�sekr�l, csecsem�rabl�sr�l k�z�lt
p�ratlanul �rdekes �s intim adatokat. Nevek csak kezd�bet�kkel
jelezve. D. J. m�v�sz. A szobr�sz szerelme. A m�lt�s�gos �r.
Diszkr�ten csak �ppen a m�v�szet �s erk�lcs egym�shoz val�
viszony�nak jellemz�s�re. Tudom�nyos alapon. Freud, Krafft-Ebing,
Havelock Ellis, Iv�n Bloch kutat�sainak felhaszn�l�s�val, keresve
a f�jdalomokoz�s �s az erotikum k�z�tt val� �sszef�gg�seket.

Az eset tudom�nyos �s diszkr�t kezel�s�nek ellen�re: D�m�t�r
szem�lye k�zbotr�ny �s b�nv�di elj�r�s k�zep�be ker�lt. Az �sszes
ujs�gok k�nytelenek voltak foglalkozni vele. Az �gy�szs�g v�dat
emelt, a m�v�szek kiz�rt�k D�m�t�rt az �sszes egyes�letekb�l, a
b�r�n� elhagyta f�rj�t, a szobr�sz elvesztette �sszes �llami
megrendel�seit, a m�gn�sasszonyok elmaradtak a m�teremb�l �s az
Akad�mia tagjainak sor�b�l, a sz�pm�v�szeti miniszter
ind�tv�ny�ra kit�r�lt�k. A kritikusok meg�llap�tott�k, hogy
D�m�t�r perverz hajlam�, isz�kos, vereked�, gonosz ember, terhelt
csal�db�l sz�rmazott, fiatal kor�ban d�jbirk�z�, l�nct�r�,
gerelydob� �s s�lyemel� artista volt, a m�v�szethez t�volr�l sem
kony�t, k�farag� kor�ban elsaj�t�tott bizonyos olcs� �s ban�lis
fog�sokat, minden m�ve k�pia, szem�rmetlen pl�gium, antik
torz�kr�l �sszelopott mot�vumokkal, Canova-, Begas-,
Thorwaldsen-, Delaplanche-ut�nzat, a szobr�szatba �t�ltetett
Piloty-stilus lapos, nagyk�p�, �res �s tartalmatlan, egy�gy� �s
unalmas reprodukci�ja ... Elf�ldelt�k, ki�tkozt�k s h�lt hely�t
is megf�st�lt�k, hogy el�zz�k a nyom�ban netal�nt�n h�tramaradt
rossz szellemeket. Ekkor l�ttuk, hogy mily zord hatalommal
uralkodott a lelkekben a purit�n erk�lcs s minden j�raval� polg�r
meg�llap�totta, hogy n�mely D�m�t�r-f�le besti�lis ember b�n�z�se
legal�bb arra j�, hogy felkeltse a felh�borod�s tiszt�t� vihar�t
s r�mutasson arra, hogy a t�rsadalom, a k�zv�lem�ny, a f�rum
nyilv�nos org�numai m�g mindig a tiszta erk�lcs talapzat�n
�llanak, hab�r egyes emberek el is t�vednek az �let s�t�t �s buja
dzsungelj�ben.

--Nem baj--gondolta r�vedez� l�lekkel D�m�t�r.--�n tudom, hogy
mi vagyok �s mit tettem �s nem �rdekelnek az emberek tudom�nyos
�s t�rsadalomerk�lcsi szempontjai. Annyi bizonyos, hogy
megfogyatkoztak a j�vedelmeim, de arra m�g telik, hogy sz�p
d�lolaszorsz�gi m�rv�nyokat v�s�rolhassak �s kifaraghassam az
Odysse�t, amit k�t �v �ta mint�zgatok.

Kiss� szomor�an bolyongott ugyan a palot�j�ban, amelyb�l
hi�nyzott a feles�ge, a titokzatos sz�ps�g�, f�radt, ingerl�keny
�s v�gzetes ked�ly� negyven�ves asszony, a maga v�ratlan �s
szenz�ci�s szesz�lyeivel, szerelmi �tleteivel, kuty�ival,
papag�lyaival, kis baziliskus�val, szerecsen inas�val, finom,
eleg�ns vend�geivel, teaest�lyeivel, migrainj�vel, k�nnyeivel �s
kacag�s�val, titokzatos elt�n�seivel �s v�ratlan megjelen�seivel.
De D�m�t�r nem esett k�ts�gbe �s b�lcs gyermekess�ggel
megvigasztalta mag�t.

--Sohasem hittem el, hogy �r�kk� tartson ez a boldogs�g.
Tulajdonk�ppen nem is volt az nekem val� �let. �mb�r sz�p volt,
csak most l�tom, a mindens�git.

K�r�ln�zett maga k�r�l s csak most vette �szre, hogy milyen
fejedelmi interieurben �l. A kandall� felett ott f�gg�tt a
feles�ge arck�pe. Mint egy jelen�s, n�m�n, fejedelmi g�ggel
tekintett le r�, szeg�ny, elhagyott rabszolg�ra ... A mili�,
amely a k�pet k�r�lvette, a ritka damaszkusi sz�nyegek, a
bronzveretes, intarzi�s b�torok, a d�s selyemf�gg�ny�k, r�gi
mesterek k�pei, szobrok, v�z�k, porcell�nok, a sz�kek neh�z
brok�tja, az antik l�mp�k puha, �rz�ki f�nye, a terem j� illata
... olyan nobilis �s m�v�szi sz�ps�get vet�tett e finom �s
ragyog� asszonyalakra, hogy D�m�t�rnek megdobbant a sz�ve.

--Ez mind az eny�m,--gondolta kiss� neh�z �s kusza
impresszi�val.--Bizony�ra nagyon boldog ember vagyok--s�hajtotta
�szre sem vehet� l�lekzettel �s majdnem elmosolyodott.

Megbiccentette a fej�t, a kez�vel f�radtan �s gyeng�den
legyintve, kil�pett az ajt�n.

A m�rv�nyburkolat� hall k�zep�n, k�z�pkori g�t bronzok, templomi
kegyszerek, kasul�k, dalmatik�k, inful�k, p�sztorbotok, kelyhek,
z�szl�k, szentk�pek �s tipol�gikus csodasz�rnyek bizarr, vibr�l�
sz�n� m�zeum�ban egy darabig t�tov�n �llott. Az inasa n�m�n,
k�rdez� szemekkel meredt r�ja, hogy melyik kab�tot adja r�
szokott �jjeli s�t�ira.

D�m�t�r legyintett egyet a kez�vel. Ma nem megy sehov�. Feket�t
k�rt �s hirtelen benyitott a m�term�be. Rengeteg terem volt ez, a
r�gi dekorat�v m�v�szek szok�sa szerint val�s�gos egzotikus
templom, a vil�g minden t�j�r�l �sszehordott ritkas�gokkal. A
sz�nek vad lakodalmat �ltek a falakon. Minden rik�t� �s
�gbeki�lt�an hangos. Nagy festett jap�n szobrok, indus
aranyoz�sok, cifra keleti sz�nyegek, primitiv egzotikumok �s
raffin�ltan megalkotott p�risi m�t�rgyak. Minden helyi sz�nhat�s
a v�gletekig felfokozva, mint B�cklin k�pein, a sz�nek orgi�j�b�l
egy idegfesz�t� pokoli t�nusba olvadva. P�lm�k, neh�zszag�
vir�gok, kit�m�tt �llatok, fenevadak hossz�sz�r� bund�i, mint a
Makart-korszak b�csi interieurjei. A sz�gletekben aranyrudakon
s�trak, g�r�g �s perzsa selyem h�mz�sekkel, sz�les olasz
hever�div�nyokkal �s �bl�s karossz�kekkel. Ebben a teremben
minden a f�lledt �s t�lterhelt �rz�ki kult�r�ra �s van Roosen
b�r�n�re eml�keztetett. D�m�t�r �gy t�nfergett benne, mint egy
m�zeumban, de nem tagadta: �r�lt, hogy ez a m�zeum az �v�.

D�m�t�r egy percig sem maradt a m�teremben. Egy kicsiny benyil�ba
l�pett, egy neh�z lomb�rdiai csipk�kkel f�gg�ny�zott, feminin
�zl�ssel berendezett budo�rba, ahol el�kel� �ri modelljei, finom
�s hajl�kony hercegn�k, bank�rok �s gy�rosok sug�rz�an buja
feles�gei �lt�ztek vagy vetk�ztek a saj�t portr�jukhoz.

Ezen is kereszt�lhatolt D�m�t�r �s esz�be sem jutott, hogy az
orsz�g legszebb asszonya tegnap a komorn�ja n�lk�l j�tt ide, hogy
a ruh�j�t mag�val a m�v�sszel kapcsoltassa ki. Bement a
h�l�szob�j�ba �s lerogyott egy hatalmas g�th gy�ntat�sz�kbe,
amelynek dagad�an kip�rn�zott �bl�ben, a kandall� mellett, szinte
els�lyedt. Ezt is az asszony rendezte be neki.

Mint egykor Wagner Rich�rd, D�m�t�r feles�ge is szerette a
sz�nyeget, a puh�t, a hangfog�t, a selymet, a suhog�t �s
misztikusan csillog�t, a sz�vetet, a sz�nest �s red�set, a
b�rsonyt, a meleget �s bizalmast �s a h�l�szob�ja csupa csend
volt �s puhas�g, narkotiz�l� �s altat�, m�g k�p sem volt benne,
csak beauvaisi tapisseria, roueni gobelin �s indiai falisz�nyeg.

D�m�t�r le�lt �s csendesen szivarozott. El�tte p�rolgott a mokka,
a kandall�ban pattogott az illatos, friss, gyant�s feny��g, a
szivarj�nak �des, �piumos illata elb�gyasztotta �s a m�v�sz �gy
�rezte, hogy �rdemes �lni.

A m�v�sz m�r f�l�r�ja �lt mozdulatlanul a gy�ntat�sz�k puha
karjai k�z�tt. Homlok�t n�ha v�gigsim�totta. Egy-egy �j cs�sze
k�v�t �nt�tt mag�nak. Mer�en n�zte a k�lyha t�z�t. Kiss�
k�h�g�tt.

--Tulajdonk�ppen nagyon h�l�s vagyok neked, �let, hogy
�tvenesztend�s koromra ilyen sz�pen megval�s�tottad az
�lmaimat--gondolta a f�l�rai �ntudatlan r�vedez�s ut�n.

�s esz�be jutott, hogy fiatal szobr�sz kor�ban, az ifj� fant�zia
buja telhetetlens�g�vel �ppen ilyenre �lmodta ki mag�nak a
dics�s�get, a gazdags�got, sikerrel, diadallal �s h�dolattal teli
zenitj�t a karrierj�nek. D�m�t�r egyszer� �s �szinte lelke
beismerte, hogy ez rendk�v�li dolog, k�l�n�s �ld�sa a sorsnak,
t�nem�nyesen ritka szerencse. Nem olyan term�szetes az, hogy �
od�ig jutott. �gy is t�rt�nhetett volna, hogy �tk�zben megfogy az
energi�ja, t�vedt utakon elbukik a tehets�ge, t�ls�gos
szenved�lyek megg�tolj�k a siker kiv�v�s�ban ... Tulajdonk�ppen
nem is tudja, hogyan siker�lt minden. Sem el�g �ntudatos, sem
el�g vakmer�, sem el�g megalkuv�, sem el�g �nfel�ldoz� nem volt
ahhoz, hogy valamit �nmag�nak k�sz�nhessen. Nem tett egyebet,
csak dolgozott. Ezenk�v�l pedig �ldeg�lt, tanult, n�zegetett,
iparkodott, de harcos ext�zissal sohasem dobta mag�t az esem�nyek
�tj�ba, valami gyeng�d �s hatalmas er� tartotta �lland�an
bizonyos sz�nvonalon, egy j�s�gos, ellen�llhatatlan, titkos k�z
vezette mindig, felfel� ... szeg�nys�gb�l, kurtakorcsm�kb�l,
hidegb�l, s�t�tb�l ki a f�nyess�gbe, a nobilis �s eleg�ns
asszonyok rajong�s�ba, a fejedelmi pomp�ba, f�l, f�l eg�sz az
arisztokratikusan finom �let legf�bb b�szkes�g�ig: a csal�dj�ig,
amelyet kir�lyi f�ny�z�sben tart �s mennyei tisztas�gban szeret.

--Nagyszer� dolog ez--gondolta h�l�s, �szinte �s meghatott
l�lekkel.--Bevallom, hogy a nagy palota, a csel�ds�g, az aut�, a
jacht, az utaz�s, a gazdag �s m�veit emberek t�rsas�ga, az a
lehet�s�g, hogy a magam testi �s lelki ig�nyeit egy k�nnyed
elhat�roz�ssal kiel�g�tsem, a feles�gem arisztokratikus asszonyi
var�zsa, ez a p�nzen v�s�rolhat� m�v�szet, k�nyelem, hatalom,
f�ggetlens�g �s szabads�g, ez a korl�tlan teljesed�se a polg�ri
v�gyaknak, m�gis csak ez minden, amit az �let ny�jthat �s �n
mindezt csak �gy aj�nd�kban vagy megszolg�lva, mint kir�lyi
honor�riumot �lvezem a mindenhat� v�gzet szesz�lyes kez�b�l.

D�m�t�r annyira becs�letes, �nzetlen logik�j�, tisztasziv� �s
j�hiszem� ember volt, hogy ilyenkor szeretett volna
szemt�l-szembe tal�lni egy istent, akinek megk�sz�nje, hogy
megnyitotta el�tte a legmagasabb rend� �let kapuj�t.

Ezen j�rt D�m�t�r esze a g�th imasz�kben �s m�r-m�r elhat�rozta,
hogy bemegy feles�g�hez, elmondja neki gondolatait �s egy�tt
�rvendeznek az �let kegyelmes �s b�kez� volta felett.
Felemelkedett, kett�t l�pett, de azt�n megh�kkent �s visszaesett
a sz�kbe, mert esz�be jutott, hogy asszony m�r nincs ebben a
ragyog� palot�ban. Egyed�l van. Elhagyt�k.

Kiss� megrebbent a szempill�ja, de azt�n esz�be jutott, hogy a mi
volt, az nem is volt term�szetes �llapot.

--Paraszt vagyok �n, hi�ba--mondta eg�sz hangosan, a m�v�szet
�reg, bugris parasztja, v�n szam�r, ha egy percig is elhittem,
hogy hozz�val� vagyok.

D�m�t�r lelke �sszeh�z�dott. Nem. Nem ehhez az asszonyhoz
szeretne most menni. Egy m�sik jutott most esz�be. Egy kicsiny,
barna, szomor� tekintet� �gyetlen kis teremt�s. Egy
tehets�gtelen, de rajong� lelk� kis koll�g�ja a m�ltb�l. Akivel
egy�tt kezdtek l�pegetni a m�v�szet meredek hegygerinc�n. Az
elf�radt �s le�lt valahol a domboldalon, � pedig elszakadt el�le,
mert a t�deje birta.

--Ej, ej, hogy jutott ez most eszembe,--t�prengett D�m�t�r �s
N�r�ra gondolt.

--N�ra--ism�telgette mag�ban el�sz�r mosolyg�s
reminiszcenci�kkal, azt�n meghatott ell�gyul�ssal, v�g�l
f�jdalmas v�gyakoz�ssal.--Hol lehet most N�ra? Mi lett bel�le?
Tal�n f�rjhez ment �s elsatnyult, megr�tult �s meg�regedett
idejekor�n a gondokt�l, a szeg�nys�gt�l, a gyermeksz�l�st�l, a
csal�di perpatvarokt�l �s a meg nem val�sult ill�zi�k hal�los
gy�trelmeit�l.

--N�ra ...--ez a n�v most, mint egy buja �s fantasztikus r�geszme
inkarn�ci�ja, egyszerre �rz�kletes �s cs�b�t� testet �lt�tt. Maga
el�tt l�tta, szinte k�zzel el�rhet� k�zels�gben a kis fekete
szobr�szle�nyt, aki pomp�s fiatals�g�val, sz�zi
szem�rmetlens�g�vel, gy�ny�r� test�nek enged�keny vonakod�s�val,
�ntudatlan �lvez�k�pess�g�nek v�ge�rhetetlen sk�l�j�val, isteni
m�don �tl�tsz� szem�lyess�g�vel, �r�kk� kac�r dacoss�g�val neki
az els� komoly �let�r�m�ket ny�jtotta. Sem azel�tt, sem az�ta nem
volt szerelme, amely oly apokaliptikus sz�ps�ggel, annyi
gy�trelmes gy�ny�r�s�ggel, annyi f�lelmetes �s megr�z�
szenved�lyess�ggel k�nozta volna f�rfi�i, fiatalos
szem�rmess�get, b�szkes�g�t, mint a N�r�val t�lt�tt �vek szinte
tragikus szenz�ci�ja. N�r�val ismerte meg a szerelmet, el�tte
csak f�l�nk �s �zetlen k�s�rletez�s volt minden, csak
m�solgat�sa a reg�nyek �s sz�ndarabok szerelmeinek, ut�na pedig
csak �r�k�s keresg�l�s az ut�n, vajjon tal�lja-e m�s�t annak a
hatalmas, gyilkos, hal�los mennyei megsemmis�l�snek, amely N�ra
karjaiban szakadt az �ntudat�ra.

--N�ra!--szisszent fel f�jdalmas m�morban a m�v�sz �s
elviselhetetlen ext�zist �rzett az idegeiben.--Hol lehet most
N�ra?

D�m�t�r homlok�n vad k�ts�gbees�ssel dobogott a kidagadt
v�red�ny. Berohant a dolgoz�szob�j�ba, felr�ntotta az �r�asztala
fi�kj�t, kidob�lt minden levelet, k�pet, dr�ga �s erekly�s
lim-lomot �s N�ra f�nyk�pe ut�n kutatott. N�ra e pillanatban
annyira a sz�v�ben �lt, annyira beleolvadt a saj�t test�be, oly
k�zel volt az agy�hoz, hogy nem l�tott bel�le semmit: most nem
tudta rekonstru�lni azt az arcot, amely egykor leg�desebb
gy�ny�r�s�ge �s legcsod�latosabb l�tv�nyoss�ga volt. N�ra oly
m�lyen eltemetkezett a m�v�sz egy�nis�g�ben, hogy megsemmis�lt.
N�ra elt�nt, csak egy l�zas, �rj�ng� �rz�s maradt meg bel�le, az
els� �s utols� szerelem �r�k impresszi�ja.

D�m�t�r egyetlen hajsz�lat, egyetlen levelet, vagy k�pet nem
tal�lt, ami N�ra testi val�s�g�t k�zelebb hozta volna �rz�keihez.
De minden pillanatban k�zelebb ker�lt ahhoz a nagyszer�
elragadtat�shoz, amelyben �vekig verg�d�tt. Most �sszes�r�tve,
megsokszorozva, f�lmagasztos�tva �rezte egyszerre mindazt a
gy�ny�r�s�get, amit neki N�ra apr�nkint, b�nattal, kicsinyes
kellemetlens�gekkel vegy�tve �veken �t adott. Most ugy �rezte,
hogy �let�nek ez volt az egyetlen sz�ps�ge s mindaz, amit az�ta
kapott az emberekt�l, elt�rp�l, nevets�gess� v�lik �s megsemmis�l
N�ra isteni aj�nd�kai mellett. Egy kimondhatatlan, h�l�s �s szent
el�rz�keny�l�s borult a lelk�re, hogy majdnem s�rva fakadt.

--Hol lehet most N�ra?--ism�telgette m�ni�kus szenved�lyess�ggel
�s boldog elragadtat�s�b�l lassankint kinz� �nv�d �s mag�val
szemben szomor� szemreh�ny�s fakadt ki.

--�s �n ezt az asszonyt m�r csaknem elfelejtettem. Egyszer csak
otthagytam magam m�g�tt, mint egy forr�st, amelyb�l az �let
v�z�t ittam ... amelyb�l er�t, ifj�s�got, sz�ps�get, ambici�t,
m�v�szetet, b�tors�got, eg�szs�get ittam a nagy gyalog�tra ...
Otthagytam, hogy m�sok mer�ts�k meg benne piszkos tenyer�ket,
hogy m�sok apassz�k dr�ga, tiszta �de cseppjeit, hogy
r�tapossanak �s bes�rozz�k �s felzavarj�k �s t�nkretegy�k �s
pocsoly�v� iszapos�ts�k sziv�rv�nyosan habz� krist�lyos foly�s�t.

D�m�t�r szem�b�l kicsordult a k�nny. D�m�t�r gyermekesen tiszta
�s m�ly f�jdalmat �s lelkiismereti furdal�st �rzett.

Elhat�rozta, hogy felkeresi N�r�t �s uj �letet kezd vele.




VII.


A D�m�t�r-villa, amelynek homlokzat�r�l a Sors bona, nihil aliud
jelmondata hirdette a der�s �s nyugodt �letb�lcses�g szelid
fatalizmus�t, az eml�kezetes botr�ny ut�n hamarosan
eln�ptelenedett. M�r nem �lltak meg kapuja el�tt az eleg�ns
h�lgyek aut�i, a lib�ri�s csel�ds�g elsz�ledt, zongorasz� t�bb�
nem sz�r�d�tt ki a h�romives ablakok t�bl�in. Csak a m�terembe
ny�l� hatalmas �vegtorn�con kereszt�l lehetett l�tni, hogy egy
feh�rk�penyes Tit�n kalap�ccsal, v�s�vel �s egy�b
ac�lszersz�mokkal ostromol m�rv�nykolosszusokat �s k�b�lv�nyokat.
De a munka mag�n hordozta a harag �s a b�nat s�t�t unalm�t. A
szobr�sz bar�tjai elsz�ledtek, a szomsz�dok �sszes�gtak,
nevetg�ltek, vagy a szent megbotr�nkoz�s �larc�t vett�k f�l, ha
elhaladtak a h�z el�tt. Csak egy v�kony, magas,
kinos-eleg�nci�ju, s�ppadt f�rfi l�togatta gyakran a mag�nyosan
verejt�kez� m�v�szt: Balthaz�r Gy�rgy rend�rkapit�ny, az amat�r,
a dilett�ns m�gy�jt�, a m�v�szett�rt�net �s a psichoanalyzis
lelkes rajong�ja. A der�k f�rfi� csakugyan nem mutatkozott az
el��t�letek �s a t�rsadalmi konvenci�k rabszolg�j�nak, � nem
vetette meg a m�v�szt, s�t bar�ts�ggal tapadt hozz� a balsors
mostoha napjaiban. Megfelezte vele a b�natot, --mint
mondta,--�mb�r kor�bban nem volt r�sze vele a b�kess�g
�dess�geiben �s a dics�s�g m�mor�ban. �s megfelezte D�m�t�r
ersz�ny�t is, �mb�r nem szivesen, --mint �ll�totta--mert az
anyagiak mindig veszedelemmel fenyegetik az ide�lis bar�ts�g
tart�ss�g�t. Szerencs�re D�m�t�rnek nem volt szok�sa az anyagiak
ir�nt �rdekl�dni--egyszer� �s rajong� lelke h�l�s volt az�rt,
hogy akadt egy emberi l�lek, aki nem sz�gyenli a vele val�
�sszek�ttet�st.

Balthaz�r az esti te�zgat�sok alkalm�val gyakran k�rdez�sk�d�tt a
fekete mis�k, a f�ldalatti orgi�k �s az �piumbarlangok
mibenl�t�r�l; sajnos, ezir�nt D�m�t�r a legt�volabbi
�tbaigaz�t�ssal sem szolg�lhatott. Ellenben elpanaszolta neki,
hogy egykori szerelm�t, N�r�t, a szobr�szle�nyt sehol sem tudja
feltal�lni, s ebben seg�ts�g�t k�rte h�s�ges bar�tj�nak.

--Neve?

--Balogh N�ra.

--Kora?

--Negyven �ves lehet, �gy k�r�lbel�l ...

--Mikor l�ttad utolj�ra?

--L�tni nem l�ttam, csak hallottam, hogy f�rjhez ment, egy
le�nyk�ja sz�letett ... A f�rj�t ... hogy is h�vj�k csak a
f�rj�t?

--Igen, ez a fontos.

--Valter ... Waldeck ... hopp, megvan, Waldeck Rudolf
vad�sz�rnagy Ausztri�ban.

--Pomp�s ... k�szen vagyunk--lelkendezett Balthaz�r.--Egy katonai
schematizmus.. �s megvan az eg�sz ...

--A f�rje meghalt ... ezt is hallottam,--ny�gte ki lemond�an a
szobr�sz.

--Ann�l jobb,--lelkendezett Balthaz�r--akkor a
had�gyminiszt�riumban megn�zz�k a nyugdijasok list�j�t. Meghalt a
f�rje ... pomp�s ... ez az Isten rendel�se ...

�s k�t h�t m�lva diadalmasan jelentette Balthaz�r:

--�zvegy Waldeck Rudolfn� sz�letett Balogh N�ra �rh�lgy
tizenh�t�ves le�ny�val egy�tt B�csben �l, iparm�v�szeti iskol�juk
van a Leopoldstrasse 17. sz�m alatt III. emelet 8. ajt�. A le�nyt
�gnesnek h�vj�k s az idei freudenaui sz�ps�gversenyen els� dijat
nyert 4685 sz�t�bbs�ggel. Feketeszem�, magas, karcs�, felt�n�
sz�p l�b� kis �zike. Nyomaszt� anyagi viszonyok k�z�tt �lnek,
mert anya �s le�nya az egyszer� barna keny�r tiszta �s
term�szetes �z�t t�bbre becs�lik a hom�lyos �ton szerzett anan�sz
�s �szibarack-bowl� buja zamat�n�l.

D�m�t�r h�l�t adott az Istennek �s �rvendez� l�lekkel csomagolt,
hogy B�csben f�lkeresse, mag��v� tegye �s elhozza ide, a
zugl�i-uti palot�ba r�gi szerelm�t �s ifj�kor�nak boldogs�g�t
vissza�ll�tsa �reg napjaira.

�s �tk�zben ekk�pen elm�lkedett:

--Hi�ba, a term�szet, a sz�rmaz�s �s a csal�di nevel�s, a
v�rm�rs�klet �s a l�lek csiszolatlan egyszer�s�ge ellen nem
szabad er�szakot elk�vetni. Itt van az �n esetem. Sz�d�letes
lend�lettel haladtam f�lfel� a dics�s�g �s f�ny�z�s, a vagyon �s
el�kel�s�g kapaszkod�j�n. B�r�n� feles�g, lib�ri�s csel�ds�g,
arisztokrata bar�ti k�r ... mint egy operai rendez� csapong�
k�pzelete ... minden �si �szt�n�m �s hivatotts�gom ellen�re
er�szakosan kiforgatott egyszer� �s paraszti egy�nis�gemb�l. Mi
lett a v�ge? G�ny, sz�gyen, megal�ztat�s. Ha megmaradtam volna
hom�lyos �s h�v�s z�rk�zotts�gom, munk�val �s k�zdelemmel
meg�des�tett szeg�nys�gem, boh�mes szerelmesked�seim �s polg�ri
�r�meim apr� hotelszob�j�ban, vagy egy k�lv�rosi atelier feh�rre
festett csupasz n�gy fala k�z�tt ... nem jutottam volna sem a
k�tes �s hi� pompa fellegv�r�ba, sem a fullaszt� �s gyal�zatos
buk�s �rv�ny�be. Milyen gy�ny�r� lett volna kis vid�ki templomok
m�rv�nymadonn�it faragcs�lni, gipsz�ntv�nyek modelljeit gy�rtani,
s�reml�kek terveit rajzolgatni, este j� poh�r bor mellett
pip�zgatni, j�kedv� �s term�szetes cimbor�k k�zt muzsik�lni �s
N�ra pomp�s derek�t �t�lelve, sz�p csendesen pihen�sre ballagni,
nap-nap ut�n valahol egy kis falu hat�r�ban, k�zel Budapesthez,
mindj�rt az �t sz�l�n �p�tett f�ldszintes vill�ban, ahol
petroleuml�mpa enyhe f�nye mellett apa �s anya, nagyocska le�ny,
egy r�vidnadr�gos fi�gyerek--teringett�t! hadd j�jjenek a
gyerekek, mint az orgonas�pok,--n�gy �t maszatos kis szobr�szinas
�ld�g�l, az egyiket nagyap�mr�l Andr�snak, a m�sodikat ap�mr�l
P�lnak, a harmadikat magamr�l J�nosnak, s le�nyt �desany�mr�l
Klementin�nak, a legkisebbet, gy�ny�r�, feketeszem�, izmos,
f�rge, pajkos csavarg� kis libusk�t pedig �r�la: N�r�nak
keresztelte volna a falu pl�b�nosa ...

�s a vas�ti kocsi puha p�rn�j�n a boldogs�gt�l el�rz�kenyedve,
majdnem s�rva fakadt D�m�t�r �s oly izgatottan s oly s�r�n
nyaldosta, kem�ny, kicserepesedett vastag ajak�t, mint m�g soha
�let�ben ...

�s k�t h�t m�lva N�ra �s le�nyk�ja, �gnes m�r �tvett�k a
Zugl�i-�ti villa h�ztart�s�t. A szobr�sz nem tagadta, hogy ezt a
boldogs�got bar�tj�nak, Balthaz�r rend�rkapit�nynak k�sz�nheti, s
h�l�ja jel��l neki aj�nd�kozta egyik legszebb alkot�s�t, L�d�nak
�s n�gy gyermek�nek, Castornak, Polluxnak, Hel�n�nak �s
Klytaimnestr�nak bronzba �nt�tt csoportozat�t.

Ett�l fogva �jra hangos �s der�s volt a m�v�sz h�zat�ja. Nem
csoda. N�ra �s le�nya ragyog�an �rdekes �s vid�m teremt�sek
voltak. J�nos az els� pillanatban, ahogy B�csben megpillantotta
�ket, majdnem felki�ltott annak a hasonlatoss�gnak a l�tt�ra,
amelyet a fiatal �gnes �s a h�sz esztend� el�tt elvesztett N�ra
arca, termete, hangja, j�r�sa �s szempillant�sa mutatott.

--A term�szet csod�latos j�t�ka ez--t�n�d�tt a szobr�sz
meghatottan.--Az �g hat�rtalan kegyelme, hogy �regs�gemre
visszaadta nekem eg�szs�gben �s fiatals�gban elhagyott m�zs�mat.
Megism�telte, megkett�zte az �letemet. H�sz esztend� nyomtalanul
t�nt el a h�tam m�g�tt s most �jra kezd�dik minden sz�ps�g �s
boldogs�g, mintha a h�sz esztend�t csak �t�lmodtam volna. �n is
fiatal vagyok �s �jra kezdem az �letemet.

�s nyomban hal�los szerelmet �rzett N�ra le�nya ir�nt.

--�mde mi lesz N�r�val?--k�rdezte ijedten �nmag�t�l.--N�ra �rett
asszonyi pomp�j�ban, kiss� b�gyadt �s ki�lt sz�ps�gben �llott
el�tte, mint egy fejedelmi tear�zsa. Sokban eml�keztette �t Van
Roosen b�r�n�re, csakhogy N�ra fekete haj� �s sug�rz�an �leter�s,
d�s, energikus, kac�r �s vid�m. Csak D�m�t�r szem�rmess�g�n m�lt,
hogy nyomban nem folytatt�k ott, ahol--ezel�tt h�sz esztendeje,
Hellmer tan�r atelierj�ben, a modellek �s n�vend�kek
t�rsas�g�ban--abbanhagyt�k. A m�v�sz egyel�re nem �lt r�gi
jogaival. Egyr�szt mert szerelmes volt a kis le�nyba, m�sr�szt,
mert h�zass�gr�l, csal�dr�l, gyermekekr�l �s keresztel�r�l
�lmodozott, v�g�l, mert becs�let�rz�se, j�mbors�ga �s k�teless�ge
azt sugallta, hogy N�r�t kell a menyasszony�nak tekintenie s r�
kell biznia a tov�bbiakat.

Annyi bizonyos, hogy N�ra �s le�nya �tvett�k a palot�t,
berendezkedtek �s megosztoztak az uralkod�son. K�l�n
lakoszt�lyaikban meglep� izl�ssel, hozz��rt�ssel �s
otthonoss�ggal elhelyezkedtek, nyomban bar�tokat, rajong�kat, �s
ingyen�l� t�ny�rnyal�kat gy�jt�ttek maguk k�r� �s egykett�re
kialakult a k�t im�dand� �s �rdekes h�lgy udvara, amelynek
majordomusa, kancell�rja, mindenhat� kegyence �s minisztere
Balthaz�r lett, a rend�rkapit�ny. Az �j t�rsas�gban alig volt
egyetlen ember, aki Van Roosen b�r�n� uralkod�sa alatt is
bej�ratos lett volna a vill�ba. A b�r�n� ugyanis a f�rfiak k�z�l
a fiatals�got, a n�k k�r�b�l a meglett, vagy legal�bb is �rett
korban lev�ket invit�lta. Most pontosan ellenkez� tendencia
mutatkozott. A f�rfiak nagyr�szt tul voltak az �tvenen �s a n�k a
h�szas �vek vir�gz� ifj�s�g�t k�pviselt�k. A f�rfiak a
nyugalmazott t�bornokok, versenyist�ll�tulajdonosok, gazdag
bank�rok, lecs�szott arisztokrat�k, t�zsde�gyn�k�k, ad�ss�gba
mer�lt el�kel� �llamhivatalnokok k�r�b�l ker�ltek ki, a n�ket a
szinh�zak, dalcsarnokok, mulat�k t�j�r�l, az irodalom �s m�v�szet
term�ketlen hiszt�rik�i k�z�l, brilli�nsokt�l csillog� �ll�stalan
tan�t�n�k s m�v�szn�vend�kek pomp�s bund�kba burkolt, szel�d �s
enged�keny ny�j�b�l terelte �ssze a f�radhatatlan �s
szolg�latrak�sz Balthaz�r.

--Annyi bizonyos, hogy a v�ros legszebb h�lgyei �s legg�l�nsabb
gavall�rjai szerencs�j�knek tarthatj�k, ha k�sz�b�det
�tl�phetik--hizelgett �desk�s finoms�ggal D�m�t�rnek.--A
cinquecento szalonjainak k�pe elevenedik meg itt, a te
m�v�szett�l �s sz�ps�gt�l �tlengett palazzodban.

�s p�ld�kat sorolt fel a renaissance t�rt�net�b�l. Sok
hasonl�s�got tal�lt a D�m�t�r-villa t�rsas�ga �s a sienai
Michelangelo eln�klete alatt �ll� m�v�szkomp�nia k�z�tt, amely a
r�mai pestis dul�sa ut�n az �r�k v�ros n�p�t a maga zseni�lis
boh�s�gaival az �j �let �lvezet�re megtan�totta. Agostino Chigi
bank�r s�gorn�j�vel, a sz�p Madonna Porzi�val �ll�totta egy sorba
N�r�t, k�ls�leg pedig madame d'Etamnes-n�l, I. Ferenc kedves�n�l,
s�t Diane de Poitiersn�l is k�l�nbnek magasztalta �t, aki
sz�ps�g�n, okoss�g�n, zsenialit�s�n k�v�l m�g er�nyess�g�vel �s
h�s�g�vel is fel�lm�lja halhatatlan el�deit. Meghatottan �s
ell�gyultan k�v�nt szerencs�t az �j �let �r�meihez �s
kijelentette, hogy ez D�m�t�r J�nos �let�ben van olyan nagyszer�
epocha, mint a renaissance az olasz �s francia kult�ra
t�rt�net�ben.

Mindamellett nagyon t�vedne az, aki ebb�l azt k�vetkeztetn�, hogy
a szobr�sz boldog volt ebben a renaissanceban. A helyzet egy
cseppet sem hasonl�tott ahhoz a romantikus elk�pzel�shez, amelybe
� az �j �letet be�ll�totta. Nyoma sem volt abban sem a hajnalban
kezd�d� munka �h�tatos buzg�s�g�nak, a verejt�kez� alkot�s
diadalmas f�rads�g�nak, az esti pip�zgat�sok, a j�lelk� �s
egyszer� cimbor�k k�zt val� muzsik�lgat�sok, kuglipartiek �s
erdei kir�ndul�sok, vas�rnapi s�r�z�sek �s ez�st�s holdvil�gn�l
v�gzett hal�szgat�sok idilli �r�meinek. Az Angelus hangjait
elnyomt�k a zongor�n el�adott modern n�gerdalok akkordjai,
f�lemile �s pacsirta helyett kezd� opera�nekesn�k trill�i
csattogtak a park villanyk�rt�kkel gy�ren vil�g�tott bokraiban, s
kugliparti helyett neh�z bakkaraj�tszm�kban kellett r�sztvenni a
megr�m�lt lelk� szobr�sznak.

N�ha ugyancsak megszeppent, ha �tgondolta, hogy mire vezet ez az
�let. De N�ra �s �gnes oly sz�p volt s a t�rsas�g minden tagja
oly fennen magasztalta a k�t h�lgy t�k�letes er�nyeit �s vonz�
t�rsadalmi tulajdons�gait, hogy nem tudott belesz�lni a fiatals�g
�nfeledt, b�jos k�nnyelm�s�geibe.

--Hadd tombolj�k ki magukat a sanyar� �vek egyhang� �s unalmas
n�lk�l�z�sei ut�n--gondolta atyai bel�t�ssal.--Majd megunj�k �s
r�j�nnek arra, hogy az igazi boldogs�g az �let csendes
harm�ni�j�ban �s az ig�nytelens�g b�lcsess�g�ben rejlik. Azt�n
majd elv�lik: vagy az anyja, vagy a le�nya a feles�gem lesz ... s
ez f�loldja a most m�g f�lsiket�t� disszonanci�kat.

�s � maga lassan-lassan elvonult. A park v�g�n egyszer�, de t�gas
�vegateliert �ll�tott f�l mag�nak s ott hajnalt�l est�lig gy�rta,
form�lta, sim�totta megkezdett kolossz�lis kompozici�it. �s
est�nkint, mikor a d�szcserj�k, r�zsaf�k, d�lin�v�nyek, ritka
pini�k, egzotikus vir�gbokrok al�l a h�lgyek t�rsas�g�nak ez�st�s
kacag�sa, poharak cseng�se, a szalon-kapelle buja t�ncmuzsik�ja
f�lhangzott, szerelmes p�rok gyakran odalop�dztak a szobr�sz
ablak�hoz s a f�gg�ny�k k�z�tt lest�k a lihegve, dohogva, izzadva
k�zk�d� m�v�szt.

D�m�t�r haja, bajusza, szem�ld�ke feh�r volt a gipsz, agyag �s
m�rv�nypor sz�llong� felh�iben, hatalmas t�rzse g�rnyedezett a
k�t�mb�k, agyagmassz�k emelget�s�ben, felgy�rt karj�n
kirajzol�dtak az erek, ahogy az anyag ellen�ll�s�val viaskodott.
S�rt a m�rv�ny a f�r�sz fogai alatt, ny�g�tt az agyag a herkulesi
marok szor�t�s�ban, szikr�zott a szil�nk a v�s�, a kalap�cs, a
reszel� s�lyos �rint�s�re, egy nagyszer�, haragos, zord szimf�nia
zen�je kis�rte a m�v�szi er�fesz�t�s isteni torn�j�t.

A szerelmesek nevettek �s f�ltek �s elfutottak, mert sz�gyelt�k
volna magukat, ha a verejt�kez� Cikiops �szreveszi
kiv�ncsis�gukat.

Egy ilyen �jszaka ut�n reggel nyolc �rakor megjelent a h�zban egy
�gyv�d, k�t tan�val, egy rend�raltiszttel �s h�rom, egyenk�nt
sz�zezer koron�r�l ki�ll�tott v�lt�t mutatott be D�m�t�rnek,
amelyre a m�v�sz neve szemmell�that�lag hamis�tva volt.

N�ra volt a hamis�t�.

D�m�t�r eladta k�szen �ll� szobrait, bronzait, �rmeit,
reliefjeit, gipszmodelljeit �s k�telezte mag�t, hogy �t esztend�n
kereszt�l minden m�v�t �tadja a hitelez� bank�roknak. �s nem is
haragudott.

--Legal�bb lesz, ami munk�ra �szt�k�ljen.

N�ra azonban s�rt �s vonaglott a lelkiismeretfurdal�s �s megb�n�s
tiszt�t� t�z�ben.

--Ezut�n m�s �letet �l�nk--fogadkozott an�lk�l, hogy D�m�t�r ezt
megk�vetelte volna.--Mindenekel�tt f�rjhez adjuk a le�nyomat.

�s bemutatta j�vend�beli vej�t gr�f Enrico Pagginit, olasz
lovastisztet szolg�laton kiv�li viszonyban, egy huszonn�gy �ves,
eg�rszem�, piros ajk� karcs� gavall�rt, a h�z gyakori vend�g�t,
aki nem tud �gnes n�lk�l �lni, de hogy vele �lhessen �s
elvihesse haza Sien�ba, �si kast�lyuk, olajfaerdeik �s
sz�l�lugasaik f�ldi paradicsom�ba, k�tsz�zezer korona hozom�nyra
van mulhatatlanul sz�ks�ge.

D�m�t�r boldog volt, hogy a legdr�maibb problema: N�r�val szemben
val� k�teless�gei �s �gnes ir�nt kilobbant szerelme ilyen pomp�s
�nk�ntelens�ggel megold�dott.

--Nem is volt tiszta �s erk�lcs�s gondolat--�llap�totta meg
mag�ban b�nb�n�an, hogy v�gyaimmal --hab�r titokban is--e gyenge
�s �rtatlan le�nyka ut�n t�rekedtem. Az Isten �jja ez--mondogatta
megb�k�lten �s rezign�ci�val.

�s h�z�ra k�tsz�zezer koron�nyi jelz�logk�lcs�nt vett fel,
hozom�nyul a szerelmeseknek.

--Menjetek b�k�vel Sien�ba �s legyetek boldogok.

A mihez ext�zist�l reszket� hangon kiv�nt szerencs�t Balthaz�r
is, a h�z szolg�latk�sz �s �nfel�ldoz� bar�tja.




VIII.


Az ember sz�pen megh�zasodik, mindegy, ha �reg kor�ban is, csak
az a fontos, hogy mag�hoz val� n�szem�lyt vegyen feles�g�l.
Mindenki megb�nta, aki ak�r alul, ak�r fel�l h�zasodott a
rangj�n. M�v�szember, alacsony sz�rmaz�s�, m�g ha kir�lyok
bar�tja is, ne vegyen el f�rang� h�lgyet, mert az megcsalja az
inas�val; aki pedig modellj�t vagy csel�dle�ny�t teszi nej�v�,
biztos lehet, hogy feles�ge belesz�d�l el�kel� bar�tja karjaiba.
N�ra m�r nem �ppen fiatal, de sz�p, temperamentumos �s k�v�natos;
j�zan, de tele van az �let v�gy�val �s be tudja ragyogni
ked�ly�vel, szerelm�vel �s okoss�g�val egy m�v�szember �regs�g�t.
Ismeri a vil�got, tud f�rfiak �s asszonyok nyelv�n besz�lni,
j�rtas az �zleti �let titkaiban (maga is iparm�v�szeti t�rgyakkal
kereskedett), szereti a p�nzt s otthonos a j�l�tben; bizonyos,
hogy nagyszer�en fogja adminisztr�lni az ura m�v�szet�t. Hogy
eddig t�kozl� volt �s egyszer megbotlott a t�rv�ny
paragrafusaiban: ennek a hirtelen �tmenet, a v�ratlan szerencse
�s helyzet�nek bizonytalans�ga volt az oka. Most m�r torkig van
az esze-veszett karnev�llal, szinte �h�tozik a nagyb�jt szigor�
m�rt�kletess�ge, takar�koskod�sa, valamint a vagyongy�jt�s
hasznos �r�mei ut�n �s sz�p csendesem k�sz�l�dik az �regs�g
napjaira. Ezent�l teh�t N�ra kezeli a vagyon megmaradt roncsait.
N�ra egyezkedik a bank�rokkal, akiknek els�bbs�gi joguk van
minden �j alkot�s�ra, t�rlesztgeti a jelz�logk�lcs�nt �s megveti
alapj�t az anyagi �jj��led�snek. � pedig dolgozik, a mindens�git,
�jjel-nappal dolgozik, mint az igavon� barom, mert labor omnia
vincit �s �gy sincs m�s �r�m ebben a cifra rongyos f�ldi �letben.
�s ha a vill�t el kellene adni? Ha automobilt �s fogatot t�bb�
nem tarthatna? Vigye el az �rd�g! Hadd j�jj�n a dunamenti kis
k�zs�g, a feh�rre festett csupasz atelier, a naps�t�ses udvar a
v�n di�f�val, csak ott legyen N�ra a ragyog� fekete szem�vel �s
ring� termet�vel, azt�n hadd j�jjenek a gyerekek, Andr�s, P�l,
J�nos, Klementina, N�ra, teringett�t, �gy sincs semmi �r�m m�s
ezen a kerek vil�gon.

--N�ra--rontott be bar�tn�j�hez villog� szemekkel, �g� arccal,
ext�zist�l kicserepesedett ajakkal a m�v�sz,--akar-e a feles�gem
lenni, �desem?

N�ra szem�rmesen elford�totta a fej�t, n�h�nyszor halkan
k�hintett, azut�n odaborult a f�rfi v�llaira.

--Meg tud-e nekem bocs�jtani?

D�m�t�r J�nos t�rd�re �ltette az asszonyt �s eml�keztette �t
Hellmer professzor m�term�re. Majdnem s�rtak. N�ra �gy beleb�jt a
szobr�sz hatalmas karjaiba, mint V�nus szerelmes galambja a
f�szk�be.

--Te vagy a legdr�g�bb, legjobb, legszebb ember ezen a vil�gon.

Kit�zt�k az esk�v� napj�t, addig N�ra a villa �szaki sz�rny�n Van
Roosen b�r�n� �resen hagyott h�l�szob�j�ban lakott, D�m�t�r pedig
a kerti m�teremben t�lt�tte �jszak�it.

--Jegyesedhez pedig ne k�zeledj�l az esk�v�d napj�ig--s�gta neki
egy im�ds�gos, el��nekes, szem�rmes �reg parasztasszony hangja,
ezerj�f�ves �desanyja �si magyar tradici�s szelleme.

J�nos k�t h�t alatt megmint�zta a bolyong� Odysseust, amint
hazat�r �s feles�g�t Penelop�t a k�r�k karjaiban tal�lja; a
f�radt h�s megrend�lve, n�m�n n�zi az orgi�t; �ll az ajt�ban, de
m�r egyik v�ll�val kifel� fordul; szenved� arc�nak csak a
profilja l�tszik. A domborm�vet, amely k�t m�ter magas �s n�gy
m�ter hossz� volt, a p�risi nemzetk�zi t�rlat sz�m�ra k�sz�tette.
Valah�nyszor r�n�zett, mindig Michelangelo �s a Kentaurok harca
jutott az esz�be.

--Ezzel kezdem meg az �j �letet--d�rm�gte mag�ban, amikor
agyagport�l �s izzadts�gt�l �sszecsapzott kem�ny haj�t
borzolgatva, gyulladt szemmel, liheg� ajakkal ott �llott a k�sz
remekm� el�tt �s m�regette az alakok ar�nyait, a d�zs�l� csoport
elrendez�s�t s Odysseus arc�nak f�jdalmas eltorzul�s�t.

--Te a magad sors�t mint�ztad bele ebbe a
m�rv�nyrengetegbe--g�nyol�dott vele egy k�r�rvend� gonosz kis
�rd�g a sziv�ben.--Erre tal�n nem is gondolt�l, �reg cimbora.

J�nos elnevette mag�t. Bolond �tlet. Az ember kigondol valamit,
er�s akarata van a megval�s�t�s�hoz �s megcsin�lja sz�pen,
lelkesen, gondosan, izzad, t�zel, dolgozik, kimer�l, alszik egyet
�s meg�leli a feles�g�t: nincs tov�bb. Ami ezen t�l van, az beteg
ember l�zas �lma, romlott fant�zi�k k�pr�zata, s�ketek
hallucin�ci�ja, vakok r�ml�t�sa, �nmagukkal meghasonlott lelkek
d�lib�bja. Az eg�szs�ges ember tudja, hogy sors bona nihil aliud
�s j�t h�z a kancs�b�l a bossz�s�gok ut�n.

El�vette fi�kj�b�l a boros�veget. Liternyi, nagy �bl�s poharat
f�lig t�lt�tt vele, megp�tolta habz�, sz�nsavas �sv�nyv�zzel �s
egy hajt�sra kiitta a cs�p�s, savanyk�s kever�ket. Azt�n pip�ra
gy�jtott �s el�gedetten letelepedett munk�ja el� egy fal�c�ra:

--A f� az, hogy �l�nk eg�szs�gben, kez�nk alatt �g a munka s hogy
a relief, teringett�t, csinos egy kompoz�ci�. T�tva marad
P�risban a kritikusok sz�ja. Ez a f�dolog.

Nyolc nappal az esk�v� el�tt N�ra sug�rz� arccal jelentette, hogy
megtal�lta a m�dj�t, mint kell D�m�t�r zil�lt anyagi viszonyait
egy fog�sra elrendezni.

--Tulajdonk�ppen Balthaz�rnak k�sz�nhetj�k az ide�t,--mondta
szapora b�besz�d�s�ggel.--Vegy�k csak a dolgot �gy, ahogyan van.
Neked, �des szivem, jelent�keny ad�ss�god van, ugy-e?

--Sajnos, jelent�keny. K�tsz�zezer az �gnes hozom�nya,
h�romsz�zezer a h�rom v�lt�, az �sszesen f�lmilli�,--sz�m�tgatta
D�m�t�r �s egy kiss� elv�r�s�d�tt sz�gyenlet�ben.

--Sz�zezer korona ad�ss�gom van nekem,--tette hozz� hanyagul az
asszony.

--Az hatsz�zezer.

--Az �kszereim z�logban vannak.

--Az h�tsz�zezer.

--Mondjuk nyolcsz�zezer, mindennel egy�tt. Teh�t k�r�lbel�l egy
milli�t jelent az ad�ss�g, ha meg akarjuk v�ltani a bank�rok
opci�j�t �s kiegyenl�tj�k az apr�-csepr� tartoz�sokat. M�r most
ide figyelj. A villa, a berendez�s, a m�t�rgyak, az ez�st, a
f�l�sleges d�szruh�k, koszt�m�k, r�gis�gek, fegyverek, az aut�, a
lovak, mind �sszev�ve meg�rnek vagy k�t milli�t.

--K�t milli�t?--k�rdezte elsz�rnyedve D�m�t�r, aki sohasem
sejtette, hogy ily fejedelmi vagyon felett rendelkezik.

--Ugy-e dr�ga, �reg Herkulesem, nem is tudtad, mi van a te N�r�d
gondjai alatt?

D�m�t�r h�l�san cs�kolta meg a fel�je ny�jtott puha, feh�r,
selyemsima kezet. --Nos?

--Nos, Balthaz�r hozott egy m�keresked�t, nagyst�l� gy�jt�t �s
p�nzembert, az hajland� k�t milli�t leolvasni a villa �s annak
minden ing�s�ga ellen�ben. Egy milli�t r�gt�n k�szp�nzben fizet,
a m�sikkal pedig ad�ss�gaidat rendezi, ha te is �gy akarod.

Egy milli� k�szp�nz �s r�ad�sul megszabadul a vill�t�l, a
bank�rokt�l, az ad�ss�gait�l, az aut�j�t�l, a lovait�l �s a
csel�ds�g�t�l!... ez t�bb volt, mint amennyit D�m�t�r J�nos
hirtelen �t tudott fogni a fant�zi�j�val. Egy ideig elk�bulva
b�mult N�ra fekete szemeibe, zavartan �s izgalomt�l �ntudatlanul
nyalogatta az ajak�t, azt�n kurjantott egyet, majd �lesen
csattogva, mint egy m�moros f�lem�le, f�ty�r�szni kezdett.

Percek m�lva t�rt csak mag�hoz.

--Im�dlak N�ra, te gy�ny�r�, te nagyszer�, te �rd�ng�s asszony!

�s hatalmas karjaiba z�rta az � im�dott feles�g�t.

K�t nap m�lva megk�t�tt�k az ad�s-v�teli szerz�d�st, harmadnap
tiszt�zt�k a dolgokat, a jelz�logk�lcs�n, az ad�ss�gok �s a
bank�rok opci�ja k�r�l, a negyedik nap nagy �ldom�st ittak a
ragyog� �zlet �r�m�re. D�m�t�r szabad, boldog, megifjodott, �jj�
sz�letett ember, isten�ldotta ifj� szobr�szn�vend�k, s�t
pirospozsg�s, tenyeres-talpas, farkas�tv�gy�, csavarg�
k�farag�leg�ny m�dj�ra f�ty�r�szett a lakom�n, amelyen az
�nnepl�s k�zpontj�ban N�ra mell� Balthaz�r bar�tj�t �ll�totta,
minden j�nak, szerencs�nek, boldogs�gnak �rtelmi szerz�j�t, ezt
az �nfel�ldoz� �s l�ngesz� f�rfi�t ... a teremt�sit, nem is tudja
elgondolni, mint r�hatna le h�l�j�t e p�ld�tlan bar�ti
szolg�latok�rt.

--Most azt�n ki a falura!--vez�nyelte d�rg� basszus�n a szobr�sz
�s k�t gig�szi karj�val hol N�r�t, hol a rend�rkapit�nyt
�lelgette.--Ki a falura, a foly� partj�ra ... v�s�vel,
kalap�ccsal, mint�z�f�val, horg�sz� bottal, pip�val �s
harmonik�val ... h�la Isten, v�ge e nagy�ri kom�di�nak, ezent�l
nem fogunk sz�nh�zat j�tszani l�h�t� bar�taink mulattat�s�ra.
N�ra, N�ra, �n �des, gy�ny�r� kis t�rsam az �letben, megint k�t
siheder, ugrif�les, csacska szobr�szn�vend�k lesz�nk,
�sszeh�zasodva, f�rj �s feles�g s azt�n hadd j�jjenek ...
teringett�t, m�hoz egy �vre lesz az Andr�s keresztel�je.

Igy lelkendezett a m�v�sz �s leborult a sors aj�nd�ka, N�ra
szerelme �s a mag�hoz val� idillikus, f�ldh�ztapadt,
piros-pozsg�s �let felt�mad�sa el�tt.

Ez volt a negyedik nap.

�t�dik nap N�ra �s Balthaz�r a milli�val egy�tt elt�ntek a
f�v�rosb�l, b�cs�levelet hagyv�n h�tra, melyben meg�rj�k, hogy
nem tudnak egym�s n�lk�l �lni, bocs�sson meg nekik, h�l�tlan,
gonosz, �nz�, de a szerelemben megtisztul�st keres� k�t t�kozl�
gyermek�nek, �ldja meg �t az Isten a j�s�g��rt, �k elvitorl�znak
Amerik�ba.

--,,Fenk�lt lelked meg fogja �rteni--irja Balthaz�r k�l�n ut�irat
form�j�ban--hogy nek�nk nagyobb sz�ks�g�nk van e n�h�ny rongyos
koron�ra, mint neked, aki a m�v�szi l�ngelme kifogyhatatlan
kamr�j�ban oly m�lyen �s gyakran ny�lsz bele, amint csak kir�lyi
kedvednek j�l esik. Mi, akikben sem a teremt� er�nek, sem a
kincskeres�s m�v�szet�nek szikr�ja sem lappang, a te
irgalmass�godhoz folyamodtunk s figyelmedbe aj�nljuk Ruskin
k�vetkez� szavait: Legyetek irgalmasok, hogy irgalmass�got
tal�ljatok. Te a nagy Ruskin �tmutat�sa szerint �sszegy�jt�tted a
hasznos �s csinos javak tekint�lyes mennyis�g�t s nem b�nod, ha
abb�l m�soknak is jut, m�g ha azok �rdemtelenek is �s z�logh�zba
vinn�k, vagy elk�rty�zn�k kincseidet. Ami pedig elhat�roz�sunkat
illeti, engedd meg, hogy azt kett�s alapon indokolhassam. Az
egyik a pszich�zis k�r�be tartozik: N�ra �s �n megtal�ltuk
egym�st, mint ahogy egym�sra bukkannak Hermes �s Afrodit�. Mi
vagyunk az a k�t f�lember, akik--Aristophanes szerint--az irigy
istenek beavatkoz�sa el�tt nemcsak lelkileg, de testileg is egyek
voltunk s az�ta a sz�zadok sorozat�n a reinkarn�ci�k
�tv�ltoz�sain kereszt�l folyton-folyv�st egym�st hajszoljuk
�rj�ng� epeked�ssel. Most v�gre egym�sra tal�ltunk. Szabad-e ily
term�szeti parancsnak ellenszeg�lni? Nevezd a mi lek�zdhetetlen
szenved�ly�nket sexu�lis neuraszteni�nak, a determinizmus egy
patol�giai megnyilv�nul�s�nak: mindegy. Mi nem mer�nk a fel�nk
zuhan� Anank� tragikus erej�vel szembesz�llani. Nem akarunk
neked, a te fennenj�r� lelkednek, szemt�l-szembe szenved�seket
okozni. Bizony�ra �sszehasonl�thatatlanul kisebb a b�n�nk �gy, ha
a t�volban v�tkez�nk a te gyeng�d ill�zi�kt�l m�moros h�zass�gi
sz�nd�kaid ellen. A m�sik ok, amely sz�k�sre k�nyszer�tett:
felebbval�im rideg �s korl�tolt b�rokratikus eszej�r�sa, a lelki
�let labirintus�ban val� j�ratlans�ga, vaks�ga �s kegyetlens�ge.
Hi�nya ama k�pess�geknek, hogy a bel�t�sos elm�let seg�ts�g�vel
m�rlegeln�k az egy�ni erk�lcs titkos m�lys�geit �s szolidarit�st
tudn�nak fentartani a kiv�lasztottak megit�l�s�ben.
Sikkaszt�snak, hivatalos hatalommal val� vissza�l�snek,
okirathamis�t�snak min�s�tenek oly cselekedeteket, amelyek felett
a XVI. sz�zad p�pai, hercegi �s k�zt�rsas�gi t�rv�nysz�kei
mosolyogva szemethunytak a t�rsadalmi oszt�lyok szolidarit�sa �s
az etikai individualizmus bel�t�sa alapj�n. Gondold meg bar�tom,
ha annakidej�n V�kony Gy�rgy �s nej�vel kapcsolatban te is efajta
kegyetlen t�kfilk�k kez�be ker�lsz �s nem vezet a sors az �n
meg�rt� lelkemhez ..."

--Al�val� szem�t n�p!--mordult fel a szobr�sz �s ha e pillanatban
keze�gy�be ker�l, pipasz�r�val bizony�ra v�gigh�z Hermes �s
Aphrodite h�t�n.

K�s�bb azonban legyintett a kez�vel �s �gy sz�lt a t�k�rb�l
visszasug�rz� keser�, s�padt, eltorzult k�pm�s�hoz:

--Deh�t tulajdonk�pen mi t�rt�nt veled, �reg cimbora? Semmi. Itt
�llasz asszony, palota, milli� �s j�bar�t n�lk�l. H�t nem �gy
kezdted az �letedet? Vesztett�l valamit? Semmit. A f�, hogy �lsz,
eg�szs�ges vagy �s derekasan tudod forgatni a v�s�t. Semmi
fontosat nem vesztett�l, ha megmaradt�l �nmagad sz�m�ra.

Azt�n fogta v�s�j�t, kalap�cs�t, s�t�t felleghajt�j�t,
mint�z�f�j�t, g�rcs�s botj�t s bolyhos sz�r� olasz kalapj�t �s
kiballagott a palot�j�b�l an�lk�l, hogy egyetlen egyszer is
visszapillantott volna az orsz�g�tr�l.

--M�g szerencse is van a vesztes�gben--gondolta �tk�zben
megb�k�lve.--Megszabadultam a bank�rokt�l. Most m�r csak akkor �s
azt dolgozom, amikor abban j�kedvem telik. Odysseus, a v�n, hiu,
fecseg�, hetyke csavarg� sokkal veszettebb�l j�rt, pedig milyen
ravasz fick� volt az istenadta.

Azut�n sebesen szedte l�bait, hogy m�g otthon tal�lja Piacella
b�csit, a s�rk�gy�rost. A K�ztemet�-�t elej�n m�gegyszer
esz�bejutott a k�t m�ter magas �s n�gy m�ter hossz� domborm�.

--P�nelope! Teringett�t, nem szabad a Penelop�kra �p�teni. Ezeket
a feketeszem� �s hajl�st�rzs� kis besti�kat a legenyh�bb szell�
is megingatja. Csakugyan nem val�k egy�bre, mint hogy modellt
�lljanak sz�p, �llati test�k meztelens�g�vel.




IX.


--Piacella Virgil, �reg cimbora, �nh�z j�ttem el�sz�r, hogy
elpanaszoljam sorsom szomor� fordul�s�t. K�t ilyen kipr�b�lt
bar�tja az olasz m�rv�nyoknak �s a bronzoknak, a gr�nit �s
homokk�oszlopoknak, bizony�ra legel�bb meg�rtik egym�st j� �s
balsorsban egyar�nt.

�gy �ll�tott be D�m�t�r a s�rk�gy�ros irod�j�ba, amely a
K�ztemet�-�ton egy k�kock�kkal, b�sul� szentekkel, fesz�letekkel,
gy�szol� angyalk�kkal telerakott udvar v�g�n v�rta a rendel�ket.
Az udvar csendes volt �s n�ptelen. A munkaid�nek v�ge volt m�r s
a f�lig elk�sz�lt embert�rzsek �gy sorakoztak ott egym�s mellett,
mint amput�lt �s bep�ly�lt hadirokkantak a kihallgat�son. A
szanasz�t hever� keresztek egy feld�lt temet� benyom�s�val
borzongatt�k meg a l�togat�k h�tgerinc�t. Az ember f�lt, hogy
alattuk egyszer csak holttesteket �s szertehullott embercsontokat
pillant meg, ha nagyon sz�ttekintget.

Benn az irod�ban Piacella Virgil �ppen napi bev�teleit sz�molta.
Az ablakon v�r�s dr�tkalitk�ban kan�ri mad�r b�cs�zott �les
hangon a huny� napsug�rt�l. A d�v�nyon k�t �ri�s angoramacska
dorombolt. A sz�gletben kutya ny�sz�rg�tt �s k�t-h�rmat
belevakkantott a m�v�sz szavaiba. Piacella Virgil �s �llatjai nem
szerett�k a klassziciz�l� m�v�szeket.

A szoba sark�ban �llott az ir�asztal s f�l�tte k�t feh�r lap
hivta fel mag�ra a figyelmet. Az egyiken vastag, fekete bet�kkel
ez volt olvashat�: ,,A t. megrendel� m�v�sz urak a munka �r�t
el�re tartoznak lefizetni." A m�sik lapon ez volt: ,,A tulajdonos
Piacella Virgil akad�miai szobr�sz �rnak sz�l�tand� a m�v�sz urak
�ltal is, akiknek csak d�lut�n n�gy �s �t �ra k�z�tt �ll
szolg�lat�ra."

Mindak�t fel�r�s az ad�ss�gcsin�l� �s emellett bizalmaskod�,
hetyke boh�meknek sz�lt, akik a tisztes s�rk�gy�rost gyakorta
csak �regemnek, v�n uzsor�snak, vagy Piacella ap�nak c�mezgett�k.

D�m�t�r most �szre sem vette ezeket a rideg �s kertel�s n�lk�l
�szinte figyelmeztet�seket. Az volt a sz�nd�ka, hogy n�h�ny ezer
korona k�lcs�nt k�r gazdag bar�tj�t�l.

--M�termet �s m�rv�nyt akarok szerezni, hogy �jra kezdjem az
�letemet.

A s�rk�gy�ros agy�ban ravasz �tlet cikk�zott fel, mint �jjeli
csendben vizek felett, a t�voli felh�szakad�s el�fut�rja. Nyomban
elhat�rozta, hogy k�lcs�nt nem ad a m�v�sznek, ellenben �r�k
id�kre lek�ti, b�rbeveszi, megkaparintja mag�nak �s monopoliz�lni
fogja. M�r l�tta a szobr�szt, mint egy munkag�pet, amely ontani
fogja az aranyakat.

--P�nz kellene �nnek, igen tisztelt bar�tom?--k�rdezte f�jdalmas
vonagl�ssal, mint aki egy nagy szerencs�tlens�g el��rzet�ben
verg�dik; mint aki l�tja, hogy az emberek vakon rohannak �nn�n
veszt�kbe, mert nem ismerik sem a maguk, sem a megkiv�nt dolgok
veszedelmes term�szet�t.--�s mit csin�lna a p�nzzel, ha szabad
�rdekl�dn�m?

--M�termet b�relek, m�rv�nyt v�s�rolok ... mint�z��llv�nyom,
�gyam, szekr�nyem, mosd�t�lam sincs, mindent odahagytam a
zugl�i-uti vill�ban.

--Hm, hm--d�rm�g�tt a gy�ros,--mindent odahagyott. Ez az, amir�l
besz�lni akarok. Ugy-e, �nnek p�nze, m�kincse, lova, kocsija �s
aut�ja is volt, nemcsak �gya �s mosd�szekr�nye?

--Volt--ny�gte keservesen a szobr�sz.

--Nah�t.

A kutya nagy lust�lkodva felt�p�szkodott s a szomsz�d szoba fel�
v�nszorgott, ahonnan l�p�sek zaj�t hallotta.

--A fiam, Garibaldi--magyar�zta kuty�j�nak a gy�ros.--Itthon van
a fiam, az anyj�val besz�lget.

A kutya helybenhagy�lag cs�v�lta a fark�t, sz�nakozva belen�zett
gazd�ja szem�be �s visszab�jt a szoba sark�ba. Piacella �jra a
szobr�sz fel� fordult.

--Nemde, �nnek milli�i voltak?

--Voltak.

--Nah�t.

Csend. A kan�ri megunta a f�ty�r�sz�st �s beh�zta a fej�t
tollaiba.

--�s most nincsenek. Mi�rt? Mert nem val� az �n kez�be p�nz.

--Igaza van, Piacella.

--Egy krajc�r sem val� az �n kez�be, Mester. Pedig k�r �n�rt.

--H�t mit kellene tenni?--k�rdezte a m�v�sz gyanakodva.

--M�g nem tudom. Az egyszer bizonyos, hogy �nnek dolgoznia kell.
Labor omnia vincit. Persze nem a saj�t szak�ll�ra. Ezzel m�r
megj�rta a Mester. �n egy zseni�lis, de �lhetetlen ember, aki nem
tud b�nni a p�nzzel. Ha mag�ra hagyjuk, eg�sz �let�n �t
nyomorogni fog. Pedig k�r volna a Mester�rt.

D�m�t�rnek esz�be jutottak a bank�rai, akik egyszer m�r
b�rbevett�k a tehets�g�t. Hal�los v�tek volt a szerz�d�st
megv�ltani. De ha Piacella hajland� volna ugyanazt megcsin�lni
...

�s el�adta, h�tha ebben a form�ban tudna a der�k olasz seg�teni.

--Neh�z dolog, neh�z dolog--mormogott a gy�ros.--Itt nem bar�ti
sz�vess�gr�l, itt m�v�szetr�l van sz� els�sorban. �s m�v�szi
dolgokban nem megy�nk szem�lyes szimp�ti�k ut�n.

K�zben pedig azon t�pel�d�tt, hogy mint tudn� az �gyet min�l
olcs�bban ny�lbe�tni. Megvallotta teh�t, hogy neki, egyszer�
k�farag�nak, a m�v�szekr�l �s m�v�szetr�l alkotott fogalmai nem
�ppen eredetiek. � m�r csak a sz�mvet�shez �rt, a goromba �let
ki�lte bel�le az intuici�t s amily otthon van egy kereskedelmi
m�rleg elk�sz�t�s�ben, annyira hi�nyzik a kritik�ja az igazi
m�v�szet �rt�k�nek meg�t�l�s�ben.

--Azt n�lam senki jobban nem tudja kikalkul�lni, hogy mennyibe
ker�l a carrarai m�rv�ny k�bm�tere, mi a k�lts�g munkad�jra,
sz�ll�t�sra, rezsire, adminisztr�ci�ra, hirdet�sre, mennyi
v�llalkoz�i nyeres�get kell hozz�csapni mindezekhez, hogy abban a
belefektetett t�ke amortiz�ci�ja is bennfoglaltass�k. De hogy mit
�r nekem ennek vagy annak a m�v�sznek, divathoz, szesz�lyhez, a
m�izl�s csapong�s�hoz, a piac felvev�k�pess�g�hez, a m�p�rtol�s
tendenci�j�hoz, az �llam �s a t�rsadalom hangulat�hoz k�t�tt
produkt�v k�pess�ge,--ennek a megit�l�s�b�l, sajnos, m�r
kiv�n�ltem s e t�ren moccanni sem tudok m�v�szeti tan�csad�mnak,
fiamnak, Garibaldinak megk�rdez�se n�lk�l.

Ami igaz, az igaz, Piacella Virgil az � t�m�r form�ban
megsz�vegezett kritikai n�zeteit fi�t�l, Piacella Garibaldit�l
szokta k�lcs�n�zni, ett�l a p�paszemes, h�rihorgas, kopaszod�
kopony�j�, selymesszak�ll�, s�rgab�r� eszt�t�t�l, aki �vek �ta
azon f�radozik, hogy megreform�lja a m�v�szeteket, vagy legal�bb
is �j iskol�t teremtsen, mint Ruskin vagy Tolstoj. Az ifj�
Garibaldi egyike volt a legnagyobb m�v�szeknek; de nem a kez�vel,
nem is a h�velykujj�val dolgozott, mint D�m�t�r, s nem is
�rasztotta el a t�rlatokat bev�gzett szobr�szalkot�sokkal, csak
r�piratokkal �s eszt�tikai fejteget�sekkel, amelyek a szellem
m�lys�ge, a ked�ly transcendent�lis finoms�ga �s a fant�zia
m�rhetetlen dimenzi�i r�v�n az �sszes szobr�szoknak
f�l�behelyezt�k �t. F�m�v�t, amely ,,Aestopsichofizikai kis�rletek
a k�pzetek �s jelens�gek �sszef�gg�s�ben" c�met viselte,
bizony�ra a sz�zad legjelent�sebb kis�rletei k�z� sorozz�k
mindazok, akik �rdemesnek tartj�k elolvasni, De, sajnos, senkisem
tartotta �rdemesnek.

A sirk�gy�ros teh�t beh�vatta mag�hoz Garibaldit �s tan�cs�t
k�rte ki, v�jjon egy netal�n megk�tend� szerz�d�s c�lravezet�
volna-e abban az ir�nyban, hogy az�ltal D�m�t�r J�nos �s Piacella
Virgil egyar�nt megtal�lj�k sz�mad�sukat.

--Nem,--adta meg a v�laszt Garibaldi.

--�s mi�rt nem?--k�rdezte atyja, a sirk�gy�ros.

--Az�rt!--felelte Garibaldi mogorv�n �s t�vozni k�sz�lt.

--L�tja,--s�hajtott az �reg k�farag� b�natosan, --�gy v�lekednek
�nr�l a modern m�v�szek �ltal�ban.

--Nem �rtek a szobr�szathoz?--k�rdezte ijedten D�m�t�r �s
megragadta az ifj� eszt�ta kab�tj�t.

--Nem mondtam,--v�dekezett amaz.--�rt �n biz a mint�z�shoz.
Csakhogy Eur�p�ban legal�bb �tvenezer szobr�sz csin�lja ugyanazt,
amit �n, s ha, tegy�k fel, valamennyi a Leonardo da Vinci
�gyess�g�vel form�zza is az aktjait, nem gondolja �n, hogy ebb�l
imm�r untig eleget termel Eur�pa? Sz�ks�g van arra, hogy e hamis
�s ban�lis, erk�lcstelen �s haszontalan meztelens�gkultusz
fokoz�s�hoz az �desap�m t�k�je, v�llalkoz�si kedve �s munk�ja is
hozz�j�ruljon? Nem, kedves mester, nekem eg�sz m�s fogalmaim
vannak a m�v�szetek hivat�s�r�l.

D�m�t�r mennyd�rg� hangon k�zbeki�ltott:

--�n azt hiszem, hogy a m�v�szet legf�bb c�lja j�l �br�zolni egy
mez�telen embert.

Az ifj� Garibaldi mosolygott.

--Tal�n az ember ide�j�t akarja �n mondani? Az erk�lcsi embert, a
lelket, a karaktert, az isteni szellem hordoz�j�t.

--Nem. Engem az idegekkel �s izmokkal felruh�zott csontozat
�rdekel. Itt a v�ll-lapocka �s a kulcscsont, ott a v�llcsont �s a
csip�, fentebb a gerinc-oszlop s a koponya, mindegyik a maga
iz�leteivel, domborod�s�val �s m�lyed�s�vel,--magyar�zta
felb�sz�lve a m�v�sz �s megragadta a fiatal eszt�ta gall�rj�t,
maga el� �ll�totta, megp�rgette, kiegyenes�tette �s sov�ny test�n
rendre kimutatta, megtapogatta, kirajzolta hatalmas b�tyk�s
ujj�val az emlitett domborod�sokat �s m�lyed�seket.

Garibaldi f�jdalmasan felord�tott, de az �gyet sem vetett a
vonagl� emberk�re.

--Ha �nnek, fiatal bar�tom, volna egy�ltal�n teste, ha b� �s puha
kab�tja alatt fel lehetne lelni a hus sz�ved�k�t, az
izomrostozatot �s csontrendszert, akkor megmutatn�m �nnek, mily
nagyszer� g�pezete az a fizikai er�fesz�t�snek, a mozdulatoknak,
amelyek alatt az izomcsom�k �s idegdudorod�sok a legnagyszer�bb
j�t�kot mutatj�k. �s akkor elhinn� nekem, hogy az �br�zol�snak
legfontosabb pontja, hogy j�l tudjunk megrajzolni egy meztelen
f�rfit vagy meztelen n�t. Mit tudja �n, mily gy�ny�r� vonalakat
�rnak le a v�ll-lapock�k �s mily megragad� l�tv�ny az az �t
�lborda, amelyek emelked�seket �s domborulatokat form�lnak a
k�ld�k k�r�l, mialatt a test el�re vagy h�tra hajlik ... mit
tudja �n ezt uram?

Hogy l�lekzetet vegyen �s megt�r�lgesse izzadt homlok�t, egy
pillanatra sz�netet tartott a megharag�tott m�v�sz. E pillanat
alatt m�r meg is b�nta hevesked�s�t.

--Bocs�sson meg uram, ha megs�rtettem.

Garibaldi megvet�leg mosolygott �s legyintett a kez�vel.

--�rtem �nt, �rtem. Nem haragszom. Engem a te�ria ter�n nem lehet
megs�rteni. Csak sajn�lni tudom �nt, hogy a m�v�szetben nem
�rdekli egy�b, mint az anat�mia �s az epidermis sz�vettana. Engem
pedig �rdekelnek a l�lek trag�di�i, az eszmei �let miszticizmusa,
azok a dolgok, amelyekr�l Hamlet el�ad�st tartott Horationak: a
l�lek red�i, a szenved�lyek titkai, az emberi dolgok v�gc�ljai, a
l�t vagy neml�t �rvei s ut�lattal fordulok el a kezdetleges
m�v�szet imitativ �gyesked�seit�l, amely alatt egy rothadt
�rz�kis�g gy�va obscenit�sa, egy m�v�szi affekt�ci� al� rejtett,
k�z�ns�ges �lvhajh�szat b�vik meg.

�s zseb�b�l kih�zta uj k�nyv�t, amely a szobr�szat b�lcselet�t
t�rgyalta.

--A szobr�szat l�nyeg�t el�sz�r tudom�nyosan kell meg�rten�nk,
miel�tt hozz�fogn�nk a manu�lis megold�sokhoz. Ehhez pedig csak
az optika, a pszichol�gia, a t�rm�rtan, a trigonometria �s a
b�lcs�szet utj�n lehet felkapaszkodni. A mint�z�sban els�sorban a
mozg�sk�pzeteket kell �br�zolni, s csak azut�n der�l ki, hogy
azok hogyan hatnak, mint l�t�benyom�s. A l�t�benyom�s azut�n csak
a kritikus szerep�t t�lti be, befoly�s�t m�r nem �rv�nyes�ti a
k�pzetben. De ha jelen van valami �br�zolt, akkor az, mint
realit�s, ellens�ge lesz a k�pzetnek s ha v�ltoztatnom kell ezt a
realit�st av�gb�l, hogy vil�gos l�t�benyom�ss� alak�thassam, ugy
nehezebb a dolog, mint egy �rett k�pzetet �br�zolni.

D�m�t�r sz�ja f�lreh�z�dott �s automatikusan ism�telte az
eld�rd�lt szavakat, amelyek �gy hal�nt�kon v�gt�k �t, mint D�vid
parittya-k�vei G�li�tot.

D�vid azonban, miut�n kijelentette, hogy � D�m�t�r munk�it csak
abban az esetben tekinthetn� m�v�szi produktumoknak, ha azok a
l�t�k�pzetb�l kiindulva vezetn�nek a mozg�s-k�pzetekhez,
befejez�s�l m�g ezeket v�gta G�li�t szem�be:

--A m�v�szet el�tt, amelynek seg�ts�g�vel az emberis�g lelk�t
forradalmas�tani k�v�nom, a tudom�ny seg�ts�g�vel �s a vall�s
kalauzol�sa mellett annak a c�lnak kell lebegnie, hogy a
t�rsadalmi egyes�l�s valamennyi ember szabad �s j�kedv�
beleegyez�s�b�l keletkezz�k. Az emberek boldogs�ga az emberek
�sszeolvad�s�b�l �ll s ezt nem a rend�rs�gnek s a
t�rv�nysz�keknek, hanem a m�v�szeteknek kell megteremteni�k.
Err�l van sz� uram s vallja be, ily �rtelemben az �n erotikus �s
nyugtalan nimf�i, r�szeg, duhaj �s izmos szat�rjai, h�zass�gt�r�
Hel�n�i �s szoknyavad�sz Odysseusai nem j�hetnek sz�m�t�sba. Az
�n m�v�szete m�r befejezte l�tjogosults�g�t a renaissance nagy
architektonikus �s imitativ �gyesked�seivel. Ezzel v�gezt�nk.

D�m�t�r �s Piacella Virgil, az �reg szobr�sz �s a v�n
sirk�gy�ros, szomor�an egym�sra pillantgattak, mintha bocs�natot
akartak volna k�rni egym�st�l, hogy az �zlet megk�t�se el� ily
megc�folhatatlan dokumentumok tornyosultak. A fiatal m�kritikus
azonban, miel�tt otthagyta volna a k�t szomor� cimbor�t, az
ajt�b�l visszan�zett �s hanyag k�zlegyint�ssel odasz�lt az
apj�nak:

--Azonban �reg t�kep�nzes, ha �zletet akarsz csin�lni �s nem
m�v�szetet, akkor azt mondom, �ll�tsd be aranycsin�l� m�helyedbe
D�m�t�r �r k�z�gyess�g�t �s erotikus k�pzelet�t. �zletnek, a
t�megek izl�s�re, �zvegyek, �rv�k, gy�szol� k�z�ns�g,
d�sz-s�rhelyet ad� t�rv�nyhat�s�g, h�l�s ut�kor, nemzet �s
Akad�mia eszt�tikai m�velts�g�re val� tekintettel ... nos,
�zletnek megj�rja. Ha D�m�t�r �r n�lunk akar dolgozni, �n �zleti
szempontb�l nem ellenzem.

--Majd adok �n nektek �zleti szempontokat!--s�v�tett k�zbe egy
t�lvil�gi hang, amely a f�ri�k, az Erynnisek, a hadakoz� amazonok
sikolt�saihoz hasonl�tott. Azut�n pedig beperd�lt a szob�ba
Borb�la asszony, az �reg sirk�gy�ros feles�ge, akit Piacella
Virgil ezel�tt harminc�t esztend�vel egy n�polyi osteri�b�l
ragadott ki ama n�h�ny tall�r v�lts�gd�j ellen�ben, amellyel a
csinos pinc�rle�nyok tartozni szoktak �rn�j�knek.

Borb�la asszony csak azt hallotta, hogy f�rje alkalmazni akarja
D�m�t�r szobr�szt a m�hely�ben.

--Esk�sz�m a Madonna egysz�l�tt fi�ra, Krisztus test�re �s szent
Borb�l�ra,--ki�ltotta f�lh�borod�st�l �s f�lelemt�l eltorzult
arccal--k�st sz�rok a sz�vembe, ha ez a gyermekgyilkos, fajtalan
�s er�szakos lator ide beteszi a l�b�t. Egy percig sem voln�k
biztons�gban sem �n, sem a szolg�l�im, sem a szomsz�dok hajadon
le�nyai. Verje meg az Isten, aki bebocs�jt a h�z�ba ilyen
szennyeslelk�, v�n kecskebakot!

�s f�lkapott egy sz�ket, izmos karj�val megforgatta a feje f�l�tt
�s D�m�t�r alig hogy ki tudott illanni az el�szoba keskeny
ajtaj�n. Kifutott az utc�ra �s tenyer�vel betapasztotta f�leit,
hogy ne hallja a szem�rm�ben f�lh�borodott asszony rettenetes
�tkait.




X.


B�rmilyen s�t�tnek l�tszott is a helyzet, a szobr�sz sz�v�ben nem
tudott gy�keret verni a b�nat. �gy l�tszik, e kis fekete vir�g
sz�m�ra nem volt abban el�g porhany�s a talaj. A k�nnyek hamar
elp�rologtak r�la, mert hegyi leveg�, erdei szell�, r�tek,
kasz�l�k, sz�l�hegyek �s gy�m�lcs�s�k eg�szs�ges kip�rolg�sa m�r
�seinek kem�nyre �s ruganyosra edzett�k a lelk�t. D�m�t�r nem
volt dekadens, a szenved�lyek viharaiban nem rongyol�dott le az
idegzete, a teremt�sit, h�r�t sem ismerte a sexu�lis
neuraszt�ni�nak �s sejtelemmel sem b�rt a Freud-f�le traum�k
rombol� hat�s�r�l.

--Szerencs�tlen �reg fick�--mosolygott benne a m�s k�r�n
�rvendez� l�lek,--mint �rdemelte ki a sorst�l ezt a pirosra
m�zolt termetes kopors�t, a Walpurgis �jszak�nak ezt a v�r�shaju
boszork�nykir�lyn�j�t? L�m, nekem sohasem volt dolgom ilyen
sz�rnyeteggel; maga a nagy P�n is ijedten menek�lne az �
Meduza-szem�nek szikr�z�sa el�l. Ha erre gondolok, igaz�n nincs
mit sop�nkodnom a sorsomon: Van Roesen b�r�n� enyhe egyptomi
nostalgi�ival, apr� Astarte �s Mylitta-szobrocsk�ival, N�ra a
maga vid�m �s duhaj temperamentum�val: �nfel�ldoz� bajad�rok
voltak ehhez a fogatlan furi�hoz k�pest. Nekem, mindent
�sszev�ve, szerencs�m volt a szerelemben s ezt kev�s ember
mondhatja el �let�nek �tvenedik esztendej�ben.

J�kedv�en ballagott a kanyarg�s utc�k k�vezet�n, tal�lomra, csak
a s�ta �s az emberek k�z�tt val� gondtalan elkevered�s c�lj�b�l.
A t�rszekerek d�b�rg�se, a fiakkerlovak patk�inak csattog�sa, a
h�zal�k elny�jtott ki�lt�sai, az utcagyerekek �les f�ttyent�sei,
a villamosok csilingel�se kellemesen �lesztgette benne a ny�zsg�,
kavarg�, hangos �let szeretet�t.

--Mindenki tesz-vesz, s�r�g-forog, iparkodik. Hej, az�rt sz�p az
�let, a mindens�git s most szabad ember vagyok �s azt teszem, ami
kedvemre val�!

Oszlopos l�baival csak�gy r�tta a kilom�tereket. Cseppet sem volt
f�radt �s elm�j�ben egyik terv a m�sikat kergette. Ha �tj�ba egy
sz�p asszonyi figura akadt, mindj�rt az Odyssea valamelyik n�i
alakja jutott az esz�be s mire le�rt a Dunapartra, az elev�torok
�s k�zrakt�rak t�j�k�ra, a j�r�kel�k k�z�l k�t sz�p Kalypsot, egy
form�s Kirk�t, egy tucat apr� tengeri sz�rnyeteget, h�rom-n�gy
h�rihorgas phae�k haj�sleg�nyt �s n�h�ny karcs� Nereid�t
mint�zott le a szemeivel.

A k�zrakt�rak t�j�n le�lt egy alacsony k�kock�ra, amelyhez az
usz�lyhaj�k dr�tk�tel�t szokt�k er�s�teni. A Duna h�t�n sz�rke
f�nyek opaliz�ltak; a g�z�s�k komor f�stfellegeket pip�ltak �gre
meredt torkukb�l.

A part ment�n most sz�lltak ki a haj�kb�l a Ferencv�ros meztelen
Tritonjai, a malmok lisztes falai reszkettek a g�pek s�lyos
j�r�sa alatt. Hossz�, keskeny vashidak karolt�k �t a malmok �s az
elev�torok k�z�tt sorakoz� rakt�rakat, a k�partot, a l�pcs�ket �s
az �t sz�l�n himb�l�dz� cs�nakokat. Hatalmas fekete buzasz�ll�t�
usz�lyok gyomr�ba f�lmeztelen, vizesh�tu, csapzotthaju munk�sok
dob�lt�k a s�lyos zs�kokat. A k�zrakt�rakban vas�ti kocsikat
tologattak. A lokomotivok olyat f�ttyentgettek, hogy belenyilalt
az ember dobh�rty�j�ba; a haj�k k�rtje f�lz�gott, mint �hes
sz�rnyeteg a mes�k oce�njain. Apr� propellerek szelt�k a sz�rke
hull�mokat, amelyekbe lelecsapott egy vizigalamb, korty italt
sz�vni szomjas bend�j�be. A l�pcs�k alj�n hal�szok h�l�t
k�t�gettek, mellett�k egy komoly nyugd�jas hivatalnok horg�szott
t�relmesen. Katon�k karjukon a rakparton �ll� kis kocsm�kba
vezett�k szeret�j�ket s a fuvarosok meg-meg�lltak egy poh�r
h�s�t�re, ahol sz�p pinc�rle�nyt tudtak az alacsony csapsz�kek
k�r�l. A nap lassan cs�szott a budai hegyek al� �s s�t�tlila,
k�kes �s rozsdasz�n� �rny�kokat vontak ferde sugarai a haj�k
far�ra.

--Ejnye, de pomp�s egy �let ez--buggyant ki D�m�t�rb�l az
elragadtat�s, ahogy v�gigb�m�szkodott a vid�man verejt�kez�
eleven munka, a kellemes er�fesz�t�sek, a t�volb�l gyerekj�t�knak
l�tsz� fuvaroz�s kaleidoskopj�n.

�s ott, �lt�ben, esz�be jutott, hogy neki nincs oka a
keser�s�gre. Az ember sokkal gazdagabb, mint ahogy egy nagy buk�s
ut�n elk�pzeln�. L�m, neki arany�r�ja, l�nca, gy�m�ntgy�r�je �s
n�h�ny sz�z forintnyi k�szp�nze van, ezen vesz Budafokon vagy
T�t�nyben, Le�nyfalun vagy Pom�zon egy kertes hajl�kot, m�termet
�p�t az �szaki oldalra �s folytatja Odysse�j�t ott, ahol
elhagyta. Hol is hagyta el? Penelop�n�l.

--Az asszonyok pedig arra val�k, hogy modellt �lljanak a
szobr�sznak, kellemes �r�t adjanak a leg�nyeknek �s gyermekeket
sz�ljenek f�rjeiknek--�llap�totta meg elm�j�ben �s megbocs�jtott
az asszonyoknak.--Csak szeg�ny Virgil bar�tom veszett el
mind�r�kre. Ha csak �reg Klytaemnestr�j�t nyakon nem ragadja �s
egy s�t�t �jszaka bele nem haj�tja a Duna k�zep�be.

�s mik�zben t�t�nyi vagy pom�zi m�term�n �br�ndozott,
megpillantott egy sz�rke kend�be burkolt asszonyszem�lyt, amint
egy k�kock�n �ld�g�l �s fej�t jobbra hajl�tva, eg�sz test�vel
t�rd�re t�masztott k�ny�k�re nehezedik.

Mell�je n�gy-�t esztend�s l�nyka simult �s alm�t eszegetett. A
csoport annyira plasztikus, a konturok a le�ldoz� nap h�ts�
vil�g�t�s�ban oly �lesen rajzol�dtak a leveg�be, az eg�sznek
hat�sa oly egys�ges, befejezett �s szobr�szi volt, hogy D�m�t�r
el�vette v�zlatk�nyv�t �s nyomban belerajzolta a k�rvonalakat.
Penelope Telemachossal a tenger partj�n �l �s Odysseus ut�n
epekedik.

Minthogy azonban D�m�t�r nemcsak m�v�sz, de emberszeret� ember is
vala, k�zelebb l�pett az any�hoz s gyermek�hez, hogy megtudakolja
b�natukat. Az asszony r�emelte sz�p k�k szem�t, v�gigsim�totta
kend�je al�l kir�ppent sz�ke f�rtjeit �s szapor�n elmes�lte, hogy
nincs p�nze meleg vacsor�ra �s �jszakai sz�ll�sra, csak ez a
gyenge beteg gyermeke van ezen a kerek vil�gon.

--H�t a gyerek apja?

--Meghalt a Lip�tmez�n. Agyonitta mag�t, kit�rt rajta a delirium.
Nagy k�r �rte. Der�k sz�ps�g�nek �s okoss�g�nak p�rja nem volt
sehol.

--Csak r�szeges volt, ugye, a megboldogult?

--Annak sem � volt az oka. Egyszer nagy szerencse �rte, egy
uras�g elt�rte a karj�t �s t�zezer forint f�jdalomd�jat fizetett
�rte az �n Gyurk�mnak. A nagy vagyon elvette az esz�t. Az�ta nem
dolgozott, csak ivott �s engem mindennap f�lholtra vert, mert
f�l�bredt benne a f�lt�kenys�g.

D�m�t�r �rezte, hogy �sszeszorul a sz�ve �s nagyot szeretne
k�romkodni f�jdalm�ban. De az asszony semmit sem vett �szre �s
tov�bb mes�lte:

--Nem lett volna baj, mert ebb�l l�ttam, hogy szeret. �s amikor
megel�gelte a ver�st, akkor majd agyonszeretett a szerelm�vel.
Minden rendben lett volna, ha el nem �li a p�linka.

A szobr�sz megfogta az asszony kez�t �s elvezette egy k�ltelki
sz�llod�ba.

--Holnap reggel elj�v�k mag��rt.

�s szerencs�tlen �ldozat�t, V�kony Gy�rgy cementmunk�s �zvegy�t
mag�val vitte Pom�zra, ahol egy kertes h�zat, k�t malacot, kotl�s
ty�kot tizenk�t csirk�vel, egy p�r galambot �s n�st�ny h�zinyulat
v�s�rolt, amely �ppen fiadz�s el�tt �llott. Erre k�lt�tte �r�j�t,
l�nc�t �s brilli�ns jegygy�r�j�t, Van Roosen b�r�n� aj�nd�k�t.

Hogy pedig m�termet is �p�thessen, f�lkereste a Bank r.-t.
igazgat�j�t, h�romezer korona k�lcs�nt vett t�le s azon a pom�zi
�cs seg�ts�g�vel maga �p�tette f�l �veges atelierjet, �gy, ahogy
azt Egger Linz kartonjain l�thatod. �s azt is l�thattad, ha
valaha arra volt az utad, hogy reggel �t �rakor m�r ott
ser�nykedett D�m�t�r a durv�n �ssze�csolt filag�ri�ban, amelynek
gerend�ira fiatal vadsz�l�, krimzonr�zsa �s klematisz k�szott
f�l, hogy az �p�let goromba �llv�nyait gyeng�den eltakarja. Az
udvaron egy sug�r, sz�kehaju, feh�rarcu menyecske tipegett v�kony
r�vid als�szokny�ban a baromfi�l k�r�l �s kez�b�l etette a
galambokat.

--�gy �lhetett Ogigia sziget�n h�t esztendeig Kalypso t�nd�r �s
Odysseus--�llap�totta meg D�m�t�r boldog mosolyg�ssal, miut�n
f�lfedezte, hogy annakidej�n Balthaz�r rend�rkapit�ny �rnak igaza
volt: a durva k�nt�s, a piszkos condr�k alatt n�ha antik
istenn�kre eml�keztet� testek b�jnak meg, mint ahogy a diszn�k
el� �nt�tt mosl�kban n�ha igazgy�ngy rejt�zk�dik.

Att�l kezdve az asszony modellje �s h�s�ges szolg�l�le�nya volt
D�m�t�rnek, aki elhat�rozta mag�ban, hogy feles�g�l venn�
aranyhaj� Kalypsoj�t, ha annak rendje-m�dja szerint el tudna
v�lni Van Roosen b�r�n�t�l.

--Ez a der�k, j�mbor teremt�s, aki fiatal �let�t nyomor �s
�tlegek s�lya alatt t�lt�tte, �gy n�z r�m, mint az �let �s hal�l
fejedelm�re, ur�ra �s parancsol�j�ra, nagy �s hatalmas kir�lyra,
a j� Isten f�ldi helytart�j�ra. Ennek nem lesznek Astartei �s
Mylitta-szobrocsk�i, alexandriai elef�ntcsont-pen�tesei,
baziliskusai, kigy�i �s papag�lyai. Ez nem fog a nevemre v�lt�t
hamis�tani, nem sz�kik m�g a legjobb bar�tommal, s ami a f�,
olyan feh�r a b�re, oly r�zs�s az arca, oly kerek a csip�je, oly
finom a t�rdhajl�sa, oly duzzadt �s kar�j a melle, hogy �rdemes
neki szentelni �reged� napjaimat. �s a modell sem ker�l
p�nzbe--tette hozz� sz�kkebl�en, mert megtanulta, hogy a milli�k
mily k�nnyen el�sznak a rangos �let keret�ben.

�gy is t�rt�nt volna, ha egy nap be nem �ll�t V�kony Gy�rgy, a
cementmunk�s �s vissza nem k�veteli elrabolt feles�g�t. Az
asszony s�rt �s vonaglott �s szerelmi �rj�ng�sben dobta mag�t a
f�lkar� munk�s mell�re. D�m�t�r elk�pedve n�zte a jelenetet.

--�n, kedves aty�mfia, tudtommal meghalt a Lip�tmez�n.

--A fen�t!--tiltakozott a f�rj �s kikergette D�m�t�rt a
h�zb�l.--Ha egy sz�t sz�l, f�ljelentem mag�t v�n vaddiszn� a
rend�rs�gen--ki�ltotta ut�na fenyeget�leg.--Hogy �ppen az �n
feles�gemre �hezik a komisz k�farag�--ord�totta ut�na, amikor
megtudta, hogy D�m�t�rnek nincsen ujabb t�zezer koron�ja, s�t
semmi egyebe nincs, mint a h�za, m�terme �s az ott f�lhalmozott
m�rv�nyt�mbjei.

A szobr�sz m�g n�h�ny sz�t szeretett volna v�ltani asszony�val.

--Mi�rt mondta lelkem, hogy az ura elpusztult a t�bolyd�ban?

S�rika anyja s�rva fakadt �s odab�jt az ura h�na al�.

--Az Isten elvette az eszemet--szepegte igazi �s m�ly
b�nb�nattal.

--Most azonban kifel�!--�v�lt�tte �jra a f�rj �s az orsz�g�tra
mutatott, amelyen v�gan kaparg�ltak D�m�t�r csirk�i az im�nt
elhaladt, b�z�val megrakott szek�r nyom�ban.--D�g�lj�n meg ez a
szem�t ott az �rokban!--k�romkodott v�rbenforg� szemmel a munk�s
�s f�lkarj�t �gnek emelve, rettent� �tkot mondott a m�v�sz
fej�re, ami�rt m�sodszor is t�nkretette csal�di boldogs�g�t.

D�m�t�r sz�tlanul ballagott a b�zak�v�k alatt csikorg�, s�r�,
ny�gd�csel�, jajgat� szek�r ut�n, amelynek tetej�n barna suhanc
�lelgetett egy kipirult parasztle�nyk�t.

--No most azt�n csakugyan v�geztem az asszonyokkal --s�hajtott
keserves haragj�ban.--Az asszonyok m�g arra sem m�lt�k, hogy
mint�t vegy�nk r�luk antik eposzok alakjaihoz. Undorodom a
fajt�jukt�l, becstelen n�st�ny valamennyi.

De csak az els� f�lgerjed�s�ben volt ilyen kegyetlen �s
igazs�gtalan. Mire oda�rt a kis gyerty�nfaliget sz�l�re, agy�r�l
sz�pen leh�z�dott a v�r sz�ve t�j�k�ra �s haragja f�lolvadt a
megad�s �s megbocs�jt�s szelid fatalizmus�ban.

--Sors bona, nihil aliud--ism�telgette mag�ban megb�k�lve �s
leheveredett egy k�k�nybokor al� �s az �gen legel�sz�
b�r�nyfelh�ket n�zegette.--Annyi az eg�sz--vonta le mindebb�l a
tanuls�got,--hogy nekem nem val� az asszonyokkal val�
kis�rletez�s. V�kony Gy�rgygyel nem tudom ki�llani a
konkurrenci�t. Mi�rt? Mert b�rmily al�val�, nyomorult, piszkos,
izg�ga �s hirtelenkez� ember ez a V�kony, Juliska m�gis �t
szereti, nem pedig engem. Tehet err�l Juliska? Nem. Sem �, sem
V�kony Gy�rgy, sem �n. Sors bona, nihil aliud.

�s elhat�rozta, hogy h�tat ford�t a vil�gi �let minden hiu
pomp�j�nak �s �let�t a j�l fel�lt�z�tt, s�r� ruhared�k alatt
im�dkoz� szent asszonyoknak �s stigmatiz�lt sz�zeknek szenteli
valamely kolostor h�v�s cell�j�ban.




XI.


B�cs� napj�n �rkezett D�m�t�r a Sz�z M�ri�r�l elnevezett gy�di
francisk�nus kolostor kapuj�hoz. P�csr�l, Sikl�sr�l, Moh�csr�l �s
Szlav�nia �szaki r�sz�b�l �sszesereglett zar�ndokok verejt�kezve
kapaszkodtak a magas dombra, amelynek tetej�n rom�n
egyszer�s�g�ben, avult �s ig�nytelen sz�ps�g�nek �hitatos b�j�val
csalogatta megtisztul�sra szomjas hiveit Assisi szent Ferenc
k�ttorny�, piroscserepes, omladtvakolatos temploma. A klastrom
maga v�rszer�, hatalmas �p�tm�ny, amelynek XII. sz�zadbeli
alapzat�ra M�ria Ter�zia korabeli rokok� kupola borult valami
b�kez�, de sajnos, a st�lusokhoz nem �rt� Mec�n�s j�volt�b�l. A
z�rda falait fel�nyire ellepte a z�ld repk�ny s pill�reinek
l�bazat�n�l piros �s s�rga k�vi r�zs�k virultak. �szaki oldala
majdnem f�gg�legesen meredek k�szirtekre t�maszkodott, amelyeknek
reped�seib�l satnya feny�bokrok dugt�k ki fej�ket a napsug�r
fel�. D�lr�l sz�zados k�risf�k �s geszteny�sek koron�ja
�rny�kolta a feh�ren izz� m�szk�falakat. Az �p�let hossz�ban,
olasz m�dra, d�r oszlopokon nyugv�, sz�les korridor futott v�gig,
amelynek �rny�k�ban brevi�riumot olvastak a noviciusok.

--J�, h�s helyecske ez--gondolta J�nos �s a sz�ve
f�lmosolygott.--Itt fogom apr� terrakott�imat mint�zgatni a
hajnali harmatt�l k�nnyez� boltivek alatt.

A szikl�ba v�jt szerpentin �ton lusta szamarak vizes t�ml�ket
cipeltek. A templom el�tti t�ren s�torok alatt r�zsaf�z�reket �s
cig�nypecseny�t �rultak, a l�lek �s a test egyszer� t�pl�l�kait.
A s�trak k�r�l halk zsibong�ssal terefer�ltek a zar�ndokok.
F�rfiak hatalmas templomi z�szl�kat emeltek a magasba, asszonyok
batyukat szorongattak a h�nuk alatt, amelyek a szerzeteseknek
hozott aj�nd�kokt�l voltak s�lyosak. M�ria-dalok ig�nytelen
mel�di�ja zsongott a templom k�r�l s a b�nb�nat �s fogadalom
mormol�sa kis�rte, mint basso continuo a r�gi egyh�zi muzsik�ban.
N�h�nyan s�rtak �s fennen ki�ltoztak b�nbocs�nat ut�n. Ifj�
p�rok idehozt�k j�vend� rem�nys�g�ket s az elnehezedett
menyecsk�k avat�sra k�sz�ltek, Istennek aj�nlv�n leend�
els�sz�l�tt�ket. M�zeskal�csosok, perecesek, sz�davizes �s
s�r�rusok, olvas�kat farigcs�l� koldusok, gy�m�lcs�s kof�k
�rulgatt�k holmijukat, egy-egy kiemelked� ponton vil�gi papok
buzd�tott�k h�veiket a vezekl�sre. A k�t torony minden harangja
z�gott s a m�lyben kanyarg� feh�r orsz�g�t m�g egyre ontotta
z�szl�k alatt menetel�, im�dkoz�, lit�ni�z� sz�zadait az egyh�z
b�nb�n� hadsereg�nek. Hegyet-v�lgyet, templomot s a f�ld h�t�n
ny�zsg� tarka-barka embert�meget meleg, aranyos f�nyf�rd�ben
mer�tette az �zz� j�liusi nap.

D�m�t�r megv�rta, m�g lesz�ll az est �s a templom k�rny�k�n a
telihold ez�stj�ben �sz� �g boltozata alatt elpihennek a
zar�ndokok. Azt�n bekopogtatott a klastrom t�lgykapuj�n �s �jjeli
sz�ll�st k�rt a bar�tokt�l.

L�rinc testv�r, terci�rius bar�t, port�s �s �jjeli �r k�szs�ggel
nyitott ajt�t a sz�las f�rfi�nak �s egyenesen a refekt�riumba
vezette. Le�ltette, �telt �s poh�r bort tett el�je �s
figyelmeztette, hogy otthon van, itt minden az �v� az Ur J�zus
nev�ben.

--Csak egy�k-igy�k nyugodtan Domine spectabilis, esteb�d ut�n
pedig sz�l�tsa meg a f�tisztelend� gv�rdi�nt.

L�rinc testv�r k�v�r, alacsony, v�r�sarcu, ny�jas tekintet�
f�rfi� volt, vil�gosk�k szem�b�l csupa der� �s gondtalans�g
sug�rzott, r�vid s�rte haja �s �tk�z� bajusza, szak�lla is v�r�s.
V�r�s bar�tnak h�vt�k a k�rny�ken, ahol minden p�nteken
�sszegy�jt�tte a csirk�ket, a krumplit, kukoric�t �s toj�st;
v�r�s bar�t volt a neve a par�chi�kon, ahol koldul� k�r�tj�ban
megfordult �s szentk�pekkel, csikland�s anekdot�kkal �s burn�ttal
kedveskedett a h�zbelieknek. L�rinc reprezent�lta kifel� a
klastromot, � int�zte a gazdas�gi �gyeket, � adta el a borjukat
�s szerezte be az anyakoc�kat a v�s�ron, � volt a z�rda fin�nca,
v�mszed�je, sz�mad�ja, �lelmez�je, k�nyvviv�je, � maga �gy szokta
mondani, hogy egysz�val, Isten bocs�ssa meg a b�n�t, � volt
Assisi szent Ferenc konventj�nek a zsidaja.

L�rinc pontosan ell�tta a harangoz�, d�k�n, sekresty�s, kulcs�r,
kert�sz, vincell�r, majoros �s isp�n hivatal�t s emellett mindig
a faluban, Zsuzs�nna asszony �tsz�li korcsm�j�ban, a szomsz�dos
z�rd�kban �s a pl�b�nosok konyh�j�n csavargott, udvarolt a
papgazdasszonyoknak, tan�csokat adott a szobale�nyoknak,
eligaz�totta a veszeked� szomsz�dok �gyeit, kirepar�lta az �r�kat
�s doh�nyv�g�kat, gyerekeknek j�t�kokat faragott, csak � tudn�
megmondani, hogy mik�ppen v�gezte el mindezt a maga
piszmog�-szuszog�, fontoskod� �s anekd�t�z� modor�ban. T�ny az,
hogy k�r�l�tte �s ut�na minden rendbe j�tt �s f�l�l�nk�lt; � maga
ezt azzal szokta magyar�zni, hogy m�g soha �let�ben nem volt
haragos �s mindig �rtette a m�dj�t annak, mint kell m�sokat
vid�man megdolgoztatni.

A gv�rdi�n szent�let� �s tud�s egyh�zi f�rfi� volt; a vik�rius
nagy sz�nok �s lelkip�sztor; a magisterek is derekasan �rtett�k a
maguk mesters�g�t, de L�rinc testv�r volt az eg�sz kis birodalom
lelke, esze �s korm�nyz�ja, ami a f�ldi �let �gyes-bajos dolgait
illeti. Az � pall�rozatlan elm�je, amely sem az egyh�zaty�k
�r�sait, sem a rendszab�lyok komoly tilalmait, sem az �gi
m�v�szetek titkait nem ismerte, pomp�san eligazodott a prof�n
vil�g sokszor szennyes �s rosszillatu labirintus�ban s az �gi
dolgokat f�lszentelt el�lj�r�ira bizv�n, � buzg�n munk�lja az Ur
szolg�inak j�l�t�t, a z�rda rendj�t �s biztons�g�t. K�ts�gtelen,
hogy a Mindenhat�nak f�l�tte kedves az � j�mbor szorgoskod�sa,
mert mindenki azzal szolg�lja az � dics�s�g�t, amihez �rt.

L�rinc testv�r nagyon rokonszenvesnek tal�lta a szobr�szt, mert
hatalmas test�b�l, ny�jas pillant�s�b�l, orgona b�g�s�ra
eml�keztet� hangj�b�l azt k�vetkeztette, hogy eg�szs�ges �s vid�m
emberrel van dolga. Vacsora ut�n a gv�rdi�nhoz vezette, �jjeli
sz�ll�st k�rt sz�m�ra �s elkalauzolta egy M�ria-k�ppel �kes,
kicsiny, feh�r cell�ba s nyugodalmat k�v�nva neki, �jjeli
szekr�ny�re f�l liter bort helyezett, bizalmasan mosolyogv�n.

...D�m�t�r J�nos pedig, felv�tetv�n a szerzet harmadik rendj�be,
a laikus fr�terek k�z�, nagyon j�l tal�l� hely�t a gy�di bar�tok
t�rsas�g�ban.

Bonaventura atya, a konvent gv�rdi�nja ek�ppen gratul�lt a
f�lv�telhez:

--Carissime fr�ter, kedves fi�nk J�nos, ne v�ljed, hogy bel�pv�n
a francisk�nusok harmadik rendj�be, nem tal�lsz magadhoz val�
t�rsas�got a mennyei m�v�szetek vir�gos kertj�ben. Nem
fennh�j�z�sb�l, de Isten dics�s�g�re legyen mondva, szerzet�nk
sz�mtalan fejedelmi szem�lyt, hatvanhat p�p�t, t�zn�l t�bb
szentet, majdnem ugyanannyi boldogot �s k�t stigmatiz�lt sz�zet
sz�ml�l terci�rius testv�rei k�z�tt, akiknek soraiban a
tudom�nyoknak nem egy kimagasl� fejedelm�t: Dant�t, Petrarc�t,
Boccacci�t, Columbus Krist�fot, Vasco di Gam�t, Cervantest,
Galileit, Volt�t s a te szent mesters�gednek olyan kit�n�s�geit
tudja f�lmutatni, mint Cimabue, Giotto, Rafael Santi �s
Michelangelo Buonarotti. Rem�lem, itt e csendes �s egyszer�
hajl�k boltozatai alatt neked is er�t �s j�kedvet ad a
Szentl�lek, hogy dics�s�g�t Hozz� m�lt� alkot�sokkal �regb�tsed.

--�s szeg�nyeink kincst�ra Domine spectabilis v�s�je r�v�n
tekint�lyesen meggyarapodj�k. Ugyis �j teny�szbik�t kell venn�nk
a kiv�nhedt lusta d�g Bety�r hely�be--tette hozz� b�lcsen L�rinc
fr�ter, a majordomus.

--Hallgass, oktondi fr�ter--intette �t �sszer�ncolt szem�ld�kkel
a gv�rdi�n,--te csak a m�rt�sokhoz �s a sal�t�khoz sz�lj, ha
k�rd�re vonnak el�lj�r�id.

Bonaventura atya szik�r, magas, villog� szem� �s s�padt �br�zat�
f�rfi� vala, a b�jtt�l, im�t�l, olvas�st�l �s asztm�t�l hajlott
�s roskadoz�. Kopasz feje kimagaslott t�rsai v�lla f�l�tt, de
tudom�nya, j�mbors�ga �s irgalmass�ga is t�lragyogta
valamennyi�t. Megvetette az alkohol �s a doh�nyz�s �r�meit; de
szeliden eln�zte, hogy t�rsai nagyrabecs�lt�k e k�t j�mbor �s
�lvezetes narkotikumot. Lelkip�sztori teend�i v�gezt�vel
visszavonult a klastrom k�nyvt�r�ba, s ott rendj�nek halhatatlan
szellemeivel oltogatta lelk�nek �r�k szomj�s�g�t. V�d�szentj�nek
szent Bonaventur�nak, alexandriai S�ndornak, Antonius Andre�nak
teol�giai munk�iban �pp oly j�rtas volt, mint az exeg�ta p�duai
Antal, a hisztorikus aquilai Bern�t, a k�nonjog�sz Monaldus, a
moralista erfurti J�nos, a filol�gus Alexander de Villa Dei
Gallus, a term�szettud�s Roger Bacon, vagy a b�lcsel� Morus Tam�s
�r�saiban. Ott b�v�rkodott mindennap, m�g csak az esti s�t�ts�g
le nem ereszkedett a kolostor hagymaalaku kupol�j�ra. Akkor
pihenni t�rt, hogy j� p�ld�val j�rjon el�l alattval�inak s m�snap
reggel, a hajnal dereng�s�re els�nek legyen talpon a templom
k�rus�n, a k�z�s zsolozsm�z�son.

Helyettese a vik�rius Anzelmus atya volt, a rendh�z predik�tora
�s penitenti�riusa. Sz�les csont�, er�s, nagyerej�, kem�ny
leg�ny, a hangja kilom�terekig sz�rnyalt, amikor v�gigsz�ntott a
b�n�s�k lelkiismeret�n. Soha senki nem l�tta mosolyogni, s bor�t
is oly zord m�lt�s�ggal itta a refekt�riumban, mintha hal�los
m�rget �bl�tene le a tork�n. Hivei f�ltek t�le, de t�k�letes
megnyugv�ssal rakt�k l�bai el� b�neiket; �des volt kez�b�l a
penitencia. A flagell�nusok k�j�vel sz�vt�k be mennyd�rg�
szidalmait �s fenyeget�seit. Mindenki megnyugv�ssal t�vozott
t�le, mert tudta, hogy szigor�bb bir� m�r �gysem �t�lhet f�l�tte
sem itt, sem a m�svil�gon. Anzelmus atya gyanakodva �s h�v�sen
fogadta a szobr�szt. Nem volt j� v�lem�nye a m�v�szekr�l, akik a
b�n�s testet, az �rz�kis�g �s g�g e cifra kopors�j�t, a h�st, a
f�rgek t�pl�l�k�t �s k�jek ed�ny�t szem�rmetlen meztelens�gben
�br�zolj�k. � maga ugyan nem fordult el ily �br�zolatokt�l, mert
azt vallotta, hogy a tiszta embernek minden tiszta �s naturalia
non sunt turpia.

Nem szerette, de t�rte a m�v�szt egyr�szt a gv�rdi�n kedv��rt,
aki a gy�di kolostort a h�t m�v�szet hajl�k�v� szerette volna
f�lavatni, m�sr�szt, mert ugyis sz�ks�g volt r� a templom
restaur�l�sa v�gett. Az �reg egyh�z, amelyet II. G�za kir�ly
1148-ban alap�tott, minden r�sz�ben f�luj�t�s �s csinos�t�s ut�n
kiv�nkozott. R�gi k�pei, falfestm�nyei f�lpattogtak, a vakolat
sz�mos helyen lehullt �s feh�r sebek bor�tott�k a m�ly k�k �s
ragyog� v�r�s szenteket �s angyalokat. A domborm�vek m�r alig
voltak f�lismerhet�k, a k�szentek orr�t lecs�kolta a zar�ndokok
rajong�sa. T�r�tt istenb�r�nyok �s csonka fesz�letek roskadoztak
a falm�lyed�sekben. Ideje volt, hogy e siv�r roml�snak g�tat
vessen a restaur�tor keze.

--�dv�s lesz, ha J�nos testv�r egy�tt dolgozik F�lix fr�terrel,
aki a k�pek restaur�l�s�hoz �rt �s ev�gb�l j�tt Gy�dre a raguzai
kolostorb�l.

�gy hat�rozta meg a szobr�sz napi teend�it Bonaventura atya, a
gv�rdi�n, akinek izl�se a k�nyvek finom stilus�n, meg a k�t�sek,
kapcsok, inici�l�k, miniat�r�k enyhe b�j�n f�l�tt�bb
kicsiszol�dott.

F�lix �s J�nos testv�rek j�bar�tok lettek �s egy�tt munk�lkodtak
az Isten h�z�nak kitakar�t�s�n. A k�t m�v�sz hire elterjedt a
k�rny�ken. P�csr�l sz�mtalan fiatal k�farag� �s
templomfest�leg�ny l�togatott el a csud�jukra.

Pesten is megtudt�k, hogy D�m�t�r J�nos, a p�risi Grand Prix
tulajdonosa, udvari tan�csos, a mesteriskola volt igazgat�ja a
m�riagy�di kolostorban dolgozik, hogy b�neit levezekelje.

Piacella Garibaldi helyeselte a v�llalkoz�st:

--Ott van, ahov� val�. A gy�di koldul� bar�tok m�g m�lt�nyolni
tudj�k a grand art �res p�thosz�t.

Az �reg Virgil megbotr�nkozva cs�v�lta a fej�t.

--Nem tisztess�ges dolog: a kolostor b�sty�i m�g� b�jni a
hitelez�k el�l.

A k�v�h�zban nagyokat nevettek a karrier k�mikus befejez�s�n, a
Bank r.-t. igazgat�s�ga pedig int�zkedett, hogy D�m�t�r J�nos
szobr�sznak a m�riagy�di kolostorban netal�nt�n elk�sz�lt munk�i
a h�romezer korona t�ke, a kamatok �s a perk�lts�g erej�ig
lefoglaltattassanak �s azokra v�grehajt�s vezettess�k.




XII.


Frater F�lix egy ragyog� d�lel�tt az apsis sz�nes ablak�vegein
�tsz�r�d� napf�nyben, az olt�r f�l�tt lebeg� Atyaisten
vakolatsebeit gy�gy�tgatv�n, k�rd�ssel fordult a szobr�szhoz:

--Mit sz�l Carissime ehhez a hitv�ny m�sol�shoz? Kedvem volna,
hogy levakarjam az eg�szet �s olyan Giottot kanyar�tsak hely�be,
amelyt�l el�llna a gvardi�n l�lekzete.

--�n azt hiszem, hogy a r�gi mesterek ir�nt tartoz� tisztelet
ok�b�l ...

--Eh mit, tisztelet,--v�gott k�zbe az indulatos raguzai--itt nem
kegyeletr�l, hanem m�v�szetr�l van sz�, bar�tom.

--Azt akartam mondani,--fejezte be J�nos--hogy a restaur�tor csak
a falreped�sek bet�m�s�re, a vakolat meger�s�t�s�re, a
fest�kr�teg megragaszt�s�ra, sz�val a status quo konzerv�l�s�ra
v�llalkozz�k.

Frater F�lix apr�, hegyes orr�, kutat� szem�, lobog� sz�rke haj�,
sz�raz, feketeb�r�, csontos, inas �reg leg�ny volt, aki j�mbor �s
aszketikus szenteket, mennyei tisztas�g� Madonn�kat, gyermekded
angyalk�kat tudott festeni, mint Fra Angelico, de �ppen �gy
szerette a bort, a dalt, a csavarg�szabads�got �s az asszony
cs�kj�t, mint m�sik nagy el�dje, Fra Filippo Lippi. J�bar�ts�gban
volt a m�v�szetekkel, pajt�skodott �s kom�zott vel�k. A r�gi
mesterek remekm�vei nem keltettek benne szent elragadtat�st, mert
�gy tekintette azokat, mint az orvos a betegeit. Semmi
tiszteletet nem �rzett a nagyok ir�nt, mint ahogy a vadember is
megveri a fetis�t, ha p�rul j�rt a vad�szatokon; a harangoz�
lehordja szent Antalt, ha nem vezeti nyom�ra elveszett
dug�h�z�j�nak. Ismerv�n a r�gi k�pek t�r�keny anyag�t, a r�gi
m�v�szek naiv receptjeit, m�r azt hitte, hogy f�l�tt�k �ll, vagy
legal�bb is k�pviseli �s helyettes�teni tudja �ket. Szent�l
hitte, hogy �jra tudn� festeni a kontinens �sszes m�zeumait �s
most d�hbe j�tt, hogy J�nos oly m�ly kegyelettel emlegeti a
r�gieket.

--Ha tudn� Carissime, hogy mily k�nny� kereszt�l l�tni a
nagymesterek boszork�nyosan �gyes, de sablonos
szemf�nyveszt�sein, ha ismern� Vasari, Ghiberti, Leonardo da
Vinci receptjeit, akkor megengedn� nekem, hogy olyan antik
k�peket gy�rtsak, amelyekr�l csak az id� patin�ja hi�nyzik, hogy
t�k�letesebbek legyenek az eredetiekn�l.

--Csak nem?--k�rdezte megr�k�ny�dve a szobr�sz.

Frater F�lix, nem t�r�dve a szent hely mennyei csendj�vel �s
�h�tat�val, d�rg� hangon magyar�zta tov�bb:

--Teophilus Presbyter meg�rta, hogy mik�ppen kell az
�vegfestm�nyek zafirk�k, z�ld, feh�r �s biborszin� disz�tm�nyeit
elhelyezni. A sz�lekre pedig--mond�--rajzolj k�r�ket �s ind�kat
�s azokba vir�gokat �s leveleket oly m�don, ahogy a festett
bet�ket disz�tik.

--Eh, ez gyerekes fecseg�se a kezdetleges, dadog�, tapogat�dz�,
k�z�pkori bar�tm�v�szetnek--vetette oda J�nos inger�lten.

--Gyerekes, dadog�, kezdetleges tapogat�dz�s? J�. Mondok
nagyobbat. D�rer Albertnek is van receptje az emberi test
ar�nyair�l. Vegy�k el�sz�r a fejet, milyen saj�ts�gos
g�mb�ly�s�ge van, azt�n a t�bbi r�szeket, az arcot, orrot,
szemeket, sz�jat, ki- �s behajl�saikkal ...

--D�rer Albert tud�kos n�met pedag�gus.

--Gondolja? H�t azt tudja-e Carissime, hogy mik�ppen �br�zolunk
valakit, aki t�bb szem�ly t�rsas�g�ban besz�l? Hallgasson ide. Ha
r�besz�l�sr�l van sz� �s az illet� k�l�nb�z� okok alapj�n
bizony�t valamit, fogja meg jobbkez�nek ujjaival a balk�z egy
ujj�t, behajl�tv�n a k�t legkisebb ujat �s forduljon elsz�nt
arccal, besz�l�st felt�ntet� kiss� nyilt sz�jjal a n�p fel�. A
n�p a sz�nok arc�ba tekint, b�mulatot kifejez� taglejt�ssel.

--H�t ezt meg hogy tal�lta ki, ha szabad megk�rdeznem?

--Nem �n tal�ltam ki, hanem Leonardo da Vinci
�rta--m�ltatlankodott a fr�ter �s az Atya�risten feje �s v�lla
k�z� nagy csom� ultramarint s�lyesztett a vakolatba.--L�tja, mily
k�nny� dolog egy Leonardo-k�pet el��ll�tani. A hallgat�k
b�mulatot kifejez� arccal a sz�nok fel� tekintenek. Igy �llunk
Carissime a legnagyobb fest�i l�ngelm�vel. Balkezembe fogom a
recepteket a vil�g�t�s megv�laszt�s�r�l, a test tagjainak
ar�nyair�l, a szinek kever�s�r�l, a szem tizf�le szerep�r�l, egy
�tk�zet �br�zol�s�r�l �s jobb kezembe kapv�n az ecsetet, �jra
megfestem az Anghiarii csat�t, amelynek, sajnos, elpusztult a
kartonja. Ha akarom.

A szobr�sz lassan lem�szott az emelv�ny gerend�in a templom
m�rv�ny padozat�ra. Meg�llt a keresztel� k�t el�tt, amelyen a
Jord�n f�l�tt �sszecs�d�lt n�pnek a nagy El�hirn�k k�n�lta a
megtisztul�s cseppjeit. A hatalmas Keresztel� gladiatori teste
magasan kidomborodott a relief s�kj�b�l. Bozontos feje a n�p fel�
fordult �s ujjaival g�rcs�sen mutatott az �gre. K�r�l�tte kuty�k
ugattak �s b�r�nyok b�gettek. A n�p sz�jt�tva b�mult.

J�nos a m�v�szet isteni �rtelm�r�l �s az emberek pokoli
ostobas�g�r�l gondolkozott. Esz�be jutott Piacella Garibaldi �s
az � aestopsichofizik�ja, a t�r k�pzete �s kifejez�se a
jelens�gben. �s �sszevetette azzal a tan�t�ssal, mint kellene az
Anghiarii csat�t �jra megfesteni a Leonardo-f�le receptek
alapj�n. Mily hi� �s haszontalan szavak! Mily elt�r� �s
ellens�ges felfog�sok, m�dszerek, elm�letek �s c�lok. Csak
feneketlen siv�rs�gukban �s term�ketlens�g�kben hasonlatosak,
vagyis abban, hogy egyetlen becs�letes alkot�s nem ker�l ki
bel�l�k. �gy �rezte, hogy ha a m�v�szet egy a f�ldr�l az egekig
�r� f�listen, akkor Fra F�lix a heros csizm�j�hoz tapad� por,
Garibaldi pedig a szem�veg, amellyel az ifj� arkangyal l�t�s�t
elveszi a nagyk�p� �s er�szakos b�lcselet. � maga pedig--s itt
forr� el�rz�kenyed�s, b�szkes�g �s h�la l�ngjai gyulladtak ki az
agy�ban--a m�v�szet sz�ve, amely hittel, szerelemmel,
elragadtat�ssal, az �zl�s Szentlelke �ltal vezetett biztos k�zzel
osztja a sz�ps�g �ld�sait. Megf�rdeti �s megtiszt�tja az emberek
lelk�t, mint v�d�szentje, ama Keresztel� J�nos, aki a meztelen
emberi testet megm�rtotta az �dv�z�t� habokban. Az is neh�zkes �s
goromba volt a szavakban; s�sk�val �s mann�val t�pl�lkozott �s
minden cicom�ja egy, az �gy�ka k�r� ker�tett birkab�r vala; nem
volt sem az alexandriai hittudom�nyi akad�mi�nak, sem a
sinhedrionnak, sem a farizeusok jeruzs�lemi liceum�nak tagja. Nem
ismerte a zeng� szavak muzsik�j�t �s nem ivott a g�r�g filoz�fia
r�szeg�t� bor�b�l.

J�zan, okos, kem�ny leg�ny volt, aki nem kereste sem az asszony,
sem a fejedelmi udvar, sem a n�pek szeretet�nek b�d�t�
nark�zis�t, mivel sz�ve tele volt az isteni szeretet m�mor�val.

--Nem irigylem ezt az embert, mivel magamat egynek �rzem m�r
vele.

�s f�lrevonult cell�j�ba, amelynek �szaki fal�ba hatalmas ablakot
v�gatott neki a rend el�lj�r�ja. Bonaventura atya. A vil�goss�g
j� magasr�l esett a k�sz�l� szobrocsk�kra. Agyag, m�rv�ny, gipsz,
er�s, kem�ny, nem hasad� k�rtefa, elef�ntcsont �s
alab�stromhas�bok hever�sztek a f�ld�n a mint�z� �llv�ny k�r�l. A
sarokban kis kemence a terrakotta �s porcell�n ki�get�s�re.
Val�s�gos kis g�l�ncs�rm�hely. A falon Assisi szent Ferenc
olajnyomat� k�pei: a szent stigmatiz�l�sa; Ferenc odaadja
k�nt�s�t egy diderg� szeg�nynek; a nagy szerzetes l�tom�sai. A
fal mellett a szobr�sz �gya, durva feny�fal�ca, b�r�nyb�rrel
letakarva, felette a megfesz�tett �dv�z�t�, D�m�t�r J�nos f�b�l
faragott remekm�ve. K�sek, kalap�cs, f�r�, reszel�,
m�rv�nyf�r�sz, gipszhorzsol�k, csiszol�k, olvaszt�t�gely, v�s� az
asztalon, a biblia, a kalend�rium, az Illi�s �s az Odyssea
mellett. Az ablak el�tt kalitka, amelynek r�csai k�z�l hangos,
duhaj, szemtelen feketerig� dugdosta ki cs�r�t, ha meg�hezett.

A szobr�sz boldogan n�zett k�r�l a m�hely�ben.

--Ez az �let--d�rm�gte el�gedetten--az �let a munka. V�gy,
gy�ny�r, teljes�l�s, siker, diadal, az mind nem �let. A munka, a
verejt�k, a f�radts�g, a lecsillap�tott �hs�g, a kimer�lts�g ut�n
k�vetkez� alv�s, teringett�t, mint a medve, �gy tudok aludni
manaps�g, ez az �let. Az embereknek az a bajuk, hogy tulsokat
gondolkodnak, t�pel�dnek, agg�dnak, besz�lnek, elemeznek,
k�telkednek �s vit�znak, �letb�l, hal�lb�l, boldogs�gb�l,
f�jdalomb�l probl�m�t, hi�s�gb�l, �n�rzetb�l, becsv�gyb�l,
�rz�kenyked�sb�l poklot, szerelemb�l, csal�d�sb�l, hitb�l,
ki�br�ndul�sb�l programmot csin�lnak maguknak. Pedig az �let
c�lja: k�rtef�t faragcs�lni, agyagot kiform�lni, bronzot
meg�nteni, alab�stromot lecsiszolni, kiizzadni, elf�radni,
lefek�dni, pihenni, aludni. Soha �letemben nem voltam ilyen
vid�m, eg�szs�ges �s k�nny�.

Halkan kopogtattak. Bel�pett a szob�ba L�rinc fr�ter, a
konyhamester. Fiatal sert�s ropog�s, szalonn�s oldalbord�j�t,
savany�tott ubork�t, egyik fel�re b�borv�r�s �szibarackot, nagy
kupa k�nny� kerti bort, aranys�rga sz�zdoh�nyt �s vadonat�j
tajt�kpip�t tett a szobr�sz el�.

--Ev�s el�tt pedig egy poh�rka szilv�riumot! Olyan s�r�, cs�sz�s,
sima, illatos, er�s, lelkes egy ital, mint az �mbr�val
szagos�tott szent kenet. Deo gracias.

--Eg�szs�g�re.

Az ital �tmeleg�tette a sz�v�ket. A malac ropog�s szalonn�ja
sz�tomlott a foguk alatt. S�r�n emelgett�k ajkukhoz a
borospoharakat, amelynek �veglapj�n a k�ttornyos gy�di templom �s
a gyermek J�zust, �lbentart� M�ria k�pe volt bekarcolva.

--Pomp�s it�ka ez, Domine spectabilis--csettintett h�sos, piros
nyelv�vel a k�v�r bar�t.--Ha ezt iszogatom, a p�csi p�sp�kkel sem
cser�lek, Domine spectabilis.

--Igaza van, L�rinc.

�s iddog�ltak �s pip�ztak �s a k�sz�l� M�ri�kat, szent Ferenceket
�s Kl�r�kat n�zegett�k.

--Vil�gi szobrokat is k�ne faragnia--hunyorgatott pajkosan a
bar�t.--Az asszonyi �llatokat is Isten teremtette s amit
�szentfels�ge j�nak l�tott olyan sz�pre kiform�zni, azt az �
al�zatos szolg�ja is megbecs�lheti.

D�m�t�r megcs�v�lta a fej�t.

--Az asszonyi �llatokat az �rd�g teremtette.

L�rinc testv�r nagyot n�zett, kezefej�vel v�gigsim�totta tok�j�t.
N�m�n t�n�d�tt sok�ig.

A z�rda cseng�je eb�dre harangozott.

--Gyer�nk a refekt�riumba, ma b�jt�lnek a p�terek.

L�rinc h�l�t adott az Istennek, hogy neki, neh�z testi munk�t
v�gz� laikus fr�ternek megengedtetett k�ntorb�jt szerd�j�n
malacpecseny�vel t�pl�lkoznia. �s sziv�b�l sajn�lta Bonaventura,
Anzelmus �s a t�bbi aty�kat, akik ma toj�st �s v�zben f�tt
s�skaf�zel�ket eb�delnek magas m�lt�s�gaikban.

...Est�re kelve Fra F�lix, a k�prestaur�tor is megb�k�lt mag�ban
�s megl�togatta testv�r�t, J�nost.

--Carissime, ma b�cs�napja van s a templom k�r�l a
lacikonyh�kban, a h�rsf�k alatt, a kan�lis partj�n, a l�pcs�k
sz�l�n ragyog�szem�, izmos v�ll�, kem�ny �s hajl�konytest�
menyecsk�k virrasztanak a balzsamos �jszak�ban. Raguz�ban
k�pzelem magamat, a sz�l�venyig�s olajf�k k�z�tt, Dionysios, Pan
�s Silenos: azaz Carissime, L�rinc �s �n kiss� k�r�ln�zhetn�nk a
mezei f�vek illat�t lehel� tarka szokny�k k�z�tt.

L�rinc fr�ter komoly fejb�lint�ssal helyeselte a fest� �tlet�t.

A szobr�sz azonban ek�pp nyilatkozott:

--Nekem m�r untig el�g volt bel�l�k, kedves testv�reim. Kiz�r�lag
k�ben, bronzban, f�ban �s terrakott�ban szeretem a S�t�n
le�nyait. Menjetek �s j�rjatok el hozz�juk, ha m�g �r�met leltek
h�telen lelk�k, korl�tolt szellem�k �s roml�sba kerget�
lehellet�k forr�s�g�ban. Nekem adjatok egy kupa v�r�sbort �s egy
szippant�st a gv�rdi�n tub�kj�b�l.

�s cs�ndesen elm�lkedett, m�g a pomp�s vill�nyi bikav�rb�l
egyetlen cs�pp ragyogott a but�lia fenek�n. Akkor Istennek
aj�nlotta lelk�t, led�lt a b�r�nyb�rre �s elszenderedett ...
F�lig nyitott sz�ja mosolyogva maradt.




XIII.


Julius v�g�n meg�rkezett a gy�di z�rd�ba a b�r�s�gi ir�s, amely
D�m�t�r J�nos szobr�szon a h�romezer korona t�ke �s j�rul�kai
fel�l kereskedett. V�grehajt�val, foglal�ssal, �rver�ssel
fenyeget�z�tt a t�rv�ny. Koldul� bar�tok kolostor�ban v�grehajt�:
ez t�bb volt, mint kellemetlens�g. Erre p�lda nem volt a z�rda
�vsz�zados t�rt�net�ben. A szerzetesek sz�ve megreszketett, mint
nagy istencsap�sok idej�n. A katasztr�fa okoz�j�ra magiszterek,
kusztoszok, fr�terek, kukt�k, ministr�nsok, koldul� terci�riusok
oly megd�bben�ssel �s f�lelemmel n�ztek, mint egy rabl�gyilkosra.
Banaventura atya �sszeh�vta a rend tagjait, m�g L�rinc fr�tert is
oda�ltette a refekt�rium hossz� asztal�nak v�g�re, hogy b�lcs
k�r�ltekint�ssel megbesz�lj�k a teend�ket. A gv�rdi�n mag�val
hozta Assisi szent Ferenc regula primitiv�j�t, amelyet III. Ince
p�pa 1210-ben meger�s�tett. Ebb�l felolvasta az els� fejezetet,
amely az engedelmess�gr�l, szeg�nys�gr�l �s sz�zess�gr�l sz�lott.
R�mutatott a negyedik fejezetre, amely megtiltja, hogy a rend
tagjai p�nzt fogadjanak el; figyelmeztetett a hatodikra, amely a
mag�ntulajdont�l tiltja el a szerzeteseket, s f�lolvasta a
tizenegyediket, amely a vil�gi szem�lyekkel val� �rintkez�st
szab�lyozza. Mindezeket egybevetve, megk�rdezte az aty�kat, mi a
v�lem�ny�k a h�romezer koron�r�l �s j�rul�kair�l.

Anzelmus atya s�t�t szem�b�l vill�mokat sz�rva a k�r�l�l�kre,
menyd�rg� hangon mutatott arra, hogy J�nos testv�rnek oly vil�gi
k�telezetts�gei vannak, amelyekkel ellent�tbe j�n a szent
szeg�nys�g elveivel. El kell d�nteni, v�jjon az �ltala k�sz�tett
kegyszerek, szobrok, olvas�k, fafaragv�nyok, fesz�letek a rend
k�z�s tulajdon�t, a templom berendez�s�t, avagy a m�v�sz egy�ni
saj�tj�t teszik-e? N�zete szerint D�m�t�r J�nosnak att�l a
pillanatt�l kezdve, ahogy a rendh�z k�sz�b�t �tl�pte, semmif�le
tulajdona nem lehetett, az �ltala alkotott t�rgyak a Szent L�lek
birtok�ba mentek �t, k�vetkez�sk�ppen neki mag�nak semmije sincs,
amire vil�gi hat�s�gok r�tehetn�k a kez�ket.

A b�r�s�gi felsz�l�t�snak enn�lfogva ellen�llunk,--menyd�r�gte a
pr�dik�tor--szent javaink �sszeg�b�l egy porszemet sem fogunk
kiszolg�ltatni a prof�noknak.

--Ellen�llunk!--ki�ltott�k k�rusban a magiszterek, akik
megszokt�k Anzelmus atya szavait �gy fogadni, mint az isteni
kinyilatkoztat�st.

A gv�rdi�n azonban szel�den megjegyezte:

--Igaz ugyan, hogy rend�nk szent Ferenc Testamentum�nak
szellem�ben irt�zik minden vil�gi vagyon, p�nz �s �rme, v�lt�,
�rt�kpapiros �s ad�slev�l kezel�s�t�l. Ad�t nem fizet, minthogy
nem is szed ad�t hiveit�l �s jobb�gyait�l. De nem tagadhat�, hogy
szarvasmarh�nk, teherhord� szamarunk, ig�slovunk, juhny�junk �s
kecskecsord�nk van, �s a sajtot, t�r�t, vajat p�nz�rt �rulja
L�rinc testv�r�nk, nem is sz�lva vetem�nyeskert�nk, borunk �s
doh�nyunk, �kreink �s sert�seink �r�r�l, amelyet k�szp�nzben
fizet a korcsm�ros, a hentes, a kofa. Olvas�ink �s kegyszereink
ellen�be gyakorta vesz�nk el �rcp�nzt �s v�lt�bank�t, mert mi is
p�nzzel fizet�nk a szab�nak, aki reverend�nkat, a bocskorosnak,
aki saruinkat, �s a gyolcsos t�tnak, aki v�szoningeinket
sz�ll�tja. Itt teh�t �sszezil�lta az �let a szab�lyokat �s
figyelmeztetlek benneteket, testv�reim az �rban, hogy m�r
1230-ban k�nytelen volt IX. Gergely p�pa elismerni, hogy a szent
alap�t� intenci�i az el��rt szeg�nys�g k�r�l gyakorlatilag
kereszt�lvihetetlenek.

--�gy van, kereszt�lvihetetlenek--b�lintgattak megk�nnyebb�lten
a magiszterek, akik esz�kben tartv�n a szab�lyzatnak az
engedelmess�gr�l sz�l� nyolcadik fejezet�t, megadt�k magukat a
gv�rdi�n tekint�ly�nek.

--Ellenemondok!--ugrott f�l megbotr�nkozva �s szent
f�lgerjed�ssel a vik�rius.--Ellenemondok a dekr�tum ily
�rtelmez�s�nek. Hivatkozom V. Kelemen Exivi de Paradiso kezdet�
zsinati hat�rozat�ra, amely vil�gosan kijelenti, hogy a rend maga
sem b�rhat vagyonnal, sz�rmazott l�gyen az ak�r a tagok �nk�ntes
adom�nyoz�s�b�l is. Az adom�nyok sem v�lnak az � tulajdon�v�,
hanem a r�mai egyh�z �s a p�pa rendelkezik azok f�l�tt. A rendet
legf�ljebb a haszn�lat joga illeti meg, az is csak az usus arctus
alapj�n.

--�gy van, �gy �rta V. Kelemen--z�gta r� visszhangosan az eg�sz
refekt�rium, mert megszokta, hogy eb�d alatt a pr�dik�tor szavait
az �lmosan em�szt� testv�rek ajkain ism�telje.

--Ha kedves testv�rem V. Kelemenre hivatkozik, �n is az �
dekr�tum�val v�dem a magam igazs�g�t --v�laszolt halkan a
gv�rdi�n.--V. Kelemen mondja, hogy a kisebb testv�rek nem
k�telezhet�k a szent �r�sban aj�nlott szerzetesi fogadalmakra,
hanem csak az engedelmess�g, sz�zess�g �s szeg�nys�g h�rmas
�nfel�ldoz�s�ra, de m�g ezeket sem szabad nude et absolute
�rtelmezni. Nagyon csod�ln�m, ha ezek ut�n Anzelmus testv�r�nk,
akiben a meggy�z�d�s heve n�ha t�lmegy a tekint�lyek tisztelet�n,
megnyugv�st nem tal�lna abban, hogy n�mely vil�gi dolgokat a
b�kess�g kedv��rt szeretn�k elint�zni. Mert jegyezz�tek meg
magatoknak az apostol szavait: egy lat b�kess�g t�bbet �r egy
m�zsa igazs�gn�l.

--Egy lat b�kess�g egy m�zsa igazs�gn�l--lelkendezett a
szerzetesek k�rusa �s mindenki �r�lt, hogy a gv�rdi�n eszes
diplom�ci�ja megoldja a legk�nosabb probl�m�kat is.--Halljuk
Bonaventura atya ind�tv�ny�t!

--Az �n v�lem�nyem szerint kiadjuk a k�sz szobr�szmunk�kat s ha
ennek �rt�ke netal�nt�n fedezi J�nos testv�r�nk ad�ss�g�t,
b�zv�st lez�rhatjuk e kellemetlen �gy akt�it.

--Felebbezek a provinci�lis miniszterhez,--heveskedett a
pr�dik�tor.--A templom �s a z�rda falai k�z�l nem engedek
egyetlen porszemet sem kiadatni, hacsak nem az �dv�z�l�s, a
megtisztul�s, az enyh�let �s �ldozat tulvil�gi c�ljaira.

--Nem engedj�k, nem engedj�k--harsant fel a magisterek ajk�n a
tiltakoz�s, tudv�n azt, hogy a hitterjeszt� vik�rius nagy becsben
�ll a provinci�lis miniszter el�tt.

Anzelmus atya diadalmasan d�r�gte oda:

--Egyebekben pedig ind�tv�nyozom, tiltsuk meg J�nos
testv�r�nknek, hogy a z�rda falain bel�l tart�zkodj�k, nehogy
v�geszakadatlan �ssze�tk�z�seknek �s botr�nyoknak legyen
okoz�j�v�.

Ekkor az asztal v�g�n fel�llott fr�ter L�rinc �s mosolyg�s,
k�v�r, piros-pozsg�s arc�t j�mborul a gv�rdi�n fel� ford�totta.

--Besz�lj fiam, L�rinc--b�tor�totta szeretetteljesen a
gv�rdi�n.--Az Isten n�ha az egy�gy�ek sz�j�n �t jelenti ki az �
szent akarat�t.

L�rinc nem �rtett a Testamentumhoz, p�pai dekr�tumhoz, zsinatok
hat�rozataihoz; vil�gi dolgokban azonban j�rtas volt, mint el�dei
a k�z�pkorban, akik v�s�ros napokon �gyes-bajos keresked�k k�z�tt
m�rt�k az igazs�got; akik �rtettek az �zleti k�nyvek vezet�s�hez,
a p�nz�rmek megm�r�s�hez, a s�lyok, m�rt�kek hiteles�t�s�hez, az
�rak, k�lts�gek, b�rek, v�mok �s d�zsm�k kisz�m�t�s�hoz. Kalm�rok
voltak biz egykor a j�mbor szerzetesek, felosztv�n maguk k�zt
sz�p rendben az isteni �s emberi dolgokat: M�ria �s M�rta
szerep�t az �r szolg�lat�ban. L�rinc fr�ter a M�rt��t
v�lasztotta. Nem sz�lt bele a gv�rdi�n �s vik�rius magasan
sz�rnyal� vit�j�ba, ehelyett terrakottaszin� k�mzs�ja m�ly red�i
k�z�l kih�zott n�gy darab gondosan �sszehajtott ezres bankjegyet
�s sz�pen kiter�tette maga el� a refekt�rium asztal�ra.

--Ime a p�nz,--sz�lt mosolyogva, mint egy �rtatlan gonosztev�,
aki nem ismeri a b�n nagys�g�t, amelyet elk�vetett.

A szerzetesaty�k arca elfeh�redett �s ajkuk reszketve mormogta az
�rd�g�z� im�ds�gokat.

--Istentagad�, pog�ny �s v�mos!--ki�ltott felh�borodva a
pr�dik�tor vik�rius.--Honnan vetted t�m�rdek kincset, elvetem�lt
lator?

--A konyhakertb�l--felelt egy�gy�en a fr�ter. --T�z esztend�
alatt krajc�rokb�l gy�jt�gettem.

--A templom persely�be kellett volna tenned--sz�lt r� szel�den a
gv�rdi�n.

--J� helyre jut ez �gy is--felelte egyszer�en a
terci�rius.--Fr�ter F�lix, aki az antikv�riusok, kegyszer-�rusok
�s m�keresked�k �zleteit csak �gy ismeri, mint �n a gy�di
hetiv�s�rokat, azt mondja, hogy m�ris kapn�nk negyvenezer koron�t
a D�m�t�r-f�le szobrocsk�kb�l, amelyek h�zunk �s templomunk
kincst�r�t gyarap�tj�k. �n teh�t kiv�ltom a Domine spectabilis
ad�sleveleit �s a t�bbit a Szent L�lek sugallta b�lcses�gtekre
b�zom.

L�rinc fr�ter gyorsan elhagyta a termet, hogy valaki vissza ne
t�r�thesse sz�nd�k�t�l. Elszaladt a v�grehajt�hoz �s kiv�ltotta
az ad�sleveleket.

A penitenci�rius tizenn�gy napi b�jttel s�jtotta L�rincet, ami�rt
megszegte a szeg�nys�g fogadalm�t. Anzelmus atya, aki dogmatikus
�s rettenthetetlen a nagy Assisi hagyom�nyainak tisztelet�ben,
nem volt engesztelhetetlen �s irgalmass�g n�lk�l val� az egy�gy�
v�tkez�kkel szemben.

A gv�rdi�n pedig maga k�r� gy�jtv�n alattval�it, felment a
szobr�sz cell�j�ba, amely t�gas �s vil�gos volt, mint egy
atelier. Sorba�ll�ttatta a szobr�sz munk�it, a m�v�szett�l �s
szents�gt�l szerafikus sz�ps�gben ragyog� m�t�rgyakat �s
egyenk�nt megtekintv�n, megs�mogatv�n �s bec�zgetv�n azokat,
magasztalta a Szentlelket, aki kiv�lasztott kedvenceinek �rtelme,
k�pzelete s dolgos, �gyes ujjai �ltal megnyilatkozni m�lt�ztatik.
�s hangosan dics�rte J�nost �s Isten tov�bbi szeretet�be
aj�nlotta �t �s m�v�szet�t.

Mag�ban pedig �gy gondolkodott:

--Hogy pedig mindez megmaradt az Isten szolg�lat�ra, a h�vek
�p�l�s�re, a b�nb�n�k �s vezekl�k elragadtat�s�ra itt e szentelt
falak k�z�tt, voltak�ppen annak az egy�gy� szak�csnak, a tudatlan
�s parasztos L�rinc fr�ternek k�sz�nhetj�k. Ha � nem teszi f�lre
a sal�ta, ugorka, z�ldbab �s ribiszke �r�t, istentelen kuf�rok
hordj�k sz�t e kincseket, a rend elveszti b�szkes�g�t, a m�v�sz
elhagyja azilum�t, visszamegy a prof�n �let cs�b�t�sai k�z� �s
p�nz�rt k�nytelen�ttetv�n dolgozni, val�szin�leg mezitelen n�ket
�s szerelemt�l d�h�ng� fajtalan f�rfiak test�t �br�zolja. L�rinc
fr�ter b�ne mintha a Gondvisel�s kikutathatatlan akarat�nak
�llott volna szolg�lat�ban. A b�n vesszeje, l�m, n�ha er�nyt
vir�gzik �s az er�ny f�j�n megterem a b�n gy�m�lcse. Ki tudja, mi
a k�l�nbs�g er�ny �s b�n k�z�tt, az isteni el�rel�t�s �s kegyelem
magas n�z�pontj�r�l?

Ezeket a gondolatokat j�nak l�tta elhallgatni a testv�rek el�tt,
akik csod�lkoz�st�l kimeredt szemmel b�mult�k a L�rinc fr�ter
konyhakertj�b�l kivir�gzott Madonn�kat, Benign�kat, szenteket �s
szer�fokat.




XIV.


J�nos testv�r cell�j�ban m�g �jf�lkor is �gett a petroleuml�mpa.
A szobr�sz, a k�prestaur�tor �s L�rinc bar�t p�rk�lt mandul�t
eszegettek �s s�r�n hajtogatt�k a vill�nyi v�r�ssel t�lt�tt
kancs�kat, a gondosan lef�gg�ny�z�tt ablakok m�g�tt.

--Hi�ba, p�nz n�lk�l e siralomv�lgy�ben semmit sem lehet
eligaz�tani--jegyezte meg szel�d dicsekv�ssel a bar�t.

--Nekem m�r nincs sz�ks�gem ilyesmire--s�hajtott a
k�prestaur�tor.--Ha megvan a borocsk�m, j� pipadoh�nyom,
burn�tom, meleg csizm�m, f�t�tt cell�m, m�g a velencei
patri�rk�val sem cser�lek. �r�l�k a fresk�knak �s temper�knak, a
nagy v�sznaknak �s miniat�r elef�ntcsontoknak, s amint
jav�tgatom, tisztogatom azokat, sokkal ink�bb az eny�mek, mint a
tulajdonos��. Az eny�m a gy�ny�r�s�g, m�s� a gond; az eny�m a
siker, m�s� a verejt�k. Nekem nem kell a p�nz; engem a j� Isten
etet, mint a n�szutasok a M�rk-t�ri galambokat. �n vagyok a
leggazdagabb ember a vil�gon, mert j�sz�gaimnak Assisi szent
Ferenc a tiszttart�ja.

A restaur�tor arca furcs�n vonaglott, mintha �nmag�t mosolyogta
volna ki g�nyos j�kedv�ben. A szobr�sz csendesen sz�vta pip�j�t
�s h�l�san pillantgatott a koldul� bar�tra.

Ami�ta a h�romezer koron�s ad�slevelet L�rinc bar�t darabokra
t�pte, azzal egy�tt elszakadt az utols� kapcsolat is, mely J�nost
e cifra, sz�vev�nyes �s hazugs�gokkal teljes vil�ghoz l�ncolta.
Az�ta mindig j�kedv� volt �s bizakod�. Sokat bolyongott az
erd�ben �s tenyer�vel emelte sz�j�hoz a forr�sok viz�t. N�zte,
hogy k�l fel a nap s hogy h�znak a darvak a mocsarak felett. �vig
mer�lt a v�zben, mint a p�k�szok, r�kot �s apr� halakat fogv�n a
patakokban. Naphosszat figyelte, hogy k�ti k�v�be a paraszt a
gabon�t, hogy dob�lja a szek�rre, hogy cs�peli ki a lelk�t, hogy
rakja zs�kokba �s hogy viszi �k�rvonta, nyikorg�s szek�ren a
malomba. A kov�csn�l megpr�b�lta r�gi mesters�g�t. Mindenkit
b�mulatba ejtett, amint �l�be kapta a m�zs�s �ll�t �s meghordozta
azt a m�hely k�r�l. Megpatkolta a z�rda lovait s �gy csurgott
homlok�r�l a verejt�k, oly hars�nyan nevetett �s oly vid�m
mozdulatokkal dolgozott, mint a m�moros Hephaistos. Szak�lla,
bajusza megn�tt �s s�r�nyes haja lobogott a sz�lben. M�term�t
majdnem elhanyagolta. Lelke a kov�csm�helyen kereszt�l, suhanc
ifj�s�g�n t�l, csecsem�kor�ba fiatalodott vissza, amely
sz�nakazal tetej�n, sz�r�skertben, teh�nist�ll�ban gy�jt�tte az
els� benyom�sokat. Apj�nak, P�lnak, nagyapj�nak, Andr�snak �s
azokon t�l t�bbi �s�nek temperamentuma �jramegduzzadt a
v�red�nyeiben s lassank�nt �titatta �s eg�szen f�lsz�vta a
f�rfikor hangulatait. Kil�kte a szervezet�b�l �s ezzel egy�tt
�ntudat�b�l is a b�csi, p�risi, pesti �letben r�tapadt idegen �s
ellenszenves fest�anyagot. K�t-h�rom h�nap alatt visszafejl�d�tt
egyszer�, higgadt, k�z�ny�s, optimista parasztt�. Nap- �s
f�ldim�d� lett �s �rezte a h�zi�llatok sors�val val� k�z�ss�get.

--Sohasem l�zadoztam a sorsom ellen. Boldogg� tettek a
Hellmer-iskola �szt�ndijai �s a p�risi Grand Prix �r�m�re k�t
napig ittam a Montmartre csapsz�keiben. Van Roosen b�r�n�
karjaiban s�rtam a gy�ny�r�s�gt�l �s majd kiugrottam b�r�mb�l,
amikor a zugl�i-�ti vill�t f�l�p�tettem. A mindens�git neki,
micsoda f�b�l faragott ember vagyok �n, hogy csak �rvendezni
tudok �s semmin sem tudok elkeseredni? Balthaz�r bar�tom, N�ra,
V�kony Andr�sn�, ha most itt teremne valamelyik�k, bizony Isten
megk�sz�nn�m nekik, hogy ideseg�tettek a vizeny�s gy�di r�tekre,
a klastrom csendj�be �s a szerzetesek izletes asztal�hoz.

--Ez az�rt van Domine spectabilis, mert rendben van az
em�szt�se--irigykedett fr�ter L�rinc.--Csak volna az �n
helyemben. Nekem olyan sz�r�sok j�rj�k �t a derekamat, hogy egy
�k�r is elb�gn� mag�t. A l�bam ujjait kikezdte a k�szv�ny �s
keresztcsontomban, olyan szaggat�sok vannak, mintha kuty�k
marcangoln�k.

L�rinc atya szapor�n h�rpentgetett a bor�b�l, s�r�n hunyorgatott
v�r�s szemh�jjaival �s m�lab�san s�hajtozott:

--Hja, hja, Domini spectabiles, k�nny� �n�knek az �let. De �n
teherhord� szamara, igavon� barma vagyok a rendnek, c�lt�bl�ja a
falusi �lceknek, papgazdasszonyok gorombas�gainak, csel�dek
szemtelens�g�nek, urak leereszked�s�nek, szolg�k d�lyf�nek,
ingyen�l�k irigyked�s�nek. Meguntam �m az �letemet, Domini
spectabiles.

--Nono--biztatta csendesen a szobr�sz �s bort �nt�tt a terci�rius
kup�j�ba.

--Bizony, bizony--foh�szkodott amaz.--�n tizenk�t �ves korom �ta
eszem Szent Ferenc kenyer�t. Harangoz�, ministr�ns gyerek,
szam�rhajcs�r, csizma-tiszt�t�, szem�ttakar�t� szerep�ben kezdtem
s csaknem harminc esztend� kellett ahhoz, hogy az Isten id�ig
vigye f�l a sorsomat, ahol mostan �llok, Domini spectabiles.
Any�t, ap�t, gyermeket, testv�rt nem ismertem, csak a m�s�t,
pedig csal�d n�lk�l nem �r az �let semmit.

--No, no--d�rm�g�tt a szobr�sz.

--Tudja Isten, unom m�r ezt a klastromot.

--Csendes, k�nyelmes, nyugodt �let pedig--v�lekedett amaz.

--Ak�rcsak a temet�ben.

--Biztos mened�k.

--Mint a sirhalom.

--Gondtalan keny�r.

--Mint az �ristomban.

--No, no.

Mind a h�rman s�hajtottak. Ittak. A bar�t szemei megtellettek
k�nnyel.

--Vallani akarok, Domini spectabiles.

--Mi baj van, L�rinc?

--A n�gyezer koron�r�l.

--Mag�nak gy�jt�tte, �gy-e?--tal�lta ki hirtelen a k�pjav�t�.

A v�r�s terci�rius intett a fej�vel.

--Meg akartam h�zasodni--ny�gte ki keservesen. --Nem �let ez a
bar�t�let. �n nem vagyok tud�s pap, m�v�sz-orgonista, pr�dik�tor,
hitt�r�t�. Ego non sum vocatus. �n csal�dot, feles�get, gyereket
szeretn�k. L�m, J�zus Krisztus Urunknak is volt csal�dja. �csok
voltak. M�ria font a sarokban, J�zsef a sz�lf�kat f�r�szelte, a
kis J�zus ott j�tszott a f�r�szporban. Erre v�gyik az �n lelkem,
uraim.

Kis id�re elhallgattak. Csendben ropogtatt�k a p�rk�lt mandul�t,
amely oly hatalmasan kiv�ntatja az italt.

Fr�ter F�lix egyszerre f�lugrott, od�bbr�gott egy k�sz�l� szobrot
�s �kl�vel az asztalra �t�tt.

--Mit tudtok ti az �let nyomor�s�g�r�l!--ki�ltotta
hadon�szva.--Az �n szemeim el�tt mindig egy tucat szunyog r�pd�s
s ne adj Isten, hogy hajnal el�tt le tudn�m hunyni a szememet.
Nem igaz az, amit el�bb besz�ltem. Nemcsak a velencei
p�tri�rk�val, de egy utcasarki gesztenye�russal is cser�ln�k, ha
csak egy j� �r�m volna naponk�nt �s egyetlenegyszer el tudn�k
aludni, mint a barmok, naplemente ut�n. Ha fekszem, futni
szeretn�k, ha dolgozom, aludni j�n kedvem, ha Raguz�ban vagyok,
Gy�dre v�gyakozom, itt majd megbolondulok a tenger ut�n val�
epeked�sben, ha asszonyt �lelek, ut�na majd megfojt a cs�m�r, ha
templomban �l�k, korcsm�ba kiv�nkozom, korcsm�ban felb�sz�t a
r�szegek fecseg�se, �vek �ta mindig azzal fekszem, hogy �jjel
elv�gja valaki a torkomat. Munkak�zben f�lek, hogy leszakad
alattam az �llv�ny, ha len�zek s m�lybe, f�lkavarodik a gyomrom,
ha hanyattfekve jav�tom a menyezet fresk�it, �gy �rzem, hogy
r�mszakad a kupola. N�ha megesk�dn�k r�, hogy tele van v�zzel a
gyomrom, v�rrel a t�d�m, r�pk�d�, vereked� szunyoggal az agyam,
pi�c�val a torkom, szeretn�m l�tni azt az embert, aki kibirja �gy
h�rom h�napn�l tov�bb! Biztos, hogy egyszer elv�gom a nyakamat.

--Nincs rendben az em�szt�se, uram--v�lekedett a bar�t.--Igy�k
minden reggel ezerj�f� te�t, ev�s el�tt kortyogtatva, k�zben egy
r�zsaf�z�r tizedet mondva el f�lhangosan.

--Fr�ter F�lix k�z�ns�ges nyavaly�s, neuraszt�ni�s ember, hangy�k
m�szk�lnak az agy�ban, ha valaki csal�di �r�m�kr�l suttog a
f�l�be--gondolta mag�ban sajn�lkoz�ssal a szobr�sz.

--No, no,--csendes�tette az izgatott k�p�r�t--mindny�junknak
megvan a maga nyavaly�ja.

Fr�ter F�lix lecsendesedett, de g�nyosan �s megvet�leg nevetett.

--Mit tudtok ti az �let nyomor�s�g�r�l?

�s fenh�j�z� arccal n�zett k�r�l, mintha szeretn� l�tni azt az
elbizakodott fick�t, aki versenyre mer vele ki�llani rejtett
b�natokban �s titkos gy�trelmek ter�n.

Azt�n �jra ittak, frissen megt�mt�k pip�jukat �s l�bukat
r�zogatt�k zavarukban. L�rinc v�g�l nekib�torodott:

--Szeretn�k egy vityill�t valahol Moh�cson, a Duna partj�n, az
udvaron �reg tereb�lyes di�f�t, amelyr�l �sszel gyerek veri le
hossz� p�zn�val a gy�m�lcs�t. Legyen ott egy er�s, eg�szs�ges,
g�mb�ly� v�llu aszszony, t�rdig felt�rve a szokny�ja, ahogy a
malacoknak korp�s mosl�kot visz cs�p�g� d�zs�ban. Mellette
tipegjen egy v�r�shaju k�ly�k, g�mb�ly� �s �l�bu, mint az apja,
nagyobbacska le�ny, teringett�t, hadd j�jjenek a gyerekek, mint
az orgonas�pok, az egyiket h�vj�k nagyap�mr�l P�ternek, a m�sikat
ap�mr�l ...

-- ... P�lnak, a harmadikat any�mr�l Klementin�nak, a negyediket
az asszonyr�l N�r�nak--folytatta �nfeledten a szobr�sz �s m�moros
szemeivel a pipa f�stj�n kereszt�l l�tta a dunaparti feh�r
ateliert, a tyukokat, ahogy a szem�tben kapirg�lnak �s az Odyssea
nimf�it, Kalipszot, Kirk�t, P�nelop�t, ahogy kig�mb�ly�dnek �s
kil�pnek a nagy has�b m�rv�nyt�megekb�l. A bar�t nagyot n�zett �s
megr�zta a fej�t.

--Nem, a kisl�nyt Zsuzsinak h�vn�k majd az �desanyja ut�n. Mert
Zsuzsann�nak h�vj�k az �zvegy asszonyt, k�t gyermekkel. Az ura
korcsm�ros volt az istenadta. �n is korcsm�t nyitottam volna, ha
...

--Ha oda nem adta volna a n�gyezer koron�t a v�grehajt�nak.

Mind a h�rman elhallgattak. A szobr�sz azt gondolta, hogy l�m
milyen egyform�k a parasztok. Mind h�zat akar malacokkal �s
feles�get gyerekhaddal. Fr�ter F�lix egy raguzai ost�ria
pinc�rl�ny�ra gondolt, aki olyan sz�p volt, mint Leonardo da
Vinci �desanyja, Katarina. Minden paraszt �sszetal�lkozik a
v�gyak d�lib�bos orsz�g�tj�n. K�l�nbs�g csak annyi, hogy az egyik
innen van, a m�sik m�r t�lesett a ki�br�ndul�son. A v�r�s bar�t
arc�n v�gigpergett az el�rz�kenyed�s �s alkoholm�mor k�nnye.

--Most kezdhetem el�lr�l Domine spectabilis. A gyerekek kedv��rt.

�s k�s� �jszak�ig besz�lgettek a gyermekekr�l, akik sohasem
fognak megsz�letni.

*

M�snap Fr�ter F�lix, a k�prestaur�tor nem jelent meg a
refekt�riumban. Hi�ba v�rt�k eb�dre, vacsor�ra, �jjeli nyugov�ra.


Harmadnap L�rinc megtal�lta azt a fuvarost, aki a fest�t Esz�kre
vitte a vasuti �llom�sra.

--Elinalt a piktor,--hiresztelte a bar�t--mintha r�j�tt volna a
bolond�ra, �gy hajkur�szott a faluban valakit, aki elsz�ll�tsa a
haz�ja fel�. �tk�zben azt mondta a fuvarosnak, hogy siet haza
Raguz�ba, mert vas�rnap lesz az esk�v�je. Val�sz�n�leg
megbolondult szeg�ny a fest�k, toj�ss�rga, terpentin, firneisz,
k�por �s petroleum szag�t�l.

Bonaventura atya f�ltette mag�ban, hogy im�iban meg fog eml�kezni
meghibbant agyu testv�r�r�l. P�ter Anzelmus eb�d alatt a
refekt�riumban kem�ny besz�det mondott a S�t�n hatalm�r�l, amely
n�ha kiragad egyet-egyet az �r j�mbor ny�j�b�l �s vad
rengetegekbe, ingov�nyos mocsarakra �zi.

Fr�ter L�rinc, miut�n behozta a falu aj�nd�kait, a toj�st,
csirk�t �s malacokat, este besompolygott a szobr�sz cell�j�ba.

--Ne higyje �m Domine spectalbilis, hogy megbolondult volna a
piktor, �regs�g�nkre meleg f�szket �p�teni, asszonnyal,
gyerekkel, unok�val j�tszadozni s ha m�r nem �lhet�nk �r�kk�, az
� kez�ket fogva v�rni a hal�l bar�ts�gos k�zeled�s�t ... nem
bolonds�g az, Domine spectabilis.




XV.


Ett�l kezdve mindenben rosszra fordult D�m�t�r k�r�l az �let.
Hi�ba volt � maga el�gedett �s j�kedv�, hi�ba fogta meg �jb�l a
mint�z�fa, v�s� �s kalap�cs nyel�t, hi�ba faragta a z�rda sz�m�ra
a leggy�ny�r�bb Madonn�kat, napr�l-napra s�t�tebb lett a p�terek
hangulata. Az ujs�gok komoly veszedelmeket j�soltak. A kir�lyok
�s orsz�gl� hatalmass�gok, miniszterek �s k�vetek k�z�tt
megbomlott a bar�ts�g. A nemzetek egym�s ellen fenekedtek. Az
Isten b�k�je, amely a j�l�t, nyugalom, k�nyelem �s ny�jas
egyet�rt�s �ld�saihoz szoktatta az embereket, t�bb �vtizedes
j�mbor uralkod�s ut�n meginogni l�tszott. Eleinte mer�nyletekr�l
sz�ltak a hirek. Azt�n kem�nyhangu lev�lv�lt�sokat jelentettek:
cs�sz�rok �s miniszterek haragos fenyeget�seit. V�g�l behivt�k a
rezervist�kat. A n�pek megmozdultak, mint megh�borodott
s�ndiszn�k �s felborzolt�k szuronyos h�tukat. A p�sp�k r�irt a
szerzetesekre, hogy a templomban dics�its�k a h�borut �s
buzd�ts�k a h�veket: ragadjanak fegyvert a haza v�delm�re. A
parasztok k�romkodtak, szidt�k az ellens�get, fiaikat szek�ren
vitt�k a v�rosba, nagyokat ittak, �ltett�k a kir�lyt �s megvert�k
az asszonyt, aki siratta a magzat�t. K�s�bb hire j�tt az els�
puskal�v�snek. A Duna �s a Dr�va partj�n kezd�d�tt el a h�boru.

P�ter Bonaventura m�g t�bbet im�dkozott, mint azel�tt.

A vik�rius d�rg� hangon hirdette a sz�sz�kr�l, hogy mindez az�rt
van, mert az emberis�g elfordult isteni Atyj�t�l �s a f�ny�z�,
tobz�d�, buj�lkod�, felfuvalkodott �s l�zadoz� S�t�n szolg�lat�ba
�llott. �ld�kl�st, pusztul�st, d�gv�szt �s f�ldreng�st j�solt �s
m�g az eddigiekn�l is kem�nyebb penitenci�t r�tt a vezekl�kre. �m
a fiatalokat � is harcba k�ldte, hivatkozv�n az Assisi p�ld�j�ra,
aki ifj� kor�ban maga is kardot r�ntott �s vit�z�l harcolt haz�ja
v�delm�ben.

L�rinc testv�r azt aj�nlotta, hogy t�lts�k meg a magt�rakat, az
�l�skamr�t, a pinc�t �s a padl�sokat.

--H�bor�ra �hs�g �s nyomor�s�g k�vetkezik �s nem �rt ha
aranyp�nzt gy�jt�nk a szeg�nyek kincst�r�ban.

D�m�t�r J�nos szomoruan �llap�totta meg, hogy semmisem siker�l az
embernek ezen a nyomorult vil�gon. Milyen sz�p lett volna
id�tlen-id�kig csendben, b�kess�gben farigcs�lni k�rtefa
Madonn�it--s l�m most �sszezavarodott, sark�b�l kifordult,
t�t�gast �ll, d�h�ng �s tajt�kzik k�r�l�tte minden �s eg�sz nap
s�r�-r�v� asszonyokat, henceg� rekrut�kat, r�szeg husz�rokat,
k�romkod� sebes�lteket �s jajvesz�kel� menek�lteket kell
hallgatnia.

A h�bor� nagy ujjong�ssal, s�ppal, dobbal, zenesz�val kezd�d�tt,
de csakhammar belef�lt az ijedts�g �s eszeveszett r�m�let
t�lz�saiba. A sebes�ltek elmondt�k, hogy az ellens�g tizszeres
nagy t�ler�vel t�mad; tem�rdek �gyuja ok�dja a hal�lt �s �g�,
k�nk�ves t�zes� irtja a hadsorokat. A vad r�c hord�k semmif�le
emberi �s isteni t�rv�nyt nem respekt�lnak. A foglyoknak
leny�zz�k a b�r�t, t�zzel-vassal s�t�getik, megcsonk�tva f�ra
akasztj�k, darabokra vagdalj�k, vagy elevenen eltemetik �ket.
Hi�ba irtak az ujs�gok gy�zelmekt�l m�moros b�szke cikkeket, a
menek�ltek vesztes; csat�kr�l, v�rbefojtott t�mad�sokr�l,
emberev� fenevadakr�l �s felperzselt falvakr�l besz�ltek. A
n�peket, akiket nem gy�znek felkoncolni, rabsz�jra f�zik,
teherhord� baromnak haszn�lj�k, messze zord hegyek, j�rhatatlan
rengetegek belsej�be hurcolj�k.

Az eg�sz falu reszketett, �lmatlan �jszak�kon k�rmeneteket j�rtak
a fiaikat sirat� any�k, az �zvegyen maradt menyecsk�k �s ap�tlan,
csavarg�kk� v�lt gyenge gyermekek. A kolostorban k�rh�zat
�ll�tottak fel, a bar�tok k�t�zt�k, kent�k, mosogatt�k a
megcsonkult katon�kat; a gv�rdi�nnak az ezredorvos parancsolt,
L�rincnek a manipul�ns �rmester �s D�m�t�r J�nos a szamarak
hajcs�r�v� lett, ser�nyen sz�ll�tv�n a vizet az �g� �ny�, beteg
katon�knak.

J�nos sz�v�b�l m�g ez sem tudta ki�zni az egykedv�s�get �s
ny�jass�got. Szok�sa szerint csak az els� pillanatban �rzett n�mi
bosszankod�st; hamarosan r�j�tt, hogy egyre megy, mi t�rt�nik az
ember k�r�l, egyed�l az l�v�n fontos, hogy mindenben megtal�ljuk
lelk�nk ig�nytelen sz�rakoz�s�t.

--L�m, rosszabbul is t�rt�nhetett volna. P�ld�ul j�hetett volna a
h�bor� egy �vtizeddel el�bb. Bevonultam volna, �heztem, f�ztam,
dideregtem, verejt�keztem volna a hal�l szolg�lat�ban. Srapnel
roncsolja sz�t jobb karomat �s soha t�bb� nem ny�lhatok
agyagmodelljeimhez �s mint�z�-szersz�maimhoz.

Erre a gondolatra �sszer�zk�dott. Mert szerette ugyan a haz�j�t s
gy�l�lte az ellens�g�t, de nem tartotta sz�ks�gesnek, hogy �nmaga
el�tt eltagadja f�lelm�t a testi f�jdalmakt�l, az
elnyomorod�st�l, a tehetetlens�gt�l �s a hal�lt�l. Ut�lta a v�rt
�s a szenved�st, mert nagyon eg�szs�ges volt a sz�ve, husa,
idegrendszere. Semmi sz�pet nem tal�lt a szenved�sben, mert
b�s�gesen �s egyszer�en tudta �lvezni az �r�m�ket. Sajn�lta volna
itthagyni a pip�j�t, boroskancs�j�t �s L�rinc testv�r pomp�s
m�rt�sait. �szint�n megvallotta: nagyon kiv�ncsi arra, hogyan
v�gz�dik ez a h�bor�. Arra is kiv�ncsi volt--�s nem
titkolta--milyen lesz a term�s j�v� esztend�re. Egy �ppen most
megkezdett domborm�v�t is nagyon szeretn� befejezni. Az �js�got
is jobban megszokta, mint valaha. N�h�ny k�nyv is esz�be jutott,
amelyeket felt�tlen�l ki kellene m�g olvasnia. S�t--de m�r erre
maga is megd�bbent--kezdte bel�tni, hogy igaza van L�rinc fr�ter
egyszer� eszej�r�s�nak. Nem kell �ppen holtig ittmaradni a
z�rd�ban s ha egyszer �ppen kedve kerekedik, sz�pen elb�csuzik a
gv�rdi�nt�l, k�nyelmesen leutazik Olaszorsz�gba �s ujb�l alaposan
megn�zi Donatello D�vidj�t, J�nos apostol fels�gesen j�mbor
k�pm�s�t, Michelangelo M�zes�t �s Ghiberti firenzei lovasszobr�t.
A h�bor�t teh�t sz�pen kiv�rja itt az Istent�l v�dett vastag,
h�v�s falak k�z�tt. Azt�n majd �jra belen�z a meleg, aranyos,
illatos �let sziv�rv�nyos szem�be.

�s est�nkint az � gladi�tori teste izomzat�n, oroszl�ni
idegrendszer�nek ac�los sz�ved�k�n kereszt�l a nyugalom �s der�,
j�l�t �s boldog rem�nyked�s, �des biztons�g �rz�se zsibbadt s �gy
hajtotta le fej�t b�r�nyb�r bund�j�ra, mint a gyermek az �
�desanyja �l�be.

*

T�rt�nt azonban egy sz�p napon, hogy halkan g�rd�l�, neh�z fekete
hint� �llott meg a z�rda kapuj�ban s egy lef�tyolozott, el�kel�
h�lgy k�rt bebocs�ttat�st. Van Roosen b�r�n� volt, a szobr�sz
feles�ge.

D�m�t�r J�nos eg�sz test�ben pokoli f�lelmeket �rzett.
Asszony-ember nem tehette l�b�t a kolostorba, teh�t J�nos a
templom el�tt, lombjukat hullat� �reg h�rsf�k alatt besz�lgetett
a feles�g�vel. Van Roosen Herta megfogta a kez�t �s a szobr�szt
maga mell� �ltette egy k�padra, melyet sim�ra �s f�nyesre
koptattak a zar�ndokok.

--J�nos, a Boldogs�gos Sz�zre esk�sz�m, nem tudok �lni a te
szerelmed n�lk�l. El�g volt a dacos, �nk�nz� �s kegyetlen
�rvas�gb�l nekem is �s �gy hiszem, te neked is, J�nos. Tudd meg,
hogy jobban, szebben, tiszt�bban szeretlek, mint valaha.
Elfelejtettem mindent, amit v�tkezt�l ellenem �s csak arra
eml�kszem, hogy milyen t�k�letes �s elragad� boldogs�got adt�l.
Ime, let�rdelek el�tted �s im�dkozom hozz�d. Te volt�l az els�,
akit szerettem, aki megtan�tott a szerelem �dess�g�re �s te vagy
az utols� f�rfi, akit k�v�nok, aki�rt szenvedni �s meghalni is
tudn�k. Irt�zom att�l a gondolatt�l, hogy m�s f�rfi �rintse a
testemet, de a te szerelmedben elmer�lni: ez ma is egyetlen
illuzi�ja �letemnek. Azt nem mondom, hogy csak a tied voltam,
J�nos. Te a m�sodik f�rjem vagy s az embernek k�teless�gei is
vannak. De arra esk�sz�m, hogy �gy, mint a tied, senki� sem
voltam. Ebben te volt�l az els� �s az utols�. Ez az, ami�rt te
nekem testileg is egyetlen vagy az �letemben. Boldog vagyok, hogy
ezt neked tartogathattam. Az eg�sz lelkem a ti�d, s amikor te
mindent elvett�l t�lem, �n m�gis a ti�d maradtam eg�szen. Te nem
vagy az eny�m, azt tudom. Arr�l volt sz�, hogy v�lassz �s te nem
engem v�lasztott�l. �n senki� sem vagyok, csak a tied. �n is
v�lasztottam �s t�ged v�lasztottalak. Te rendelkezhetsz velem,
mint a tulajdonoddal. Mindenkit meg�rdemelsz, mert �n szeretni
tudtalak �s csak t�ged tudtalak szeretni �s sohasem tudlak nem
szeretni, dr�ga szerelmem.

Van Roosen b�r�n� m�g szebb volt, mint valaha. A d�lut�ni
napsug�r aranyos f�rd�j�ben �tl�tsz� b�re �gy ragyogott, mint a
p�roszi m�rv�ny. Nagy k�k szem�b�l egy alexandriai het�ra
cs�b�t�sa l�velt, s ahogy belen�zett J�nos szem�be, h�tborzongat�
intimit�sok k�j�re eml�keztette �t. Mindenki belesz�d�lt volna
ebbe a fels�ges, gy�ny�r� k�reget�be.

J�nos ijedten v�dekezett.

--Jobb �gy, kedves Herta. Nyugodj�k bele, aszszonyom. �polja �n
is a sebes�lteket, �llitson fel k�rh�zat �s szolg�lja az Istent
�s a szenved�ket.

--Nem, J�nos!--fakadt ki az asszony.--Nekem el�g volt a magam
szenved�seib�l. Vissza akarok menni Hollandi�ba. Itt van az
�tlevel�nk. A tenger partj�n, Scheveningen mellett, a kast�ly
�szaki sz�rny�n hatalmas atelier v�r r�d, melynek ablakain
kereszt�l a szelid vizre l�tni, lomha sz�rke folyam torkolat�val,
a mocsaras delt�val, Ruisdael c�l�pzet�vel. Az ablakon n�ha
besz�l a sz�lvihar, amint v�r�ses hull�mokat �s op�los f�ny�
tajt�kot csap a fekete c�l�p�kh�z. A h�zad k�r�l erd� van, amely
felfogja a viharok erej�t �s megk�ti az ibolyasz�n visszf�ny�
agyagos talajt, A parkban kis kerti h�zik�k v�rj�k d�lut�ni
�lmodoz�sainkat, ahol szeretni fogjuk egym�st, mik�zben az eg�sz
vil�g vonaglik, szenved, v�rt izzad �s �tkoz�dik. Tudom, szereted
a szelid tekintet� teheneket, amelyek modellt �llottak
Hobb�m�nak, Van Ostadenak, Teniersnek; sz�p kis ist�ll�t
�pittettem a major v�g�n fayence k�vezettel �s parkett
gyalogj�r�val. A teteje piros, a homlokzata feh�r �s r�zsasz�nre
�getett porcell�n �s csillog a sz�rke, nedves leveg�ben. Gyere,
J�nos, a Rembrandtok �s Van Eyckek haz�j�ba, Quentin Massys
k�kszem�, �br�ndos le�nyai k�z�, akikhez �n is tartozom.
Hatalmas, mennyei sz�ps�g� szobrokat fogsz mint�zni �s nem
t�r�dsz a h�boruval, mint Leonardo da Vinci, mikor a Sforz�t
megmint�zta. Te vagy a legnagyobb m�v�sze a sz�zadnak, azt
akarom, hogy legboldogabb f�rfia is te l�gy a korodnak. Nem
szeretsz, J�nos?

--Madame, nekem el�g volt a szerelemb�l.

Van Roosen b�r�n� megesk�d�tt, hogy addig el nem hagyja kocsij�t,
amig J�nos nem t�r meg az � karjai k�z�.

--Mi lesz a szobraiddal, amelyeket m�g meg nem alkott�l, amelyek
m�g agyad l�ngol� lelkesed�s�ben, sz�ved forr� ell�gyul�s�ban,
�lmaid vizi�iban �lnek? Ha engem nem szeretsz, szeresd a
m�v�szetet, a dics�s�get, az �gi m�mort, amelyet az alkot�s ad
neked.

--El�g volt, Madame, a m�v�szetb�l is.

--Itt nyomorus�g, zaklat�s, betegs�g, �hs�g, d�h�ng�s v�r re�d.
Itt elpusztul minden, csavarg� l�ssz egy koldus-orsz�gban �s
mindenki elfelejt, a nevedet betemeti a sz�gyen, a v�r �s a
szeg�nys�g iszapja.

--J� itt, a szerzetesek k�z�tt.

--Er�vel foglak k�nyszer�teni. Botr�nyt csapok, belop�dzom a
kolostorba �s bebujok az �gyadba.

--Z�rva van a cell�m, asszonyom.

--Az ajt�d el� fekszem �s tizenk�t katona nem tud elhurcolni a
szob�d k�sz�b�r�l.

Van Roosen b�r�n� odadobta mag�t a szobr�sz mell�re �s �rj�ngve
cs�kolta a nyak�t.

--A boldogs�g, a csend, a f�ny, az emberek h�dolata, a t�rt�nelem
minden dics�s�ge v�rakozik r�d az oldalamon, ha j�ssz.

--�s ha nem megyek?--k�rdezte megr�k�ny�dve a szobr�sz.

--Akkor meg�l�m magamat itt a z�rda kapuj�ban.

D�m�t�r ismerte az � feles�g�t. Tudta, hogy ez az asszony nem
t�g�t az � akarat�b�l.

--Igy lett a feles�gem,--t�n�d�tt megszeppenve --�gy hagyott el
engem �s �gy fog meg m�sodszor is, ha nem leszek ravasz �s
�vatos. Er�vel nem birok vele, itt furfangra van sz�ks�g, a
teremt�sit, m�sk�p �r�kre elvesztem.

Gondolkozott egy kicsit, azt�n s�hajtva megsz�lalt.

--Legyen, ahogy akarja, asszonyom.

A b�r�n� szem�b�l kicsordult a k�nny.

--Szeretsz?

--Szeretlek.

--J�sz velem?

--Megyek.

--Most?

--Holnap, hajnalban Madame.

--Mi�rt nem e pillanatban?

J�nos az �gre mutatott

--M�r lesz�llt az este. Nem tudjuk az utat. Korhadtak a hidak.
Sz�lvihar kerekedik �s mindj�rt szakad az es�. �n is �lmos �s
f�radt, asszonyom. Menjen nyugodtan a sz�ll�ba, L�rinc bar�t majd
elrendezi az �jjeli nyugodalm�t. L�rinc bar�tot becs�lje meg
Madame. � az �n legh�vebb testv�rem. �gy-e megengedi, hogy
rendelkezzem a p�nz�vel, hiszen most m�r megint f�rj �s feles�g
vagyunk. L�rincnek adjon n�gyezer koron�t, enynyivel tartozom
neki. Ki akar l�pni a z�rd�b�l �s feles�g�l veszi a
korcsm�rosn�t. Boldogg� akarom tenni h�s�ges bajt�rsamat.

Van Roosen b�r�n� szem�b�l a bizalom �s h�la vid�ms�ga ragyogott.
Mag�hoz intette a terci�riust �s n�gy darab ezrest csusztatott a
mark�ba.

--Monsieur D�m�t�r k�sz�ni a k�lcs�nt. Vegye feles�g�l a
korcsm�rosn�t. �dv�zl�m a menyasszony�t.

L�rinc keser�en nevetett.

--K�s�. Megsz�k�tt a bestia egy t�z�r�rmesterrel.

A b�r�n� nem is hallotta ezt, annyira tele volt a maga
boldogs�g�val. Be�lt a kocsij�ba.

--Adieu szerelmem, holnap a viszontl�t�sra, J�nos.

L�rinc testv�r felkapaszkodott a bakra, a kocsi elrobogott.

J�nos pedig �jszaka, csillagtalan, felh�s, szeles, zivatarra
hajl�, hideg �szi id�ben kisz�k�tt a kolostorb�l �s nekiv�gott a
sikl�si hegyeknek, maga, egyed�l. Ahogy a hegy taraj�n
megpillantotta a p�csi bazilik�t, h�l�t adott a Mindenhat�nak,
hogy siker�lt megugrania a b�r�n� szerelme el�l.

M�snap r�vidre v�gatv�n haj�t, borotv�lt k�ppel, kifent
bajusszal, csillog� szemmel, piros-pozsg�s, r�zs�s mosolyg�ssal,
fiatalosan, mint egy rekruta, oda�llt a soroz�bizotts�g el�.

A katon�k el�lm�lkodtak herakleszi termet�nek ereje �s sz�ps�ge
l�tt�ra.

--Ez�rt azt�n k�r volna, ha egy buta goly� leter�ten�.

--Nem f�lek �n a goly�t�l,--mosolygott a szobr�sz titokzatosan,
az olyan ember b�lcs elsz�nts�g�val, akinek k�t rossz k�z�tt kell
v�lasztania �s el�g esze van ahhoz, hogy kiker�lje a nagyobbikat.

--Sors bona, nihil aliud--tette hozz� kiss� elgondolkozva.


       *       *       *       *       *

+----------------------------+
| SUR�NYI MIKL�S             |
| K�NYVEI                    |
+----------------------------+
| Domoszlay L�szl�. Reg�ny   |
| Floriche. Reg�ny.          |
| Kantate. Reg�ny.           |
| A szent hegy. Reg�ny.      |
|  2. kiad�s                 |
| A trianoni p�va. Reg�ny.   |
|  3. kiad�s                 |
+----------------------------+
| Singer �s Wolfner kiad�sai |
+----------------------------+







End of the Project Gutenberg EBook of A mester, by Mikl�s Sur�nyi

*** END OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK A MESTER ***

***** This file should be named 19744-8.txt or 19744-8.zip *****
This and all associated files of various formats will be found in:
        http://www.gutenberg.org/1/9/7/4/19744/

Produced by Tam�s R�th and the Online Distributed
Proofreading Team. With special thanks to the library of
P�cs, especially to the director, J�zsef Kereszturi for
the help in selecting and borrowing the books.


Updated editions will replace the previous one--the old editions
will be renamed.

Creating the works from public domain print editions means that no
one owns a United States copyright in these works, so the Foundation
(and you!) can copy and distribute it in the United States without
permission and without paying copyright royalties.  Special rules,
set forth in the General Terms of Use part of this license, apply to
copying and distributing Project Gutenberg-tm electronic works to
protect the PROJECT GUTENBERG-tm concept and trademark.  Project
Gutenberg is a registered trademark, and may not be used if you
charge for the eBooks, unless you receive specific permission.  If you
do not charge anything for copies of this eBook, complying with the
rules is very easy.  You may use this eBook for nearly any purpose
such as creation of derivative works, reports, performances and
research.  They may be modified and printed and given away--you may do
practically ANYTHING with public domain eBooks.  Redistribution is
subject to the trademark license, especially commercial
redistribution.



*** START: FULL LICENSE ***

THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE
PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK

To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free
distribution of electronic works, by using or distributing this work
(or any other work associated in any way with the phrase "Project
Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full Project
Gutenberg-tm License (available with this file or online at
http://gutenberg.org/license).


Section 1.  General Terms of Use and Redistributing Project Gutenberg-tm
electronic works

1.A.  By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm
electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to
and accept all the terms of this license and intellectual property
(trademark/copyright) agreement.  If you do not agree to abide by all
the terms of this agreement, you must cease using and return or destroy
all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your possession.
If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a Project
Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound by the
terms of this agreement, you may obtain a refund from the person or
entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph 1.E.8.

1.B.  "Project Gutenberg" is a registered trademark.  It may only be
used on or associated in any way with an electronic work by people who
agree to be bound by the terms of this agreement.  There are a few
things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works
even without complying with the full terms of this agreement.  See
paragraph 1.C below.  There are a lot of things you can do with Project
Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this agreement
and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm electronic
works.  See paragraph 1.E below.

1.C.  The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the Foundation"
or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection of Project
Gutenberg-tm electronic works.  Nearly all the individual works in the
collection are in the public domain in the United States.  If an
individual work is in the public domain in the United States and you are
located in the United States, we do not claim a right to prevent you from
copying, distributing, performing, displaying or creating derivative
works based on the work as long as all references to Project Gutenberg
are removed.  Of course, we hope that you will support the Project
Gutenberg-tm mission of promoting free access to electronic works by
freely sharing Project Gutenberg-tm works in compliance with the terms of
this agreement for keeping the Project Gutenberg-tm name associated with
the work.  You can easily comply with the terms of this agreement by
keeping this work in the same format with its attached full Project
Gutenberg-tm License when you share it without charge with others.

1.D.  The copyright laws of the place where you are located also govern
what you can do with this work.  Copyright laws in most countries are in
a constant state of change.  If you are outside the United States, check
the laws of your country in addition to the terms of this agreement
before downloading, copying, displaying, performing, distributing or
creating derivative works based on this work or any other Project
Gutenberg-tm work.  The Foundation makes no representations concerning
the copyright status of any work in any country outside the United
States.

1.E.  Unless you have removed all references to Project Gutenberg:

1.E.1.  The following sentence, with active links to, or other immediate
access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear prominently
whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work on which the
phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the phrase "Project
Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, performed, viewed,
copied or distributed:

This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with
almost no restrictions whatsoever.  You may copy it, give it away or
re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included
with this eBook or online at www.gutenberg.org

1.E.2.  If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is derived
from the public domain (does not contain a notice indicating that it is
posted with permission of the copyright holder), the work can be copied
and distributed to anyone in the United States without paying any fees
or charges.  If you are redistributing or providing access to a work
with the phrase "Project Gutenberg" associated with or appearing on the
work, you must comply either with the requirements of paragraphs 1.E.1
through 1.E.7 or obtain permission for the use of the work and the
Project Gutenberg-tm trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or
1.E.9.

1.E.3.  If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted
with the permission of the copyright holder, your use and distribution
must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any additional
terms imposed by the copyright holder.  Additional terms will be linked
to the Project Gutenberg-tm License for all works posted with the
permission of the copyright holder found at the beginning of this work.

1.E.4.  Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm
License terms from this work, or any files containing a part of this
work or any other work associated with Project Gutenberg-tm.

1.E.5.  Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this
electronic work, or any part of this electronic work, without
prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with
active links or immediate access to the full terms of the Project
Gutenberg-tm License.

1.E.6.  You may convert to and distribute this work in any binary,
compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including any
word processing or hypertext form.  However, if you provide access to or
distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format other than
"Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official version
posted on the official Project Gutenberg-tm web site (www.gutenberg.org),
you must, at no additional cost, fee or expense to the user, provide a
copy, a means of exporting a copy, or a means of obtaining a copy upon
request, of the work in its original "Plain Vanilla ASCII" or other
form.  Any alternate format must include the full Project Gutenberg-tm
License as specified in paragraph 1.E.1.

1.E.7.  Do not charge a fee for access to, viewing, displaying,
performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works
unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9.

1.E.8.  You may charge a reasonable fee for copies of or providing
access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works provided
that

- You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from
     the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method
     you already use to calculate your applicable taxes.  The fee is
     owed to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he
     has agreed to donate royalties under this paragraph to the
     Project Gutenberg Literary Archive Foundation.  Royalty payments
     must be paid within 60 days following each date on which you
     prepare (or are legally required to prepare) your periodic tax
     returns.  Royalty payments should be clearly marked as such and
     sent to the Project Gutenberg Literary Archive Foundation at the
     address specified in Section 4, "Information about donations to
     the Project Gutenberg Literary Archive Foundation."

- You provide a full refund of any money paid by a user who notifies
     you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he
     does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm
     License.  You must require such a user to return or
     destroy all copies of the works possessed in a physical medium
     and discontinue all use of and all access to other copies of
     Project Gutenberg-tm works.

- You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of any
     money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the
     electronic work is discovered and reported to you within 90 days
     of receipt of the work.

- You comply with all other terms of this agreement for free
     distribution of Project Gutenberg-tm works.

1.E.9.  If you wish to charge a fee or distribute a Project Gutenberg-tm
electronic work or group of works on different terms than are set
forth in this agreement, you must obtain permission in writing from
both the Project Gutenberg Literary Archive Foundation and Michael
Hart, the owner of the Project Gutenberg-tm trademark.  Contact the
Foundation as set forth in Section 3 below.

1.F.

1.F.1.  Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable
effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread
public domain works in creating the Project Gutenberg-tm
collection.  Despite these efforts, Project Gutenberg-tm electronic
works, and the medium on which they may be stored, may contain
"Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate or
corrupt data, transcription errors, a copyright or other intellectual
property infringement, a defective or damaged disk or other medium, a
computer virus, or computer codes that damage or cannot be read by
your equipment.

1.F.2.  LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right
of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project
Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project
Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project
Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all
liability to you for damages, costs and expenses, including legal
fees.  YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT
LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE
PROVIDED IN PARAGRAPH F3.  YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE
TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE
LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR
INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH
DAMAGE.

1.F.3.  LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a
defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can
receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a
written explanation to the person you received the work from.  If you
received the work on a physical medium, you must return the medium with
your written explanation.  The person or entity that provided you with
the defective work may elect to provide a replacement copy in lieu of a
refund.  If you received the work electronically, the person or entity
providing it to you may choose to give you a second opportunity to
receive the work electronically in lieu of a refund.  If the second copy
is also defective, you may demand a refund in writing without further
opportunities to fix the problem.

1.F.4.  Except for the limited right of replacement or refund set forth
in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS' WITH NO OTHER
WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT LIMITED TO
WARRANTIES OF MERCHANTIBILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE.

1.F.5.  Some states do not allow disclaimers of certain implied
warranties or the exclusion or limitation of certain types of damages.
If any disclaimer or limitation set forth in this agreement violates the
law of the state applicable to this agreement, the agreement shall be
interpreted to make the maximum disclaimer or limitation permitted by
the applicable state law.  The invalidity or unenforceability of any
provision of this agreement shall not void the remaining provisions.

1.F.6.  INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the
trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone
providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in accordance
with this agreement, and any volunteers associated with the production,
promotion and distribution of Project Gutenberg-tm electronic works,
harmless from all liability, costs and expenses, including legal fees,
that arise directly or indirectly from any of the following which you do
or cause to occur: (a) distribution of this or any Project Gutenberg-tm
work, (b) alteration, modification, or additions or deletions to any
Project Gutenberg-tm work, and (c) any Defect you cause.


Section  2.  Information about the Mission of Project Gutenberg-tm

Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of
electronic works in formats readable by the widest variety of computers
including obsolete, old, middle-aged and new computers.  It exists
because of the efforts of hundreds of volunteers and donations from
people in all walks of life.

Volunteers and financial support to provide volunteers with the
assistance they need, is critical to reaching Project Gutenberg-tm's
goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will
remain freely available for generations to come.  In 2001, the Project
Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure
and permanent future for Project Gutenberg-tm and future generations.
To learn more about the Project Gutenberg Literary Archive Foundation
and how your efforts and donations can help, see Sections 3 and 4
and the Foundation web page at http://www.pglaf.org.


Section 3.  Information about the Project Gutenberg Literary Archive
Foundation

The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non profit
501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the
state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal
Revenue Service.  The Foundation's EIN or federal tax identification
number is 64-6221541.  Its 501(c)(3) letter is posted at
http://pglaf.org/fundraising.  Contributions to the Project Gutenberg
Literary Archive Foundation are tax deductible to the full extent
permitted by U.S. federal laws and your state's laws.

The Foundation's principal office is located at 4557 Melan Dr. S.
Fairbanks, AK, 99712., but its volunteers and employees are scattered
throughout numerous locations.  Its business office is located at
809 North 1500 West, Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887, email
business@pglaf.org.  Email contact links and up to date contact
information can be found at the Foundation's web site and official
page at http://pglaf.org

For additional contact information:
     Dr. Gregory B. Newby
     Chief Executive and Director
     gbnewby@pglaf.org


Section 4.  Information about Donations to the Project Gutenberg
Literary Archive Foundation

Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without wide
spread public support and donations to carry out its mission of
increasing the number of public domain and licensed works that can be
freely distributed in machine readable form accessible by the widest
array of equipment including outdated equipment.  Many small donations
($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt
status with the IRS.

The Foundation is committed to complying with the laws regulating
charities and charitable donations in all 50 states of the United
States.  Compliance requirements are not uniform and it takes a
considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up
with these requirements.  We do not solicit donations in locations
where we have not received written confirmation of compliance.  To
SEND DONATIONS or determine the status of compliance for any
particular state visit http://pglaf.org

While we cannot and do not solicit contributions from states where we
have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition
against accepting unsolicited donations from donors in such states who
approach us with offers to donate.

International donations are gratefully accepted, but we cannot make
any statements concerning tax treatment of donations received from
outside the United States.  U.S. laws alone swamp our small staff.

Please check the Project Gutenberg Web pages for current donation
methods and addresses.  Donations are accepted in a number of other
ways including checks, online payments and credit card donations.
To donate, please visit: http://pglaf.org/donate


Section 5.  General Information About Project Gutenberg-tm electronic
works.

Professor Michael S. Hart is the originator of the Project Gutenberg-tm
concept of a library of electronic works that could be freely shared
with anyone.  For thirty years, he produced and distributed Project
Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of volunteer support.


Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed
editions, all of which are confirmed as Public Domain in the U.S.
unless a copyright notice is included.  Thus, we do not necessarily
keep eBooks in compliance with any particular paper edition.


Most people start at our Web site which has the main PG search facility:

     http://www.gutenberg.org

This Web site includes information about Project Gutenberg-tm,
including how to make donations to the Project Gutenberg Literary
Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to
subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks.